ELŐTERJESZTÉS

Kustánszeg Község Önkormányzat Képviselő-testületének

2015. április 27-én tartandó ülésére

„az avar és kerti hulladék égetés, valamint a szabadtéri tűzgyújtás helyi szabályairól” szóló önkormányzati rendelet megalkotása tárgyában

Tisztelt Képviselő-testület!

2015. március 5-én hatályba lépett az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM. rendelet. A rendelet 225. §. (1) bekezdésében foglaltak szerint „ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos”.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (4) bekezdés b) pontja alapján a települési önkormányzat képviselő- testületének hatáskörébe tartozik a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása.

Fentiek alapján elkészült az avar és kerti hulladék égetésének főbb szabályait tartalmazó rendelet-tervezet, amely – településünk üdülőhelyi  jellegét is figyelembe véve – tartalmazza a szabadtéri tűzgyújtásra vonatkozó főbb előírásokat is.

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, a fent leírtak alapján fogadja el az alábbi rendelet tervezetet.

Kustánszeg, 2015. március 17.

Fazekas István

jegyző

Előzetes hatásvizsgálat

Az avar és kerti hulladék égetés, valamint a szabadtéri tűzgyújtás helyi szabályairól

szóló önkormányzati rendelet megalkotásához

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. Törvény 17. §-a rendelkezik az előzetes hatásvizsgálat elvégzéséről, melynek során az alábbiakat kell vizsgálni:

1. Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatások:

• Társadalmi hatás: az önkormányzati rendelet-tervezet biztosítja a lakosság és a nyaraló tulajdonosok részére az ingatlanukon keletkezett nem komposztálható növényi hulladék elégetését, az idegenforgalmi szezonon kívüli időszakban.
• Gazdasági hatás: a növényi hulladékot helyben lehet hasznosítani, hulladékszállítási közszolgáltatás keretében történő elszállítása nem jelent költséget.
• Költségvetési hatás: nincs

1. Környezeti és egészségi következmények: A rendeletben foglalt előírások a káros következményeket minimálisra csökkentik.

1. Adminisztratív terheket befolyásoló hatások: Számottevő hatás nem állapítható meg.

1. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 48. § (4) bekezdés b.) pontja alapján a szabályozás a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

1. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: Rendes ügymenetben a feltételek önkormányzatunknál biztosítottak. Rendkívüli feladatvégzést igénylő esetekben a személyi feltételek megerősítése indokolt lehet meglévő humán erőforrás biztosításával.

Kustánszeg Község Önkormányzat

Képviselő-testületének

6/2015. (V .11.) Önkormányzati Rendelete

Az avar és kerti hulladék égetés, valamint a szabadtéri tűzgyújtás helyi szabályairól

Kustánszeg Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában foglalt jogalkotói hatáskörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 48. § (4) bekezdés b.) pontjában biztosított felhatalmazás alapján a következőket rendeli el.

Általános rendelkezések

1. 1. §

E rendelet alkalmazásában:

a.) avar és kerti hulladék: falomb, kaszálék, nyesedék, szár, levél, gyökér és  egyéb növényi maradványok;

b.) szabadtéri tűzgyújtás: minden olyan tűzgyújtás és égetés, amelyet szabadtéri sütés-főzés céljából folytatnak;

c.) ünnepnap: január 1., március 15., húsvét, október 23., november 1. és december 25-26.

A rendelet hatálya

1. 2. §

A rendelet hatálya kiterjed Kustánszeg község belterületén belül a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiség nélküli társaságokra, szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a város területén működnek, tevékenykednek.

Avar és kerti hulladék megsemmisítés szabályai

1. 3. §

(1)   Avar és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban helyben történő komposztálással történhet.

(2)   Égetéssel csak a nem komposztálható ( nem lebomló)-, illetve a komposztálásra alkalmatlan (pl. vírusos, baktériumos, gombás vagy egyéb fertőzött ) avar és kerti hulladék ártalmatlanítható.

(3)   A lakosság egészségének és a környezet tisztaságának védelme érdekében a nem komposztálható, illetve a komposztálásra alkalmatlan avar és kerti hulladék égetése szerda és szombati napokon történhet.

(4)    Ünnepnapokon az égetés tilos.

1. 4. §

(1)   Égetni csak száraz kerti hulladékot lehet. A füstképződés csökkentése érdekében az avart és a kerti hulladékot előzetesen szikkasztani, szárítani kell, és az eltüzelés csak folyamatosan kis adagokban történhet.

(2)   Avar és kerti hulladék égetését úgy kell végezni, hogy a környezetét erősen zavaró, ingerlő füst, bűz, pernye, és hőterhelés hatása ne álljon fenn, az tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Égetni csak úgy szabad, hogy a keletkező hő és füst a környékében levő zöld növényeket, fát, bokrot ne károsítsa. Amennyiben az égetéssel járó füst, bűz, pernye, és hőtermelési hatásokat felerősítő időjárási körülmény alakul ki, az égetést azonnal be kell fejezni.

(3)   Tilos az avar és kerti hulladék égetése párás, tartósan ködös, esős időben, füstköd-riadó és erős szél esetén.

(4)   Tilos égetni egészségügyi, oktatási, kulturális és szociális intézmények, nyitott sportlétesítmények 100 méteres körzetében az intézmény működésének ideje alatt, valamint az egyházi és vallási rendeltetésű ingatlanok 100 méteres körzetében az egyházi szertartások, rendezvények ideje alatt.

(5)   Az égetést csak 18 éven felüli cselekvőképes személy végezheti.

(6)   Az avar és kerti hulladék meggyújtásához nem használható olaj, benzin, vagy más vegyi adalékanyag és az égetendő hulladék nem tartalmazhat kommunális, ipari eredetű vagy veszélyes hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, vagy ezek maradékait.

(7)   Az avar és kerti hulladék közterületen történő elégetése tilos.

1. 5. §

(1)   A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról az égetést végző köteles gondoskodni. Az égetés helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, a tűz eloltható, így különösen kerti locsolótömlőt, vagy legalább 50 l vizet edényben, tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket, lapátot, ásót, vasvillát vagy egyéb kézi szerszámot.

(2)   Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni. A tűz kihunyásáról a tűzgyújtás helyszínének elhagyása előtt meg kell győződni.

(3)   A hatóságilag elrendelt országos általános tűzgyújtási tilalom alól e rendelet nem ad felmentést.

Szabadtéri tűzgyújtásra vonatkozó szabályok

1. 6. §

(1)   Főzés és sütés céljából szabadtéren tüzet gyújtani és tüzelő berendezést használni csak szélmentes időben, a környezet zavarása nélkül lehet, és csak úgy, hogy az a környezetre tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen.

(2)   A szabadban tüzet és üzemeltetett tüzelő berendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, veszély esetén, vagy ha arra szükség nincsen, a tüzet azonnal el kell oltani.

(3)   A tüzelés és a tüzelő berendezés használatának helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

Záró rendelkezések

(1)   Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kustánszeg, 2015. április 12.

Bécs Tiborné                                                                       Fazekas István

polgármester                                                                                 jegyző

Ezen rendelet 2015. május 11. napján kihirdetésre került.

Fazekas István

jegyző

ELŐTERJESZTÉS

Tárgy: Beszámoló a Teskándi Közös Önkormányzati Hivatal 2014. évi működéséről

Előadó: Fazekas István jegyző

Tisztelt Képviselő-testület!

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban Mötv.) 81. § (3) bekezdés f) pontja szerint a jegyző évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről. Ennek alapján a Teskándi Közös Önkormányzati Hivatal 2014. évi tevékenységéről az alábbiakban tájékoztatom a tisztelt képviselő-testületet.

A Közös Hivatal szervezete:

Az Mötv. 84-85. §. alapján Teskánd, Boncodfölde Kustánszeg Csonkahegyhát, Milejszeg, Pálfiszeg, Németfalu és Dobronhegy községek közös önkormányzati hivatal létrehozásáról döntöttek. A megállapodás szerint a közös önkormányzati hivatal székhelye Teskánd volt, Csonkahegyháton pedig állandó kirendeltség működött. Kustánszegen ügyfélszolgálati megbízott foglalkoztatásával biztosították az önkormányzatok a hivatali ügyintézést.

A megállapodás alapján a Teskánd székhelyű hivatal Boncodfölde, Teskánd és Kustánszeg illetékességi területére terjedt ki, a Csonkahegyháti Állandó Kirendeltség pedig Csonkahegyhát, Milejszeg, Pálfiszeg, Németfalu és Dobronhegy illetékességi területére kiterjedően végezte a közigazgatási feladatokat.

Az így kialakított szervezeti rendszer alapján két elkülönült egységben folyt a munkavégzés.

A Hivatal vezetésével járó feladatokat Teskándon személyesen láttam, el a Csonkahegyháti Állandó Kirendeltségen pedig az aljegyző vezette a Hivatalt.

A hivatal létrehozásakor, és a működtetés során állandó elvárás volt, hogy a közös hivatal létrehozását egyik település se élje meg hátrányként, különösen az ügyfelek kiszolgálása terén.

A társulási megállapodás alapján Teskánd székhelyen az ügyfélfogadás rendje az alábbiak szerint alakult:

hétfő:                           08.00-12.00-ig és 13.30-15.30-ig

kedd:                           08.00-12.00-ig és 13.30-15.30-ig

szerda:                         08.00-12.00-ig és 13.30-15.30-ig

csütörtök:                    08.00-12.00-ig és 13.30-15.30-ig

péntek:                        08.00-12.00-ig

1.Az elkülönült szervezeti egységekből következően a jegyző is és aljegyző is külön-külön tájékoztatja a képviselő-testületeket az általa vezetett egység munkájáról. Beszámolómban kizárólag az általam vezetett Teskánd székhelyű hivatal elmúlt évi munkájáról adok tájékoztatást.

