Hatályos rendeletek

5/2017. (V. 15.)

Kustánszeg Község Önkormányzat Képviselő-testületének
5/2017. (V. 15.) önkormányzati rendelete

a köztisztaság és a településtisztaság fenntartásáról, a helyi hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról

Kustánszeg Község Önkormányzat Képviselő-testülete a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

1. §

Általános rendelkezések

(1) Kustánszeg Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) a jelen rendelet alapján kötelező helyi hulladékgazdálkodási közfeladat ellátás keretében szervezett és fenntartott közszolgáltatás (továbbiakban: közszolgáltatás) útján gondoskodik a települési hulladék rendszeres gyűjtéséről, elszállításáról, hasznosításáról és ártalmatlanításáról, és ezen tevékenységek ellátásáról.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes hulladékra, valamint a háztartási szennyvízre és a velük összefüggő tevékenységre, illetve a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. § (3) bekezdésében foglaltakra.

(3) A települési hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás Kustánszeg község közigazgatási területére terjed ki.

A rendelet személyi hatálya a Kustánszeg Község Önkormányzata közigazgatási területén lévő ingatlanok tulajdonosára, használójára,- természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság – terjed ki.

(4) A közszolgáltatás célja a településtisztaság biztosítása, a közegészségügyi, valamint az épített és természeti környezet védelme. A kötelező közszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések célja a közszolgáltatás folyamatos és biztonságos ellátása, a tevékenység ellenőrizhetősége. A közszolgáltatást oly módon kell megszervezni és biztosítani, hogy az megfeleljen a Ht.-ben foglalt újrahasználat és újrahasználatra előkészítés, az önellátás és közelség, a szennyező fizet, a biológiailag lebomló hulladék hasznosításának, a költséghatékony közszolgáltatás biztonságának, továbbá a keresztfinanszírozás tilalmának elvével.

(5) A település közigazgatási területén, jelen rendelet szerinti közszolgáltatást a Zalai Közszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 8900 Zalaegerszeg, Gasparich utca 26., adószám: 24308649-2-20 (továbbiakban: Közszolgáltató) látja el. A Közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenysége során jogosult alvállalkozót igénybe venni.

(6) A település közigazgatási területén lévő valamennyi hulladéktermelő, hulladékbirtokos ideértve különösen az ingatlantulajdonost, a tevékenysége során vagy az ingatlanán keletkező települési hulladék gyűjtéséről és annak a begyűjtésre feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek vagy alvállalkozójának történő átadásáról az e rendeletben meghatározott módon köteles gondoskodni.

(7) Az Önkormányzat együttműködik a Ht. 32/A. § (1) bekezdésben meghatározott feladatokra Koordináló szervként kijelölt NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: Koordináló szerv). Az Önkormányzat jelen rendeleti szabályozással is elősegíti az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben foglaltak végrehajtását.

2. §.

Értelmező rendelkezések

(1) E rendelet alkalmazásában:

1. hulladék: bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles;

2. hulladékbirtokos: a hulladéktermelő, továbbá bármely jogalany, akinek vagy amelynek a hulladék a birtokában van;

3. települési hulladék: a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló szilárd hulladék;

4. háztartási hulladék: a háztartásokban képződő vegyes, elkülönítetten gyűjtött, valamint lomhulladék, ideértve a lakásokban, lakóingatlanokban, a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben, valamint a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein képződő hulladékot;

5. biohulladék: a biológiailag lebomló, parkokból származó vagy kerti hulladék, háztartásokban, éttermekben, étkeztetőkben és kiskereskedelmi tevékenységet folytató létesítményekben képződő élelmiszer- és konyhai hulladék, valamint az ezekhez hasonló, élelmiszer-feldolgozó üzemekben képződő hulladék;

6. háztartási hulladékhoz hasonló hulladék: az a vegyes, illetve elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely a háztartásokon kívül képződik, és jellegében, összetételében a háztartási hulladékhoz hasonló;

7. vegyes hulladék: a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladéknak az a különböző fajtájú és összetételű hulladékot tartalmazó része, amelyet az elkülönítetten gyűjtött hulladéktól eltérő külön gyűjtőedényben gyűjtenek;

8. lomhulladék: az ingatlanhasználótól a közszolgáltató által a lomtalanítás során átvett olyan háztartási hulladék, amely a közszolgáltatás keretében rendszeresített gyűjtőedény méreteit meghaladja;

9. hulladékgazdálkodás: a hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése, az ilyen műveletek felügyelete, a kereskedőként, közvetítőként vagy közvetítő szervezetként végzett tevékenység, a hulladékgazdálkodási létesítmények és berendezések üzemeltetése, valamint a hulladékkezelő létesítmények utógondozása;

10. hulladékgazdálkodási közszolgáltatás: a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék átvételét, gyűjtését, elszállítását, kezelését, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmény fenntartását, üzemeltetését, vagyonkezelését és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás országos szintű megszervezését biztosító, kötelező jelleggel igénybe veendő szolgáltatás;

11. önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladat: a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 19. pontja szerinti közfeladat az önkormányzat közigazgatási területén a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás helyi szintű részletszabályainak meghatározása, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltató kiválasztása, a közszolgáltatási szerződés megkötése;

12. gyűjtés: a hulladék összegyűjtése hulladékkezelő létesítménybe történő elszállítás céljából; a gyűjtés magában foglalja a hulladék előzetes válogatását és előzetes tárolását is;

13. gyűjtő: olyan gazdálkodó szervezet, amely a hulladékot a hulladékbirtokostól, illetve hulladékgazdálkodási létesítményekből összegyűjti, átveszi;

14. gyűjtőedény: szabványos mérettel rendelkező hulladékgyűjtő edényzet, hulladékgyűjtő zsák, valamint az elkülönített hulladékgyűjtés céljából üzemeltetett eszköz, berendezés;

15. gyűjtőhely: az átvételi hely, a hulladékgyűjtő pont, a hulladékgyűjtő udvar, valamint a munkahelyi gyűjtőhely és az üzemi gyűjtőhely;

16. állami hulladékgazdálkodási közfeladat: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás országos szintű megszervezése;

17. ingatlanhasználó: az ingatlan birtokosa, tulajdonosa, vagyonkezelője, valamint a társasház és a lakásszövetkezet, aki (amely) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást e törvény szerinti szerződéses jogviszony keretében kötelező jelleggel igénybe veszi és akinek (amelynek) a közszolgáltató rendszeres időközönként rendelkezésére áll;

18. közszolgáltatási terület: olyan, települési közigazgatási területtel vagy területekkel egyértelműen behatárolható terület, amelyen belül az ingatlanhasználók részére az adott hulladékgazdálkodási közszolgáltatást ugyanaz a közszolgáltató végzi;

19. közszolgáltató: az a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvény szerint minősített nonprofit gazdasági társaság, amely a települési önkormányzattal kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés alapján hulladékgazdálkodási közszolgáltatást lát el;

Az Önkormányzat közszolgáltatással kapcsolatos feladatai

3.§.

(1) Az Önkormányzat az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési szilárd hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn.

Feladata e tekintetben különösen:

a.) a helyi közszolgáltatás körébe tartozó települési szilárd hulladék rendszeres begyűjtésének, elszállításának és ártalmatlanításának megszervezése,

b.) a közszolgáltatás ellátására Közszolgáltató kiválasztása, szerződés megkötése,

c.) gondoskodás a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék

elhelyezésére szolgáló ártalmatlanító hely, hasznosító hely kialakításáról, fenntartásáról, üzemeltetéséről,

d.) a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos egyes – a jogszabályban meghatározott hatósági jogkörök gyakorlása,

e.) a közszolgáltatással összefüggő – egyéb jogszabályban nem rendezett – önkormányzati feladat- és hatáskör megállapítása.

(2) A közszolgáltatási a közszolgáltatás ellátására feljogosított Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, a közterületen, vagy az ingatlanon összegyűjtött, és a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék elhelyezés céljából történő, rendszeres elszállítására terjed ki.