A Teskándi Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén 7 fő köztisztviselő látta el a hivatali feladatokat:

1 fő jegyző,

1 fő igazgatási főelőadó,

1 fő műszaki ügyintéző,

3 fő gazdálkodási köztisztviselő, közülük

1 fő adóügyi főelőadó,

2 fő gazdálkodási főelőadó,

1 fő ügyfélszolgálati megbízott ( Kustánszeg).

A Hivatal hasonlóan a korábbi évek gyakorlatához ellátta a képviselőtestületek, polgármesterek működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat, a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási döntések előkészítését, és végrehajtását. Közreműködött a képviselő -testületi ülések előkészítésében, az írásos előterjesztések, beszámolók anyagának összeállításában.

Gondoskodott az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről, figyelemmel kísérte a rendeletek, határozatok végrehajtását, illetőleg ahol szükség volt, segédkezett a határozatok végrehajtásában.

Mind a három  képviselőtestület vonatkozásában részt vettünk a képviselőtestületi üléseken, ha a napirend előadója igényelte segédkeztünk a napirendi pontok előterjesztésében.

A fentieken kívül részt vettünk a közmeghallgatásokon, falugyűléseken.

Elláttuk az ülések összehívásával és lebonyolításával kapcsolatos adminisztratív teendőket.

A Hivatal köztisztviselői részt vettek továbbképzéseken, szakmai értekezleteken.

A polgármestereknek segítséget nyújtottunk az átruházott hatáskörben hozott döntések jogszerű meghozatalához. Amennyiben igényt tartottak, döntéseik meghozatala érdekében adatokat gyűjtöttünk.

Annak ellenére, hogy az ügyfélfogadás le lett szabályozva az ügyfelek korlátozás  nélkül felkereshették a Hivatalt.

A hivatalban naponta átlagosan kb. 6-8 fő fordult meg. Hatáskörünkben tartozó ügyeken kívül igyekeztünk a nem szorosan önkormányzati, illetve államigazgatási ügyek elintézéséhez is segítséget nyújtani/ pl. kérelmek megírása, nyugdíjazás, leszázalékolási ügyek, munkanélküli ügyek stb./.

Az általános tájékoztatót követően rátérek  a 2014. évben végzett munkának  ismertetésére.

2014. évben Teskánd Község Önkormányzati Képviselőtestülete 14, Kustánszeg Község Önkormányzat Képviselőtestülete 10, Boncodfölde Községi Önkormányzat Képviselőtestület 10, alkalommal ülésezett.

Teskánd Község Önkormányzata vonatkozásában a hozott rendeletek száma 7, a határozatok száma 72 db.

Boncodfölde Községi Önkormányzat esetében 5 rendeletet és 29 db határozatot hozott az önkormányzat.

Kustánszeg  Községi Önkormányzat esetében 9 rendeletet alkotott  és 37db határozatot hozott az önkormányzat.

A polgármester által átruházott hatáskörben hozott határozatok száma a következőképpen alakult: Teskándon 25, Kustánszegen 47, Boncodföldén 9 esetben határozott átruházott hatáskörben a polgármester.

Az igazgatási és ügyviteli /iktatás, irattározás, egyéb adminisztratív/ teendők ellátásával kapcsolatos feladatokat Darabos Balázsné látta el.

A Közös Önkormányzati Hivatalban az ügyiratok iktatását számítógépes iktatással végeztük. Az iktató szoftvert a Zalaszám  KFT-től  vásároltuk. Alkalmazásával a három hivatalban Teskándon, Csonkahegyháton és Kustánszegen egy programot használtunk, mivel  az internetes összeköttetés ezt lehetővé tette.

A kolléganő ellátta az iktatási feladatokon kívül a testületi ülésekre készített anyagok gépelését, sokszorosítását, postázását, a hozott rendeletek, határozatok nyilvántartását, s egyéb adminisztratív feladatokat, valamint a községek vonatkozásában az önkormányzatok testületi üléseiről készült jegyzőkönyvek elkészítését.

Ellátta a hagyatéki ügyek intézését. 2014. évben 10 esetben került sor hagyatéki leltár felvételére.

Változott a hagyatéki eljárásról szóló törvény, ennek tükrében a hagyatéki eljáráshoz kapcsolódó ügyintézési szabályok, nyomtatványok is változtak. A jegyzői eljárásban kerül rögzítésre a hagyatéki jegyzőkönyv, melynek ismeretében elkészül a hagyatéki leltár.  a HaAz elkészített hagyatéki leltárokat a mellékletekkel együtt az illetékes Közjegyző felé továbbítottuk.

A méhészek nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat is ő végezte.

Szinte minden esetben részt vett Teskánd valamint Boncodfölde Község Önkormányzatának, ülésein és ellátta a jegyzőkönyvvezetéssel kapcsolatos feladatokat.

2006. március 1-től bevezetésre került az Anyakönyvi Szolgáltató Alrendszer (továbbiakban: ASZA), mely az anyakönyvvezetők részére kialakított rendszer, a Fórum és Levelező rendszer mellett, az anyakönyvek és anyakönyvi kivonatok nyilvántartására, az anyakönyvi okiratok – kiemelten kezelve az anyakönyvi kivonatokat – előállítására, választásokkor a választási feladatok lebonyolítására szolgál, illetve használható.

Népességszám 2014. január l-jei állapot szerint:

Teskánd                                 1120 fő

Boncodfölde                           340 fő

Kustánszeg                             499  fő.

2014. évben is több esetben került sor bejegyzésre mind a születési, mind a házassági és halotti anyakönyvbe. Több esetben kellett anyakönyvi kivonatot kiadni. Utólagos bejegyzéseket is teljesítettünk, a születési anyakönyvbe 48, a házassági anyakönyvbe  esetben 23 esetben.

A községekben 2 házasságkötés volt, 6 esetben kellett halottat anyakönyvezni.

A lakcímek változásával kapcsolatos ügyintézés hivatalunkban történik, melyet lakcímbejelentő lapon nyújt be az ügyfél. Az ügyintézés keretében a lakóhely,  illetve a tartózkodási hely létesítés, változás, megszűnés, külföldi letelepedés, ideiglenes külföldön tartózkodás bejelentése és intézése történik.

A szociális ellátásokkal  kapcsolatos határozatok meghozatala és a Pénzbeli és Természetben  Ellátások Rendszerében  /PTR/ rögzítése megtörtént. Az aktív korúak ellátásával kapcsolatos Foglalkoztatási és Szociális adatbázis kezelése folyamatosan vezetésre került.

A megállapított támogatási formák a következők voltak:

Aktív korúak ellátása:   48  fő részére,

Lakásfenntartási támogatás:  40fő részére,

Ápolási díj 3 fő részére,

Közgyógyellátási támogatás:    5 fő részére,

Bursa Hungarica  ösztöndíj: 14  fő részére,

Átmeneti segély76fő részére,

Temetési segély 5fő részére került megállapításra.

Gazdálkodás, pénzügyi igazgatás

3 fő látta el az ide tartozó feladatokat.

Sziliné Baksa Ágnes,  Gombosné Bencze Ildikó és Szittár Erika.

Az önkormányzati gazdálkodásra vonatkozó szabályok évről-évre változnak, és az önkormányzatokra egyre nagyobb feladatterhet rónak.

A gazdálkodási feladatok körébe tartozik többek között az önkormányzatok és intézményei pénzforgalmának lebonyolítása, könyvelési feladatok ellátása, pénzforgalomhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetése, készlet és anyaggazdálkodás, anyagnyilvántartás, tárgyi eszközökkel kapcsolatos nyilvántartások vezetése, állományváltozások átvezetése.

A Kincstár felé: pénzforgalmi jelentések elkészítése, kifizetett támogatások visszaigénylése, mérlegjelentés. Az önkormányzatok és a Közös Hivatal költségvetésének tervezése, az előirányzat felhasználás folyamatos figyelemmel kísérése. Az önkormányzatok és intézményeik beszámolóinak elkészítése /féléves, háromnegyed éves, éves/, információs füzetek kitöltése és továbbítása a Kincsár felé. Leltározás, selejtezés végrehajtása.

A fentieken kívül ellátják a közszolgálati alapnyilvántartással kapcsolatos teendőket, az önkormányzatok alkalmazottai részére a munkavégzésükkel kapcsolatos személyi anyagok készítését /kinevezések, besorolások, átsorolások, munkaszerződések stb./. Statisztikai jelentéseket készítenek, adatokat szolgáltatnak  az APEH, az Egészségbiztosítási Pénztár, a Kincstár stb. felé. Feladatkörükbe tartozik a számlák utalása, az intézmények finanszírozásának utalása, bérbe adott ingatlanok bérleti díjának és egyéb bevételeknek a számlázása. Alkalmi munkavállalók bérének helybeni számfejtése, egyéb kifizetések számfejtése, önkormányzatokat megillető támogatások igénylése, a közhasznú munkával kapcsolatos adatszolgáltatás teljesítése. a befizetések figyelemmel kísérése. Segélyek, támogatások jogosultak részére történő kifizetése.

Leltározással, selejtezéssel kapcsolatos feladatok ellátása, a vagyonváltozások folyamatos figyelemmel kísérése és átvezetése.