(3) Gyűjtőedények mérete:

a) 60 és 80 literes edény

b) 120 literes edény

c) 240 literes edény

4.§.

Az ingatlantulajdonos kötelezettségei

(1) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladékot az e rendeletben meghatározott módon és helyen gyűjteni.

Alapvető kötelessége e tekintetben, hogy:

a.) a települési szilárd hulladékot – különös tekintettel a hulladék további kezelésére- az elszállításra való átvételig gyűjtse, illetve tárolja,

b.) az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék kezelésére az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatást vegye igénybe, a hulladékot a begyűjtésre e rendeletben feljogosított hulladékkezelőnek adja át,

c.) a hulladék gyűjtése során megfelelő gondoskodással járjon el annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a község természetes és épített környezetét ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja.

d.) az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét alacsony szinten tartsa.

(2) Az ingatlantulajdonost nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség az olyan beépítetlen ingatlana tekintetében, ahol nem tartózkodik és hulladék sem keletkezik.

5. §.

A hulladékkezelési helyi közszolgáltatás ellátásának rendje, a közszolgáltatás kötelező igénybevétele

Teskánd közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás körében, a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék elhelyezés céljára történő rendszeres elszállítására kizárólagos jogosult hulladékkezelő a Zalai Közszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Zalaegerszeg, Gasparich u. 26. – amely a kötelező közszolgáltatónak minősül – (továbbiakban: Közszolgáltató). A Közszolgáltató Kustánszeg közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett 2017. december 31. napjáig, a 2008. január 01. napján megkötött közszolgáltatási szerződés alapján. A Közszolgáltató végzi Salomvár települési szilárd és lakossági hulladékainak gyűjtését és szállítását és gondoskodik a szilárd nem veszélyes hulladék – környezetvédelmi hatóság által engedélyezett összetételű és mennyiségű – elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

6.§.

(1) A települési szilárd hulladék elhelyezésére és ártalmatlanítására kijelölt hely legkorábban 2008. január 1. napjától a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulás – továbbiakban Társulás – tagjainak közös tulajdonában lévő, zalaegerszegi 0182/13. hrsz-ú ingatlanon elhelyezkedő hulladékártalmatlanító létesítmény, melyet Közszolgáltató, az általa összegyűjtött és elszállított települési szilárd hulladék elhelyezése és ártalmatlanítása céljából köteles igénybe venni.

(2) Az (1) bekezdésében körülírt, a települési szilárd hulladék elhelyezésre és ártalmatlanításra kijelölt zalaegerszegi 0182/13. hrsz-ú ingatlanon lévő hulladékártalmatlanító létesítmény üzemeltetésére irányuló kötelező közszolgáltatás kizárólagos teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett a lerakót üzemeltető közszolgáltató, aki (amely) köteles a Zalai Közszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, Zalaegerszeg, Gasparich u. 26. Közszolgáltató által összegyűjtött és a kijelölt hulladékártalmatlanító helyre beszállított települési szilárd hulladék elhelyezését és ártalmatlanítását elvégezni.

7.§.

(1) Minden belterületi ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladékot a rendeletben meghatározott edényzet felhasználásával a rendeletben meghatározott módon a közszolgáltatóval elszállíttatni, azaz köteles a Közszolgáltató által nyújtott közszolgáltatást igénybe venni.

(2) A helyi közszolgáltatás körében az ingatlantulajdonos és az Önkormányzat közötti jogviszonyt a települési szilárd hulladékra vonatkozó közszolgáltatás esetében az a tény hozza létre, hogy a Közszolgáltató az ingatlantulajdonos számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll.

(3) A közszolgáltatás teljesítésének feltételeiről az Önkormányzat az ingatlantulajdonost írásban köteles értesíteni, vagy felhívás közzététele útján tájékoztatni a hulladék begyűjtésének, elszállításának rendjéről (gyakoriság, útvonal és időpont). A hulladékszállítás rendjét az Önkormányzat – a közszolgáltatóval egyeztetett módon hagyja jóvá.

(4) A hulladékkezelési helyi közszolgáltatás feltételeiben bekövetkezett változásokról az Önkormányzat az ingatlantulajdonost – a változás bekövetkezte előtt – írásban, vagy hirdetmény útján értesíteni köteles.

8.§.

A hulladék gyűjtésére, elszállítására és átadására szolgáló gyűjtőedények rendelkezésre bocsátásával, elhelyezésével, használatával és kezelésével kapcsolatos jogok és kötelezettségek

(1) Az ingatlantulajdonos a települési szilárd hulladék gyűjtésére, illetve elszállítására a Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített, könnyen tisztítható, fedéllel ellátott, 60; 80; és 120 liter űrtartalmú gyűjtőedényt köteles használni.

(2) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött, vagy befagyott, illetve az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt üríteni nem lehet, az ingatlantulajdonos köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni.

(3) A gyűjtőedényekben tilos olyan anyagot elhelyezni (forró hamu, maró-, mérgező anyag, állati tetem, folyékony vagy befagyott zsiradék, gyúlékony vagy robbanóanyag, kő és építési törmelék, nagyobb terjedelmű, súlyú tárgy, stb.), amely veszélyezteti a hulladékszállítással foglalkozó dolgozók vagy más személyek egészségét, vagy megrongálhatja a gyűjtőjárművet, illetve ártalmatlanítása során veszélyeztetheti a környezetet.

(4) A lakásokban használhatatlanná vált nagyobb méretű háztartási felszerelési tárgyak, bútorok és egyéb feleslegessé vált ingóságok, lom elszállításáról az önkormányzat évente egyszer tavaszi lim-lom akció keretében gondoskodik.

(5) A hulladék ürítésének minimális gyakorisága a település belterületén két hetente, szerdai napokon történik.

(6) Az ingatlantulajdonos a gyűjtőedényeket az ingatlan területén belül köteles elhelyezni.

(7) Az ingatlantulajdonos köteles a gyűjtőedényeket a hulladék elszállítása céljából az Önkormányzat által megjelölt időpontban, az út szélén, a begyűjtést végző gépjárművel megközelítésre és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni úgy, hogy azzal a közút, illetve a gyalogosforgalmat nem akadályozza.

A gyűjtőedényt legfeljebb a szállítási napot megelőző napon, 18 órától lehet kihelyezni a közterületre.

9.§.

(1) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének – a közterület szennyezésének elkerülése érdekében – lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.

A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű és gyalogos forgalmat és elhelyezése nem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

(2) Tilos a hulladékgyűjtő edények tartalmába hulladékok vagy hulladék-anyag megkeresése céljából belenyúlni, a hulladékban válogatni, vagy hulladék-anyagot- különösen élelmiszert- a hulladékgyűjtő edényből kiguberálni, elvinni.

(3) Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni a gyűjtőedények tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, rendeltetésszerű használatáról, valamint környezetük tisztántartásáról.

10.§.

A közszolgáltatás teljesítésének szünetelése

A hulladékkezelési helyi közszolgáltatás csak törvényben, vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető, illetőleg korlátozható.

11. §.

(1) A rendelet 2017. május 16-án lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Bécs Tiborné Fazekas István

polgármester jegyző

Kihirdetve: 2017. május 15.

Fazekas István

jegyző

június, 27
1008
Hatályos rendeletek
More

4/2017. (V.02.)

Kustánszeg Község Önkormányzat Képviselő-testületének
4/2017. (V.02.) önkormányzati rendelete

a hivatali helyiségen kívüli, illetve a hivatali munkaidőn kívül történő

házasságkötés engedélyezésének szabályairól és díjairól

Kustánszeg Község Önkormányzat Képviselő-testülete az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 96. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 19. § (1) bekezdésében, és 33. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

1. § E rendelet hatálya Kustánszeg község közigazgatási területén történő házasságkötési eljárásokra, az eljárásokban részt vevő természetes személyekre, és a közreműködő anyakönyvvezetőre terjed ki.