Hivatalunkban működik a központosított illetményszámfejtő program /IMI rendszer/. Az IMI rendszer magában foglalja a munkáltatók munkaügyi döntéseivel kapcsolatos okiratokat, a számfejtéshez szükséges egyéb információkat, adatokat tartalmazó bizonylatok elkészítését, az adatszolgáltatást az illetményszámfejtő hely felé. Ugyanakkor biztosítja, hogy az illetményszámfejtő hely az illetményszámfejtés során keletkezett munkavállalók napi kiszolgálását, tájékoztatását, a vezetői munkaügyi információs igény kielégítését segítő adatokat, információkat a munkáltatóknak visszacsatolja.

Adóügyi igazgatás

Az adóügyi feladatokat Szittár Erika látta el.

Feladatai közé tartozott a helyi adózással, a gépjárműadózással, valamint az adók módjára behajtandó köztartozások beszedésével kapcsolatos feladatok végrehajtása.

Ezen adók nyilvántartásával, kezelésével kapcsolatos teendőket is a munkatársnő látta el.

2013. január 1-től Teskánd székhely településen történik Kustánszeg Önkormányzata adóügyeinek intézése is . Az adóigazgatási feladatok székhelyen történő ellátása problémát nem okozott, sőt a munka színvonala lényegesen javult.

Az adóigazgatás mellett az ügyintéző feladata a házipénztárak kezelése is. A pénztári munkában törekszünk a készpénz forgalom csökkentésére a számlapénz forgalom javára, ennek realizálása nehézkes. Egyre több vásárlás esetén fordul elő, hogy a partnerek az azonnali fizetést helyezik előtérbe az esetleges utalásos számla kiegyenlítés helyett.

A készpénz készlet természetesen szigorúan a szabályzat szerint kerül tárolásra.

Adóigazolást magánszemélyek, társas vállalkozások leginkább pályázat benyújtásához kértek.

Műszaki  igazgatás

A műszaki előadó Deák Ádám.  Ellátja Teskánd a település üzemeltetéshez tartozó rendkívül sokrétű munkát (közterület-használati ügyek, a közműszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok, közterület-felügyelet, környezetvédelem mezőgazdasági ügyek, ipar- és kereskedelmi ügyek)

Az ipar igazgatás területén 2013. január 1-től bővül a jegyzői hatáskör a telepengedélyek elbírálásával, melyet addig a Zalaegerszegi körzetközponti jegyző látott el.

A belterületen lévő műveletlen, gondozatlan területek, valamint a parlagfű tekintetében  – a szomszédos  tulajdonosok bejelentésére, illetve hivatalból –  2014. évben 16 ingatlantulajdonossal szemben  történt – helyszínelést követően –  intézkedés, figyelmeztető levél kiküldése.

A felszólításoknak a tulajdonosok túlnyomó többsége eleget tett.  A felderítést, ellenőrzést nagymértékben segítették a falugondnokok.

A külterületi ingatlanokkal kapcsolatos bejelentéseket rendszeresen továbbítottuk a hatáskörrel rendelkező Földhivatal felé.

A közműkezelőkkel  (E-ON, Zalaviz Zrt) hálózatbővítéssel, rekonstrukcióval, szolgáltatással kapcsolatosan folyamatosan szükség szerint egyeztetéseket végzünk, felhívjuk figyelmüket a meghibásodott közművezetékekre, esetleges lakossági panaszokra.

Adó és értékbizonyítványt 2014-ben 65 esetben állítottunk ki. Az ingatlanok értékelését elsősorban hagyatéki eljárás keretében kérik a társhivatalaink, de egyre több esetben fordul elő végrehajtási eljárás keretében kért értékbecslés.

A hatósági munkán túl a törvény előírásainak megfelelően közreműködött a Hivatal országgyűlési képviselők valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának lebonyolításában.

Az eredményes előkészítő munkának is köszönhető, hogy mind a három településen érvényes és eredményes volt a választás és  megalakultak az önkormányzatok. Boncodfölde községben a polgármester személyében történt változással járó átadás-átvétel is eredményesen megtörtént.

A hivatalban végzi munkáját a Teskándi Önkormányzat állományába tartozó pályázatok kezelését végző ügyintéző is, aki ha szükséges mindig segít a hivatal dolgozóinak az ügyintézésben.

Szintén sokat jelent a munkában, hogy Teskánd község polgármestere rendelkezik az államigazgatási ügyek intézéséhez szükséges felsőfokú végzetséggel.

A 2014. évi feladat volt még a Hivatal számára az országgyűlési képviselők valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának lebonyolítása.

Az eredményes előkészítő munkának is köszönhető, hogy mind a három településen érvényes és eredményes volt a választás és megalakultak az önkormányzatok. Boncodfölde községben a polgármester személyében történt változással járó átadás-átvétel is eredményesen megtörtént.

2. Szervezeti változás 2015.január 1-től.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX.törvény 85.§(3) bekezdése szerint:

(3) Közös önkormányzati hivatal létrehozásáról vagy megszüntetéséről az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületei az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül állapodnak meg. A megállapodás az általános önkormányzati választásokat követő év január 1-jén lép hatályba.

A törvény adta lehetőséggel élve a Csonkahegyhát székhelyü Állandó Kirendeltséget fenntartó önkormányzatok kiváltak a Teskándi Közös Önkormányzati Hivatalból és 2015. január 1-töl a Gellénházi Közös Önkormányzati Hivatalhoz csatlakoztak. Kiválásukkal Hivatalunk müködésének törvényes feltételeit még abban az esetben sem tudták a maradó önkormányzatok biztositani, hogy Becsvölgye Önkormányzata időközben kinyilvánitotta csatlakozási szándékát a Közös Hivatalhoz.

Többirányú egyeztetés erdménye lett, hogy Salomvár községgel is sikerült megállapodni a Teskándi Közös Önkormányzati Hivatalhoz történő csatlakozásról, aminek következtében nem volt akadálya a Közös Hivatal további működésének.

2014. december hónapban a megállapodó öt település – Becsvölgye, Boncodfölde, Kustánszeg Salomvár és Teskánd – együttes-ülésen elfogadta a Közös Hivatal létrehozásáról szóló társulási megállapodást és a megállapodásban foglaltaknak megfelelően kezdte meg a munkáját a Hivatal 2015. január 1-én.

Az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladatait az alábbiakban foglalom össze:

1        A közös hivatal szervezeti változásával járó  feladatok további pontosítása.

2        A kirendeltségeken és a székhely településen müködö hivatalok munkályának folyamatos összehangolása.

3        A közös önkormányzati hivatal feladatainak áttekintése, a szükséges korrekciók, pontosítások elvégzése

4        A helyi önkormányzatokról szóló törvény 2014. évben hatályba lépő rendelkezéseinek végrehajtása, a hivatali dolgozók ez irányú felkészítése.

5        A Képviselő-testület által meghatározott fejlesztési és felújítási feladatok előkészítése és bonyolítása.

6        Költségvetési gazdálkodás során az önkormányzat működőképességének fenntartása.

7        Pályázati lehetőségek kihasználása, a lakossági közszolgáltatások színvonalának emelése.

8        Közszolgálat emberi erőforrásainak fejlesztése, a köztisztviselők  folyamatos képzése, továbbképzése.

Tisztelt Képviselő-testület!

Kérem, hogy a hivatal 2014. évi munkájáról szóló előterjesztést megvitatás után elfogadni szíveskedjenek.

Határozati javaslat:

Teskánd község Önkormányzatának Képviselő-testülete megtárgyalta a Teskándi Közös Önkormányzati Hivatal munkájáról szóló beszámolót és azt elfogadja. A 2015. évi hivatali feladatok meghatározásával egyetért.

Felelős: Fazekas István jegyző

Határidő: 2015. december 31.

Teskánd, 2015. április 15.

Fazekas István

jegyző

KUSTÁNSZEG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

5/2015. (V.11.) rendelete

az önkormányzat 2014. évi költségvetési zárszámadásáról

Az önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

(1) Az önkormányzat képviselőtestülete a 2014. évi költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadást

hagyja jóvá.

(2) Az önkormányzat mérlegszerűen bemutatott kiadásait, bevételeit önkormányzati szinten az 1. számú mellékletben foglaltaknak megfelelően fogadja el.

(3) A működési bevételek és kiadások, valamint a tőkejellegű bevételek és kiadások mérlegét a 2.1. és 2.2. számú melléklet szerint fogadja el.

2. §

A Képviselő-testület az Önkormányzat 2014. évi zárszámadását részletesen a következők szerint fogadja el:

(1) Az önkormányzat beruházási és felújítási kiadásait a 3. és 4. számú melléklet szerint hagyja jóvá.

(2) Az EU-s támogatással megvalósuló programok és projektek, valamint az önkormányzaton kívül megvalósult projektekhez való hozzájárulás pénzügyi elszámolását az 5. melléklet szerint fogadja el.

(3) Az önkormányzat bevételi és kiadási előirányzatainak teljesítését a 6. sz. mellékletben foglaltaknak megfelelően hagyja jóvá.

3. §

(1)   A képviselő-testület utasítja a jegyzőt, hogy a költségvetési maradványt érintő fizetési kötelezettségek teljesítését biztosítsa, illetve kísérje figyelemmel.

4. §

Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

Kustánszeg, 2015. május 11.

Kihirdetve: 2015. május 11.

Kustánszeg Község Önkormányzata

Szöveges beszámoló a 2014. évi zárszámadáshoz

Tisztelt Képviselő-testület!

A Képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szó beszámoló zárszámadási rendeletben történő meghatározására az Mötv. 143. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján jogosult. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 91. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a jegyző által elkészített zárszámadási rendelet-tervezetet a polgármester a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszti a képviselőtestület elé.

A zárszámadásról a képviselő-testület rendeletet alkot.

Kustánszeg Község Önkormányzata 2014. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló zárszámadás elkészült, melyet az alábbiak szerint terjesztek a Képviselő-testület elé.

Bevezető

Kustánszeg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2014. 2. 20-án fogadta el az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről szóló rendeletét, ami a költségvetés végrehajtásának időszakában módosításra került.

Kustánszeg lakosainak száma 2014. január 1-jén 499 fő volt.

A Képviselő-testület az önkormányzat 2014. évi költségvetését 75.470e Ft főösszeggel fogadta el.

Az önkormányzat költségvetésének módosított főösszege 102.921e Ft.

Önkormányzati feladatellátás általános értékelése

Kustánszeg Község Önkormányzata az önkormányzati törvényben előírt kötelező feladatait 2014. évben is el tudta látni, az intézmények és a Hivatal működését biztosítani tudta.

A feladatellátást társulásban vagy a szolgáltatókkal kötött szerződéssel biztosította.

Ezen túlmenően az önként vállalt feladatok finanszírozása is megoldott volt.

Az önkormányzat folyamatosan keresi a pályázati lehetőségeket a községet érintő súlyosabb problémák megoldására, mint például a szennyvízelvezetés és tisztítás megoldatlansága, a csapadékvíz elvezetés hiányossága, az út, járda valamint a középületek állapota, mivel ezekre jelenleg saját forrásból nem tudunk fedezetet biztosítani.

2014. évben több jelentős beruházást tudtunk megvalósítani, mely az állami támogatásokon felül az önkormányzat kiadásainak célszerű felhasználásán, a közmunkaprogram, illetve a pályázatok által biztosított lehetőségek maximális kihasználásának is köszönhető.

Az önkormányzat 2014-ben felhalmozásra és felújításra összességében 53.733e Ft-ot fordított.

A beruházási és a felújítási kiadásokat részletesen a 3. és a 4. számú melléklet tartalmazza.

A településen egy fő főállású közalkalmazott, továbbá 2 fő munka törvénykönyv hatálya alá tartozó munkavállaló dolgozik, akik a településen élők szociális, kulturális helyzetének javítása érdekében látják el feladataikat.

A polgármester feladatát főfoglalkozása mellett végezte a 2014. év során.

Az önkormányzat 9 ütemben vett részt a közfoglalkoztatási programban, melynek keretében 13 fő foglalkoztatására került sor.

Az önkormányzat takarékos és célszerű gazdálkodásának köszönhetően a pénzmaradvány tovább gyarapodott az előző évekhez képest, amely mögött tudatos tartalék szerepel.

Az Önkormányzat 2014. évi számviteli beszámolójának értékelése

Bevételek

Az Önkormányzat 2014. évi költségvetési módosított bevételi előirányzatának főösszege 102.921e Ft, melyből 7.541e Ft az előző évi pénzmaradvány.

Az év folyamán ennek megfelelően realizálódott bevétel 102.921e Ft.

A központi költségvetésből 2014. évre tervezett működési bevételek összege 16.298eFt, melyhez képest a ténylegesen folyósított támogatások összege 20.588eFt volt.

Év közben az eredetileg tervezetten felül az alábbi jogcímű és összegű állami támogatást kaptuk:

• Bérkompenzációra: 6eFt
• Egyes jövedelempótló támogatások: 3.937eFt

ebből:

–         Foglalkoztatás helyettesítő támogatás: 2.102eFt

–         Lakásfenntartási támogatás: 1.685eFt

–         Óvodáztatási támogatás: 149eFt

• Szociális ágazati pótlékra: 152eFt
• Itthon vagy – Magyarország szeretlek programsorozatra: 195eFt

Fejlesztésre kapott állami kiegészítő támogatások:

• Vis major támogatás    17.505eFt
• Adósságkonszelidációban részt nem vett önkormányzatok tám.           10.000eFt

Állami támogatás iránti igényünket év közben nem változtattuk.

A működési célra átvett pénzeszközök között a falunapi rendezvény támogatására kapott felajánlás szerepel.

Az egyéb felhalmozási bevételek 2014. évi teljesítése mögött az IKSZT támogatás II. elszámolásának eredményeképpen kiutal támogatás szerepel, melyet a 5. számú melléklet tartalmaz.

A 2014. évre előírt közhatalmi bevételek összege 7.450eFt volt, mellyel szemben ténylegesen 11.943eFt bevételt teljesítettek.

A közhatalmi bevételek között, a gépjárműadó 1.271eFt összegű bevételt eredményezett.

Kiadások alakulása

Az Önkormányzat módosított kiadási előirányzati főösszege 102.921eFt, melyből 94.565eFt került felhasználásra, ez 92%-os teljesítésnek felel meg.

Az Önkormányzat kiadásait jogcímenként az 6. számú melléklet tartalmazza.

Céljellegű támogatások felhasználása:

A működési kiadások (személyi juttatások, járulékok, dologi és egyéb folyó kiadások, szociális kiadások) 87%-os növekedését az év közben hozott képviselőtestületi határozatok alapján teljesített támogatások, a közmunkaprogramban részt vevő munkavállalóknak járó munkabér és járulékkiadások, illetve a szociális ellátásra jogosultak számának növekedése következtében adott többlettámogatások eredményezték.

A Hivatal engedélyezett létszáma a 3 fő. 2014. év folyamán a Hivatal feladat ellátását átlagosan 6 fő közfoglalkoztatott segítette. A közcélú foglalkoztatottak bér és járulékköltségét 100 %-ban támogatta a Munkaügyi Központ.

A szociális kiadások a korábbi időszakhoz képest történő 8%-os emelkedése továbbra sem mondható jelentős eltérésnek, ahhoz viszonyítva, hogy a településen egyre több azon regisztrált munkanélküliek száma, akik elhelyezkedni továbbra sem tudnak, azonban az aktívkorúak ellátására való jogosultság feltételeinek megfelelnek.

Azon személyek részére, akik a munkavégzésbe bevonhatóak, az önkormányzatnak közfoglalkoztatást kell biztosítania.

Az eseti támogatások és a nem kötelező ellátások esetén a felhasználás az előirányzatoknak megfelelően alakult.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. § (4) bekezdés a)-d) pontjaiban előírt indoklások

Az önkormányzat költségvetési mérlege, pénzeszközök változása

A pénzeszközök változása:

Többéves kihatással járó döntések

Az önkormányzatnak több éves kihatással járó döntésekből származó kötelezettsége jelenleg nincs.

Az önkormányzat hitelt nem vett fel a tárgyév során és a megelőző években sem, így nem keletkezett visszafizetési kötelezettsége.

Közvetett támogatások

A közvetett támogatások tényleges összege 81eFt, mely a következő jogcímeken keletkezett:

• Gépjárműadóból biztosított kedvezmény, mentesség

Adósság állomány alakulása

2014. december 31-én az önkormányzatnak külföldi hitelező felé adósság állománya nem volt. A belföldi hitelezők felé fennálló adósságállományt a 1. számú tájékoztató tábla részletezi.

Vagyonkimutatás

Az önkormányzat eszközeinek értéke 2014. december 31-én 222.422e Ft, mely 21.028eFt -tal több az előző évinél. A tárgyévben az értékcsökkenés 20.030e Ft-tal növekedett, amit ellensúlyoz a tárgyévi eszköznövekedés 42.309e Ft összegben.

VAGYONKIMUTATÁS

a könyvviteli mérlegben értékkel szereplő eszközökről

2014.

Az önkormányzat 2014 évi beszámolója kiegyensúlyozott takarékos gazdálkodást mutat.

Kérem a Tisztelt Testületet a zárszámadásról szóló rendelet megalkotására!

Kustánszeg, 2015. április 23.

Bécs Tiborné

polgármester

Kustánszeg Község Önkormányzata

4/2015. (V.11.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről szóló 1/2014. (II.14.) önkormányzati rendeletének módosításáról

Az önkormányzat képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143.§(4) bekezdés b) és h) pontjaiban, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény rendelkezéseire tekintettel, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a 2014. évi költségvetéséről szóló 1/2014. (II.14.) rendeletének (továbbiakban: R) módosítására az alábbi rendeletet alkotja:

1. 1. §

(1) A R. 2.§. (1) bekezdése az alábbiak szerint változik:

(1)   A képviselő-testület az önkormányzat 2014. évi költségvetését

2. §

(1)   A R. 2.§ (2) bekezdésében szereplő 1.1.sz. melléklet e rendelet 1.1.sz. mellékletének megfelelően módosul.

(2)   A R. 2.§ (3) bekezdésében szereplő 2.1.sz. melléklet e rendelet 2.1.sz. mellékletének megfelelően módosul.

(3)   A R. 2.§ (4) bekezdésében szereplő 1.2.sz. melléklet e rendelet 1.2.sz. mellékletének megfelelően módosul.

3. §

(1)   A R. további részei változatlanul érvényben maradnak.

(2)   Ez a rendelet kihirdetés napján lép hatályba.

(3)   A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Kustánszeg, 2015. május 11.

Kihirdetve: 2015. május 11.

Kustánszeg Község Önkormányzata

2/2015.(II.10.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről

Az önkormányzat képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény rendelkezéseire tekintettel, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:

1. §

A rendelet hatálya

(1)   A rendelet hatálya a képviselő-testületre, valamint annak bizottságaira terjed ki.

2. §

A költségvetés bevételei és kiadásai

(1)   A képviselő-testület az önkormányzat 2015. évi költségvetését

állapítja meg.

(2)   Az (1) bekezdésben megállapított költségvetési bevételek forrásonkénti, a költségvetési kiadások jogcímenkénti megoszlását önkormányzati szinten, továbbá a finanszírozási bevételeket és kiadásokat a rendelet 1. melléklete alapján határozza meg a képviselő-testület.

(3)   A működési és felhalmozási bevételek és kiadások előirányzatai mérlegszerű bemutatását önkormányzati szinten a 2.1 és a 2.2 melléklet részletezi.

(4)   A működési hiány belső finanszírozásának érdekében a képviselő-testület az előző év költségvetési maradványának igénybevételét rendeli el.

(5)   A felhalmozási hiány belső finanszírozásának érdekében a képviselő-testület az előző év költségvetési maradványának igénybevételét rendeli el.

A költségvetés részletezése

3. §

A Képviselő-testület az Önkormányzat 2015. évi költségvetését részletesen a következők szerint állapítja meg:

(1)   Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit a 3. melléklet részletezi.

(2)   Az önkormányzat saját bevételeinek részletezését az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség megállapításához a 4. melléklet tartalmazza.

(3)   Az önkormányzat 2015. évi adósságot keletkeztető fejlesztési céljait az 5. melléklet részletezi.

(4)   Az önkormányzat költségvetésében szereplő beruházások kiadásainak beruházásonkénti részletezését a 6. melléklet szerint határozza meg.

(5)   Az önkormányzat költségvetésében szereplő felújítások kiadásainak felújításonkénti részletezését a 7. melléklet szerint határozza meg.

(6)   Az EU-s támogatással megvalósuló programokat és projekteket, valamint az önkormányzaton kívül megvalósuló projektekhez való hozzájárulást a 8. melléklet szerint hagyja jóvá.

(7)   A 2.§ (1) bekezdésében megállapított bevételek és kiadások önkormányzati megoszlását és az éves (engedélyezett) létszám előirányzatot és a közfoglalkoztatottak létszámát a 9. melléklet szerint határozza meg.

(8)   Az önkormányzat a kiadások között 3.000eFt általános tartalékot állapít meg.

(9)   A képviselő testület az önkormányzat létszámkeretét a következők szerint állapítja meg:

(a)  önkormányzat létszámkerete 3 fő

(b)  közfoglalkoztatottak létszámkerete 8 fő

4. §

A költségvetés végrehajtásának szabályai

(1)   Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.

(2)   Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(3)   A költségvetési hiány csökkentése érdekében évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kiadások csökkentésének és a bevételek növelésének lehetőségeit.

(4)   Kiegészítő támogatás igényléséről a működőképességet veszélyeztető helyzet esetében a polgármester gondoskodik, külön képviselő-testületi döntés alapján.

(5)   Amennyiben a költségvetési szerv 30 napot elérő, vagy meghaladó elismert tartozás-állománya további 30 napig fennáll, és mértékét tekintve a költségvetési szerv éves eredeti kiadási előirányzatának 10 %- át, de legfeljebb a 5 millió Ft-ot eléri, azt az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője haladéktalanul köteles jelenteni az önkormányzat jegyzőjének.

(6)   Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője e rendelet 10. számú mellékletében foglalt adatlapon köteles a tartozásállományról adatot szolgáltatni. A költségvetési szerv az általa elismert tartozásállomány tekintetében – nemleges adat esetén is – havonta a tárgyhó utolsó napjának megfelelően a tárgynegyedévet követő hó 15-éig az önkormányzat jegyzője részére köteles adatszolgáltatást teljesíteni.

5. §

Az előirányzatok módosítása

(1)   Az önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a képviselő-testület dönt.

(2)   A képviselő-testület a jóváhagyott kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát átruházza a polgármesterre.

(3)   A (2) bekezdésben foglalt átcsoportosításról a polgármester az első negyedév kivételével negyedévente köteles beszámolni, a költségvetés módosítására egyidejűleg javaslatot tenni.

(4)   A költségvetési szervek bevételi és kiadási előirányzatai saját hatáskörben módosíthatók, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatók.

(5)   A képviselő-testület a költségvetési rendelet (4) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként – az első negyedév kivételével – negyedévenként, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés a hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

(6)   Amennyiben az önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, arról a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.

6. §

A gazdálkodás szabályai

(1)   A költségvetési szervek rendeletben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények vezetői előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek.

(2)   Valamennyi költségvetési szerv vezetője köteles belső szabályzatban rögzíteni a működéshez, gazdálkodáshoz kapcsolódóan a gazdálkodás vitelét meghatározó szabályokat, a mindenkor érvényes központi szabályozás figyelembe vételével, illetve a szükséges módosításokat végrehajtani. A szabályozásbeli hiányosságokért, a felelősség a mindenkori intézményvezetőt terheli.

(3)   Az önkormányzati hivatal, valamint a költségvetési szervek az évközi előirányzat-módosításokról a jegyző által elrendelt formában kötelesek naprakész nyilvántartást vezetni.

11. §

A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése

(1)   Az ellenőrzés tapasztalatairól a polgármester a zárszámadási rendelettervezet előterjesztésekor köteles a képviselő-testületet tájékoztatni.

12. §

Záró és vegyes rendelkezések

(1)   Ez a rendelet 2015. február 10. lép hatályba, de rendelkezéseit 2015. január 1-jétől kell alkalmazni.

Kustánszeg, 2015. február 10.

Záradék:

A rendelet kihirdetve: 2015. február 10.

Kustánszeg Község Önkormányzata

1/2014. (II.20.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről

Az önkormányzat képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. Évi CLXXXIX. Törvény 143.§(4) bekezdés b) és h) pontjaiban, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény rendelkezéseire tekintettel, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:

1. §

A rendelet hatálya

(1) A rendelet hatálya a képviselő-testületre, valamint annak bizottságaira terjed ki.

2. §

A költségvetés bevételei és kiadásai

(1) A képviselő-testület az önkormányzat 2014. évi költségvetését

állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított költségvetési bevételek forrásonkénti, a költségvetési kiadások jogcímenkénti megoszlását önkormányzati szinten, továbbá a finanszírozási bevételeket és kiadásokat a rendelet 1. melléklete alapján határozza meg a képviselő-testület.

(3) A működési és felhalmozási bevételek és kiadások előirányzatai mérlegszerű bemutatását önkormányzati szinten a 2.1 és a 2.2 melléklet részletezi.

(4) A működési hiány belső finanszírozásának érdekében a képviselő-testület az előző év költségvetési maradványának igénybevételét rendeli el.

(5) A felhalmozási hiány belső finanszírozásának érdekében a képviselő-testület az előző év költségvetési maradványának igénybevételét rendeli el.

A költségvetés részletezése

3. §

A Képviselő-testület az Önkormányzat 2014. évi költségvetését részletesen a következők szerint állapítja meg:

(1) Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit a 3. melléklet részletezi.

(2) Az önkormányzat saját bevételeinek részletezését az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség megállapításához a 4. melléklet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat 2014. évi adósságot keletkeztető fejlesztési céljait az 5. melléklet részletezi.

(4) Az önkormányzat költségvetésében szereplő beruházások kiadásainak beruházásonkénti részletezését a 6. melléklet szerint határozza meg.

(5) Az önkormányzat költségvetésében szereplő felújítások kiadásainak felújításonkénti részletezését a 7. melléklet szerint határozza meg.

(6) Az EU-s támogatással megvalósuló programokat és projekteket, valamint az önkormányzaton kívül megvalósuló projektekhez való hozzájárulást a 8. melléklet szerint hagyja jóvá.

(7) A 2.§ (1) bekezdésében megállapított bevételek és kiadások önkormányzati megoszlását és az éves (engedélyezett) létszám előirányzatot és a közfoglalkoztatottak létszámát a 9. melléklet szerint határozza meg.

(8) Az önkormányzat a kiadások között 3.920eFt általános tartalékot állapít meg.

(9) A képviselő testület az önkormányzat létszámkeretét a következők szerint állapítja meg:

(a) önkormányzat létszámkerete 2 fő

(b) közfoglalkoztatottak létszámkerete 8 fő

4. §

A költségvetés végrehajtásának szabályai

(1) Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.

(2) Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(3) A költségvetési hiány csökkentése érdekében évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kiadások csökkentésének és a bevételek növelésének lehetőségeit.

(4) Kiegészítő támogatás igényléséről a működőképességet veszélyeztető helyzet esetében a polgármester gondoskodik, külön képviselő-testületi döntés alapján.

(5) Amennyiben a költségvetési szerv 30 napot elérő, vagy meghaladó elismert tartozás-állománya további 30 napig fennáll, és mértékét tekintve a költségvetési szerv éves eredeti kiadási előirányzatának 10 %- át, de legfeljebb a 5 millió Ft-ot eléri, azt az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője haladéktalanul köteles jelenteni az önkormányzat jegyzőjének.

(6) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője e rendelet 10. számú mellékletében foglalt adatlapon köteles a tartozásállományról adatot szolgáltatni. A költségvetési szerv az általa elismert tartozásállomány tekintetében – nemleges adat esetén is – havonta a tárgyhó utolsó napjának megfelelően a tárgynegyedévet követő hó 15-éig az önkormányzat körjegyzője részére köteles adatszolgáltatást teljesíteni.

5. §

Az előirányzatok módosítása

(1) Az önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a képviselő-testület dönt.

(2) A képviselő-testület a jóváhagyott kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát átruházza a polgármesterre.

(3) A (2) bekezdésben foglalt átcsoportosításról a polgármester negyedévente köteles beszámolni, a költségvetés módosítására egyidejűleg javaslatot tenni.

(4) A költségvetési szervek bevételi és kiadási előirányzatai saját hatáskörben módosíthatók, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatók.

(5) A képviselő-testület a költségvetési rendelet (4) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként – az első negyedév kivételével – negyedévenként, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés a hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

(6) Amennyiben az önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, arról a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.

6. §

A gazdálkodás szabályai

(1) A költségvetési szervek rendeletben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények vezetői előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek.

(2) Valamennyi költségvetési szerv vezetője köteles belső szabályzatban rögzíteni a működéshez, gazdálkodáshoz kapcsolódóan a gazdálkodás vitelét meghatározó szabályokat, a mindenkor érvényes központi szabályozás figyelembe vételével, illetve a szükséges módosításokat végrehajtani. A szabályozásbeli hiányosságokért, a felelősség a mindenkori intézményvezetőt terheli.

(3) Az önkormányzati hivatal, valamint a költségvetési szervek az évközi előirányzat-módosításokról a jegyző által elrendelt formában kötelesek naprakész nyilvántartást vezetni.

11. §

A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése

(1) Az ellenőrzés tapasztalatairól a polgármester a zárszámadási rendelettervezet előterjesztésekor köteles a képviselő-testületet tájékoztatni.

12. §

Záró és vegyes rendelkezések

(1) Ez a rendelet 2014. február 20. lép hatályba, de rendelkezéseit 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

A rendelet kihirdetve: 2014. február 20.

Kustánszeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének

11/2013. (XII. 10.) önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásokról.

Kustánszeg Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 23. § -ában kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) és (3) bekezdésében, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 21. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya Kustánszeg Község közigazgatási területén kiterjed a magánszemélyekre, birtokosra, használóra, jogi személyekre, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, amelyek a település területén telephellyel rendelkeznek, illetve amelyek állandó, vagy ideiglenes jelleggel a település területén tartózkodnak és tevékenykednek (továbbiakban ingatlantulajdonos).

(2) Kustánszeg Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a jelen rendeletben foglaltak szerint hulladékkezelési közszolgáltatást szervez a települési szilárd hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására és kezelésére, és ezen tevékenységek ellátásáról kötelező helyi közszolgáltatás útján gondoskodik.

(3) A közszolgáltatás célja a köztisztaság, a településtisztaság biztosítása, a közegészségügy, valamint az épített és természeti környezet védelme. A kötelező közszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések célja a közszolgáltatás kiszámítható folyamatos és biztonságos ellátása, a tevékenység ellenőrizhetősége.

(4) Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes hulladékokkal összefüggő tevékenységekre és a folyékony hulladék elszállítására.

(5) A jelen rendeletben szabályozott közszolgáltatás igénybevétele az ingatlantulajdonosnak egész évben kötelező.

(6) Azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek a környezetvédelmi felügyelőség által

engedélyezett – települési hulladék ártalmatlanítására alkalmas – hulladékkezelési

berendezéssel, létesítménnyel rendelkeznek, azok az (5) bekezdés szerinti kötelezettség alól mentesülnek, ha a tevékenységük során képződött települési hulladékok ártalmatlanításáról ezekben a berendezésekben, létesítményekben gondoskodnak.

(7) Tilos a hulladékot elhagyni, a gyűjtés, a begyűjtés, lerakás szabályaitól eltérő módon felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni.

II. fejezet

Az Önkormányzat közszolgáltatással kapcsolatos feladatai

2. §

(1) A település közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére kizárólagosan jogosult közszolgáltató Zala-Depo Kft (8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 26.)

(a továbbiakban: Közszolgáltató).

(2) A települési szilárd hulladék elhelyezésére kijelölt hely a zalaegerszegi Zala-Depo Kft tulajdonában levő hulladékártalmatlanító létesítmény, melyet a Közszolgáltató, az általa összegyűjtött és elszállított települési szilárd hulladék elhelyezése céljából köteles igénybe venni.

(3) Az Önkormányzat az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési szilárd hulladék

kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn.

Feladata e tekintetben különösen:

a) a helyi közszolgáltatás körébe tartozó települési szilárd hulladék rendszeres

begyűjtésének, elszállításának és ártalmatlanításának megszervezése,

b) a közszolgáltatás ellátására Szolgáltató kiválasztása, a Szolgáltatóval szerződés

megkötése,

c) a közszolgáltatási díjnak és a díjfizetés rendjének megállapítása,

d) a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos egyes, – a jogszabályban meghatározott

hatósági jogkörök gyakorlása;

(4) A közszolgáltatás az annak ellátására feljogosított Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött, és a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék elhelyezés céljából történő rendszeres elszállítására.

Az ingatlantulajdonosok kötelezettségei

3. §

(1) Az ingatlantulajdonosok kötelesek a keletkező települési szilárd hulladékot az e

rendeletben meghatározott módon és helyen gyűjteni.

Alapvető kötelességük e tekintetben, hogy:

a) a települési szilárd hulladékot – különös tekintettel a hulladék további kezelésére – az elszállításra való átvételig gyűjtsék, illetve tárolják,

b) a keletkező települési szilárd hulladék kezelésére az Önkormányzat által szervezett

közszolgáltatást igénybe venni, illetve a hulladékot a begyűjtésre e rendeletben

feljogosított hulladékkezelőnek átadni.

(2) Kustánszeg község közigazgatási területén háztartásonként a kötelezően igénybe

veendő űrtartalom 60 liter vagy 80 liter vagy 120 liter.

(3) Kötelesek a Közszolgáltatónak bejelenteni, ha tulajdonosváltozás vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válnak; meg kell jelölniük egyben az ingatlanon nem rendszeres szilárd hulladék esetében a várhatóan keletkező hulladék mennyiségét.

(4) Az ingatlantulajdonost nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség az olyan beépítetlen ingatlana tekintetében, ahol nem tartózkodik és hulladék sem keletkezik.

(5) Az az ingatlantulajdonos, akinek ingatlanán települési szilárd hulladék keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásban bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a települési szilárd hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjteni és arra közszolgáltatást igénybe venni, feltéve, hogy az ingatlanon keletkezett összes települési szilárd hulladékra nem a helyben szervezett kötelező közszolgáltatást veszi igénybe.

III. Fejezet

A hulladékkezelési helyi közszolgáltatás ellátásának rendje

4. §

(1) Az ingatlantulajdonos köteles a Közszolgáltató által nyújtott közszolgáltatást igénybe venni.

(2) A helyi közszolgáltatás körében az ingatlantulajdonos és a Közszolgáltató közötti jogviszonyt a települési szilárd hulladékra vonatkozó közszolgáltatás esetében az a tény hozza létre, hogy a Közszolgáltató az ingatlantulajdonos számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll.

(3) A közszolgáltatás teljesítésének feltételeiről a Közszolgáltató az Önkormányzat útján az ingatlantulajdonost írásban köteles értesíteni vagy felhívás közzététele útján, tájékoztatni. A hulladék begyűjtésének, elszállításának rendjét (gyakoriság, útvonal és időpont) – a keletkező hulladékmennyiségek figyelembevételével – a Közszolgáltató köteles elkészíteni és arról az ingatlantulajdonosokat – változás esetén is – az Önkormányzat útján értesíteni.

(4) A hulladékszállítás rendjét – gyűjtési gyakoriság, útvonal és időpont – az Önkormányzat a közszolgáltatóval egyeztetett módon hagyja jóvá.

(5) A települési szilárd hulladéknak nem minősülő hulladék keletkezésének tényét a

szolgáltatást igénybevevő köteles az Önkormányzatnak bejelenteni. Köteles megjelölni

azokat a körülményeket, amelyek miatt az adott hulladék nem minősül települési szilárd hulladéknak, továbbá azokat az intézkedéseket, amelyek útján a hulladék kezeléséről gondoskodik.

(6) A hulladékkezelési helyi közszolgáltatás feltételeiben bekövetkezett változásokról a Közszolgáltató a szolgáltatást igénybevevőket – a változás bekövetkezte előtt – az Önkormányzat útján írásban értesíteni köteles.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlantulajdonosokra a Hgt. 51. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettség nem terjed ki; a náluk keletkező hulladékok nyilvántartásáról és bejelentéséről a Közszolgáltató a külön jogszabályokban meghatározottak szerint gondoskodik.

Adatvédelem, adatkezelés

5. §

(1) A Közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adat kezelésére a Hgt. 23. § g) pontja alapján és a jelen önkormányzati rendeletben foglalt mértékben és terjedelemben jogosult.

(2) A Közszolgáltatással összefüggő személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.

(3) A Közszolgáltató megfelelő technikai és szervezési intézkedésekkel köteles gondoskodni az adatok biztonságáról. Az adatokat védeni köteles, különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, illetőleg sérülés vagy megsemmisülés ellen.

(4) A Közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adatokat az ingatlantulajdonos azonosítására, jogszabályban előírt ellenőrzések végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására, számlázásra, postázásra, közüzemi díj hátralékok behajtására használhatja fel.

(5) A Közszolgáltató nem jogosult az általa kezelt közszolgáltatással összefüggő személyes adat nyilvánosságra hozatalára.

A közszolgáltatás kötelező igénybevétele

6. §

(1) Az ingatlantulajdonos és a Közszolgáltató közötti jogviszonyt vagy a közszolgáltatás igénybevételének ténye hozza létre vagy az a tény, hogy a Közszolgáltató a közszolgáltatást az ingatlantulajdonos részére felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat.

(2) Gazdálkodó szervezet vonatkozásában a szerződés megkötésével jön létre a szolgáltatási jogviszony, a közszolgáltatási díjat a Közszolgáltató és az igénybevevő közötti egyedi megállapodás rögzíti.

(3) Az (1) bekezdés szerint létrejövő jogviszony esetén a Közszolgáltató jelen rendelet szerint köteles szolgáltatni, az ingatlantulajdonos pedig a rendelet szerinti díjat fizetni.

(4) Jelen rendelet alkalmazása szerint az ingatlantulajdonos és a Közszolgáltató közötti szerződés főbb tartalmi elemei a következők:

a) a szerződő felek megnevezése, címe;

b) a szolgáltatással érintett ingatlan megnevezése, címe;

c) a szolgáltatás szervezett és rendszeres elvégzésére irányuló kötelezettségvállalás;

d) a szállítás helye és gyakorisága;

e) a gyűjtőedény használatára, a ki- és behelyezésre vonatkozó kötelezettségek;

f) a szolgáltatási díj megállapításának alapja;

g) a változásokkal kapcsolatos bejelentési kötelezettség;

h) a szolgáltatási díj megfizetésének módja, határideje;

i) a díjfizetés elmulasztásának jogkövetkezményei;

j) a késedelmes fizetés esetére alkalmazható késedelmi kamat mértéke.

A gyűjtőedények rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos jogok és kötelezettségek

7. §

(1) A szolgáltatást igénybevevők a települési szilárd hulladék gyűjtésére, illetve

elszállítására a Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényt, vagy hulladék gyűjtésére a Közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott hulladékgyűjtő zsákot kötelesek igénybe venni.

A közszolgáltatásban használható edényzetek űrtartalma az alábbi:

a) 60 literes gyűjtőedény,

b) 80 literes gyűjtőedény,

c) 120 literes gyűjtőedény,

d) az egyszeri gyűjtőedény ürítés mértékét meghaladó többlet háztartási hulladék

elszállítására, a Közszolgáltató által forgalmazott, hulladékgyűjtő műanyag zsák.

(2) A helyi közszolgáltatás által ellátandó területre rendszeresített, szabványos gyűjtőedények típusát, darabszámát és ürítésre való átadásának helyét a Közszolgáltató az Önkormányzat egyetértésével állapítja meg a keletkezett hulladékmennyiség és a gyűjtési/ürítési gyakoriság figyelembevételével.

(3) A hulladékszállítás heti egy alkalommal történik, a Közszolgáltató és az Önkormányzat által egyeztetett szállítási napon.

4) A szokásos mennyiségen felül keletkező hulladék eseti összegyűjtésére egyszeri díj fizetése mellett, Milejszeg település Faluházban a műanyag zsák beszerezhető. A zsák forgalmi ára magában foglalja az egyszeri szállítási díjat és a zsák előállítási költségét.

A gyűjtőedények elhelyezésével, használatával és kezelésével kapcsolatos kötelezettségek

8. §

(1) A szolgáltatást igénybevevő az átvett gyűjtőedényeket az ingatlan területén belül

köteles elhelyezni.

(2) Az igénybevevő köteles az átvett gyűjtőedényeket a hulladék elszállítása céljából a Közszolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen, a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni.

(3) A gyűjtőedényt a szállítási napon 7.00 órától lehet kihelyezni a közterületre, és a szállítást követően még a szállítás napján köteles azt onnan visszavinni.

(4) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének – a közterület

szennyezésének elkerülése érdekében – lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az, az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.

(5) A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű és gyalogos forgalmat és

elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

9. §

(1) A szolgáltatást igénybevevő köteles gondoskodni a gyűjtőedények tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, rendeltetésszerű használatáról, valamint környezetük tisztántartásáról.

(2)A szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedények ürítése során esetlegesen keletkezett

szennyeződés takarításáról a Közszolgáltató köteles gondoskodni.

10. §

(1) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben

összetömörödött vagy befagyott, illetve az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt üríteni nem lehet, a szolgáltatást igénybevevő a köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni. Köteles továbbá az így okozott esetleges kárt megtéríteni.

(2) Tilos a gyűjtőedénybe folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét.

Szelektív hulladékgyűjtés

11. §

(1) A hulladékgyűjtő szigeten csak a települési szilárd hulladék hasznosítható

összetevőinek begyűjtése történhet. (színes üveg, fehér üveg, papír, műanyag).

(2) A szelektív hulladékkezelés (gyűjtés, előkészítés, hasznosításra történő átadás) kialakítása, üzemeltetése a hulladékkezelési közszolgáltatás részeként a Közszolgáltató feladata, figyelembe véve a szerződésben foglaltakat.

(3) A Közszolgáltató a szelektívhulladék-gyűjtő szigetekről a hulladékot a gyűjtősziget edényzeteiből rendszeresen összegyűjti és gépparkjának igénybevételével elszállítja, majd a hulladékhasznosítónak átadja az összegyűjtött hulladékot.

(4) A szelektívhulladék-gyűjtők pótlásáról, javításáról, fertőtlenítő mosásáról, tisztántartásáról a Közszolgáltató köteles gondoskodni.

(5) Az ingatlantulajdonosok kötelesek együttműködni a hulladékok mennyiségi csökkentését célzó kezdeményezésekben, különösen a szelektív hulladékgyűjtésben.

A lomtalanítás

12. §

(1) Az Önkormányzat a lakosság igénye szerint évente legalább egy alkalommal, előzetes kihirdetést követően lomtalanítást szervez.

A lom elszállítása ingatlanonként díjmentes.

(2) A hulladék elszállítását, ártalmatlanítását, illetve hasznosítását a Közszolgáltató végzi.

(3) A lomtalanítás pontos időpontját annak megkezdése előtt 15 nappal a Közszolgáltató az Önkormányzat útján hirdetmény formájában közli a lakossággal.

(4) Az elszállítandó hulladékot úgy kell elhelyezni a közterületen, hogy az a jármű és

gyalogos forgalmat ne akadályozza, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, illetve ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

A zöld hulladék elszállítása

13. §

(1) A kerti zöld hulladékot lehetőség szerint komposztálni kell. A komposztálás helyét úgy kell kialakítani, hogy az a szomszédos ingatlanok telekhatárától legalább 1 m távolságban helyezkedjen el.

(2) Amennyiben erre nincs lehetőség, a zöldhulladék évente két alkalommal történő összegyűjtéséről a Közszolgáltató gondoskodik.

(3) A zöldhulladék szállítás pontos időpontját annak megkezdése előtt 15 nappal a Közszolgáltató az Önkormányzat útján hirdetmény formájában közli a lakossággal.

(4) A zöldhulladék a háztartási hulladékszállítás keretén belül, a hulladékgyűjtő edény űrtartalmának legfeljebb 30%-át teheti ki.

(5) Az ingatlan tulajdonosa a rothadó, vagy a kellemetlen szagot árasztó hulladék elszállításról, megsemmisítéséről azonnal köteles gondoskodni.

A települési szilárd hulladék elszállításának megtagadása

14. §

(1) A Közszolgáltató a közszolgáltatás keretében megtagadhatja a hulladék elszállítását, ha

a) nem a Közszolgáltató célgépéhez rendszeresített gyűjtőedényben kerül átadásra, vagy az túltelítettség miatt nem zárható le, továbbá ha az nem háztartási hulladékot tartalmaz,

b) a szállításra átadott hulladék az ürítés, illetve a szállítás során a szállítást végző

személyek életében, testi épségében, továbbá a járműben vagy berendezésében kárt okozhat, illetve az ártalmatlanítás során a környezetet veszélyezteti;

c) érzékszervi észleléssel megállapítható, hogy a gyűjtőedényzet mérgező, robbanó,

folyékony, veszélyes vagy olyan anyagot tartalmaz, amely a települési szilárd

hulladékkal együtt nem gyűjthető, illetve nem ártalmatlanítható, illetve nem minősül

települési szilárd hulladéknak.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetekben a Közszolgáltató a szolgáltatást igénybevevőt és a Közös Hivatalt haladéktalanul – írásban – értesíti az elszállítás megtagadásának tényéről és okáról. A szolgáltatást igénybevevő a megtagadási okot maga köteles megszüntetni vagy megszüntetéséről gondoskodni. Ha a szolgáltatást igénybevevő e kötelezettségének a hulladék elszállításának újabb időpontjáig nem tesz eleget, a közszolgáltató a szolgáltatást igénybevevő költségére és felelősségére a hulladék elszállításának megtagadására okot adó körülményt megszünteti vagy megszüntetteti, s az azzal kapcsolatban felmerült költségét a Közszolgáltató külön tételként érvényesíti.

A települési szilárd hulladékot érintő közszolgáltatásra vonatkozó külön szabályok

15. §

(1) Azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek a kötelező közszolgáltatást nem veszik

igénybe, a külön jogszabályokban meghatározott módon és tartalommal kötelesek a

tevékenységük során keletkező hulladék mennyiségét és összetételét fajtánként

nyilvántartani, az általuk végzett kezelésről, a kezelt és a kezelés eredményéből származó hulladékokról nyilvántartási, a kezelőlétesítmények működéséről üzemnaplót vezetni, és ezekről a hatóságoknak bejelentést tenni.

(2) A gazdálkodó szervezetek a közszolgáltatás alá nem tartozó hulladékuk mennyiségéről, összetételéről, keletkezésének forrásáról és kezelésének módjáról kötelesek az Önkormányzatot tájékoztatni.

(3) Ha a gazdálkodó szervezet e tájékoztatási kötelezettségét elmulasztja, a közszolgáltatást köteles igénybe venni.

A hulladékkezelési helyi közszolgáltatás alá nem tartozó települési szilárd hulladékkal kapcsolatos tevékenység ellátásának rendjére vonatkozó előírások

16. §

(1) A hulladékkezelési közszolgáltatás az ingatlanon folytatott ipari, kereskedelmi, szolgáltató és egyéb gazdasági tevékenység, valamint a közintézmények működése során keletkezett hulladékra nem terjed ki. Ezen hulladékfajták esetében az ingatlantulajdonosnak a Hgt. 13. § (1) bekezdésében megjelölt, a hulladék termelőjére és birtokosára vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia.

(2) A hulladék termelője, birtokosa a tevékenysége gyakorlása során keletkező, vagy más módon a birtokába kerülő hulladékot köteles gyűjteni, továbbá az ártalmatlanításáról vagy a hasznosításáról gondoskodni.

(3) Az ártalmatlanításra vagy hasznosításra vonatkozó kötelezettségét a hulladék termelője, birtokosa

a) jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelő ártalmatlanító vagy hasznosító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti, vagy

b) az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével teljesíti.

(4) A hulladék elszállításához egyebekben hulladékszállítási tevékenységre a Közszolgáltatón kívüli, környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetet is igénybe lehet venni.

(5) A hulladék elszállítása során olyan gondossággal kell eljárni, hogy a hulladék a

szállítójárműbe történő ürítésekor, illetőleg a szállítás folyamán ne szóródjon és más

környezetterhelést ne idézzen elő. Szállításból eredő szennyeződés esetén a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés-mentesítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról a hulladék termelője, birtokosa, illetőleg az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.

17. §

(1) Ha az ingatlantulajdonos a közszolgáltatás alá nem tartozó hulladék elszállításával a Közszolgáltatót bízza meg, a megrendelés és a szolgáltatás feltételeiben történő megállapodásuk alapján a Közszolgáltató a megjelölt időpontra vagy időtartamra a megjelölt mennyiségű, és összetételű hulladéknak megfelelő gyűjtőedényt a megbízó rendelkezésére bocsátja, a hulladék elszállítását elvégzi és gondoskodik a kijelölt ártalmatlanítóhelyen történő elhelyezéséről.

(2) Építési törmelék – mint hulladék elszállítására – az ingatlan tulajdonosa, illetőleg azt köteles, akinek a tevékenysége révén a hulladék keletkezett.

(3) A szolgáltatást igénybevevő a Közszolgáltató részére a megállapodásban kikötött díjat köteles megfizetni.

18. §

(1) A hulladék termelője, birtokosa köteles gondoskodni a közterület-használati

hozzájárulás, illetve engedély megszerzéséről, ha a hulladék összegyűjtésére szolgáló konténer a közterületen 24 órát meghaladó időtartamra kerül kihelyezésre. Köteles gondoskodni továbbá a konténer környezetének folyamatos tisztántartásáról, a konténer telítődése esetén annak haladéktalan elszállíttatásáról.

(2) A szállítást végző gazdálkodó szervezet konténert közterületen a közúti és a gyalogos forgalom biztonságát nem veszélyeztető módon, az alábbi előírások megtartásával

helyezhet ki:

a) főútvonalon konténer kizárólag folyamatos rakodás idejére helyezhető ki, a szállító

jármű helyszínen tartásával annak érdekében, hogy az elszállítás a telítődéskor

haladéktalanul megtörténhessen;

b) tömegközlekedési útvonalon, amennyiben a konténer kihelyezése csak a közúti

forgalom zavarásával oldható meg, az a) pontban foglaltak szerint kell eljárni;

c) egyéb útvonalakon a konténert, a telítődést követő 8 órán belül el kell szállítani.

(3) Közterületre kihelyezett konténeren el nem távolítható módon, jól láthatóan fel kell

tüntetni a szállításra igénybe vett gazdálkodó szervezet nevét, cégnevét, címét,

telefonszámát és a konténer azonosító számát.

IV. Fejezet

Általános, jogi felelősség

19. §

Aki tevékenységével vagy mulasztásával a hulladékgazdálkodási jogszabályokban vagy reá vonatkozó hatósági határozatban foglalt kötelezettségét megszegi és ezzel a környezetet veszélyezteti, szennyezi vagy károsítja, vagy tevékenységét a környezetvédelmi előírások megszegésével folytatja, a Hgt-ben, illetve a külön jogszabályokban foglaltak szerinti (büntetőjogi, polgári jogi, közigazgatási jogi, stb.) felelősséggel tartozik.

Hulladékgazdálkodási bírság

20. §

(1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával

a) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok vagy a reá vonatkozó hatósági

határozat előírásait megsérti, illetve az azokban foglalt kötelezettségének nem vagy

nem megfelelően tesz eleget,

b) a hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási

tevékenységet engedély, hozzájárulás vagy bejelentés nélkül, vagy attól eltérően

végez,

c) a hulladékgazdálkodásra vonatkozó előírások megsértésével a környezetet

veszélyezteti, károsítja, hulladékgazdálkodási bírságot köteles fizetni.

(2) A hulladékgazdálkodási bírságot a környezetvédelmi hatóság szabja ki a rá vonatkozó külön jogszabályok szerint.

(3) A hulladékgazdálkodási bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

(4) A jogerősen kivetett hulladékgazdálkodási bírság adók módjára behajtható köztartozás.

V. Fejezet

Értelmező rendelkezések

21. §

(1) Települési szilárd hulladék: a háztartásokból származó- rendszeresen vagy

alkalmilag képződő – szilárd hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék, kivéve az egyéb jogszabályokban meghatározott veszélyes hulladékot és a radioaktív hulladékot;

(2) Háztartás: a lakás, pihenés, üdülés céljait szolgáló ingatlan, függetlenül attól, hogy az adott ingatlan magántulajdonban vagy közös tulajdonban van-e;

(3) Lomtalanítás alá tartozó települési szilárd hulladék: az az alkalmilag képződött vagy felhalmozódott települési szilárd hulladék, amely a közszolgáltatást végző Közszolgáltató által rendszeresített gyűjtőedényzetben mérete vagy mennyisége miatt nem helyezhető el;

(4) Ingatlantulajdonos: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek/amelynek tulajdonában, birtokában, vagy használatában ingatlan található.

(5) Gazdálkodó szervezet: A gazdasági szervezetek gyűjtőfogalma a magyar polgári jogban. A meghatározást a többször módosított Polgári Törvénykönyvről szóló

1959. évi IV. törvény 685. § c) pontja tartalmazza. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz.

(6) Ártalmatlanítóhely: a települési szilárd hulladék ártalmatlanítását szolgáló, kizárólag erre a célra létesített és kijelölt lerakóhely, létesítmény;

(7) Hasznosítóhely: a települési szilárd hulladéknak vagy valamely összetevőjének a

termelésben vagy a szolgáltatásban történő felhasználására szolgáló, kizárólag erre a célra létesített és erre kijelölt létesítmény;

(8) Hulladékkezelő: aki a települési szilárd hulladékot gazdasági tevékenysége körében az ingatlan tulajdonosától átveszi, begyűjti, elszállítja, tárolja, hasznosítja, illetve ártalmatlanítja;

(9) Hulladékkezelési tevékenység: a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása és ártalmatlanítása;

(10) Szelektív gyűjtés: hulladékok fajtánként elkülönített gyűjtése a hulladék hasznosításának, kezelhetőségének elősegítése érdekében;

(11) Szelektívhulladék gyűjtő sziget: a háztartásokban keletkező, hasznosításra alkalmas, különböző fajtájú, elkülönítetten gyűjtött, háztartási hulladék begyűjtésére szolgáló, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló begyűjtőhely, szabványosított edényzettel;

(12) Hulladékgazdálkodás: a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés elhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást;

(13) Közszolgáltató: Zala-Depo Kft, a település

közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás ellátására az e rendelet szerint kizárólagosan feljogosított hulladékkezelő;

(14) Hulladékkezelési közszolgáltatás: a települési szilárd hulladéknak a feljogosított

Közszolgáltató által az ingatlantulajdonosoktól történő rendszeres begyűjtése, elszállítása, tárolása, ártalmatlanítása és hasznosítása (a hulladék kezelése), illetőleg kezelő létesítmény üzemeltetése, működtetése;

(15) Közszolgáltatási díj: az ingatlantulajdonos és gazdálkodó szervezet által a közszolgáltatás igénybevételéért az Önkormányzatnak fizetendő, az Önkormányzat rendeletében meghatározott díjfizetési időszakra vonatkozóan megállapított díj.

(16) Közigazgatási terület: a község Önkormányzatának működési területe, mely belterületből (beépített és beépítésre szánt terület) és külterületből (belterületen kívüli terület) áll.

(17) Közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi

földrészlet (közút, járda, park) továbbá az építmények közhasználatra átadott része, mely rendeltetés szerint használható.

(18) Közszolgáltatással összefüggő személyes adatok: közszolgáltatást igénybe vevő neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

24. §

(1) Ez a rendelet 2013. december 11. napján lép hatályba.

Bécs Tiborné Fazekas István

polgármester jegyző

Záradék:

A rendelet 2013. december 10. napján kihirdetésre került.

Fazekas István

jegyző