2. § A házasságkötésre alkalmas hivatali helyiség a 8919. Kustánszeg, Kossuth út 45. szám alatti házasságkötő terem, amelyet Kustánszeg Község Önkormányzata térítésmentesen biztosít az anyakönyvi esemény lebonyolítására.

3. § (1) Hivatali munkaidőben történő házasságkötésre a hivatali munkaidő teljes időtartamában kerülhet sor. A hivatali munkaidő az önkormányzat hivatalának szervezeti és működési szabályzatában, ügyrendjében meghatározott munkarend.

(2) A házasságkötés – a kérelmezők valamelyikének közeli halállal fenyegető állapota kivételével – munkanapokon, valamint szombaton engedélyezhető.

4. § (1) A házasság hivatali munkaidőn kívül, a hivatali helyiségben történő megkötése esetén a többletszolgáltatás ellentételezéseként 10.000,- Ft, azaz Tízezer,- forint mértékű díjat kell fizetni.

(2) A házasság hivatali munkaidőn, és hivatali helyiségen kívül történő megkötése esetén a többletszolgáltatás ellentételezéseként 15.000,- Ft, azaz Tizenötezer,- forint mértékű díjat kell fizetni.

(3) Az anyakönyvvezető közreműködésén kívül külön egyéb szolgáltatást a házasságkötés során nem biztosít az önkormányzat hivatala.

(4) Amennyiben a kérelmezők valamelyike Kustánszeg Község közigazgatási területén állandó lakcímmel rendelkezik, a kérelmezők mentesülnek az (1) bekezdésben, illetve a (2) bekezdésben meghatározott díj megfizetése alól.

(5) Rendkívüli körülmény esetén, különösen a kérelmezők valamelyikének közeli halállal fenyegető állapota, vagy ágyhoz kötött betegsége esetén a házasságkötés díjmentes.

(6) A házasulók a többletszolgáltatás ellentételezéseként a díjat az önkormányzat hivatala által kiállított számla alapján, de legkésőbb a házasságkötést megelőző munkanapig kötelesek megfizetni az önkormányzat hivatalának a költségvetési elszámolási számlájára.

(7) Amennyiben a házasságkötés megkötésére irányuló szándékukat a kérelmezők írásban visszavonják, vagy a házasságkötés egyéb okból meghiúsul, akkor a díjat az önkormányzat hivatala a kérelem visszavonásától, illetve a házasságkötés meghiúsulásától számított 15 napon belül visszafizeti.

5. § (1) A hivatali munkaidőn kívül, a hivatali helyiségben történő házasságkötésben közreműködő anyakönyvvezetőt választása szerint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott szabadidő helyett az önkormányzat hivatala által fizetendő bruttó 5.000,- Ft, azaz Ötezer,- forint mértékű díjazás illeti meg anyakönyvi eseményenként.

(2) A hivatali munkaidőn, és hivatali helyiségen kívül történő házasságkötésben közreműködő anyakönyvvezetőt választása szerint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott szabadidő helyett az önkormányzat hivatala által fizetendő bruttó 10.000,- Ft, azaz Tízezer,- forint mértékű díjazás illeti meg anyakönyvi eseményenként.

6. § (1) A bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen kívüli, illetve hivatali munkaidőn kívüli létesítésére az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvényben foglaltak az irányadók.

(2) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi törvény 3. § e) pontja szerint a munkaszüneti napok a következők: január 1.; március 15.; Húsvét; május 1.; Pünkösd; július 1.; augusztus 20.; október 23.; november 1.; és december 24-26., a hivatkozott törvény 27. § (2) bekezdése kimondja, hogy „nem köthető házasság munkaszüneti napon”.

7. § (1) A rendelet 2017. május 2. napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Kustánszeg Község Önkormányzat Képviselő-testületének a hivatali helyiségben kívüli és a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés szabályairól szóló 4/2014. (V.13.) önkormányzati rendelete.

(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Bécs Tiborné Fazekas István

polgármester jegyző

Kihirdetve: 2017. május 2.

Fazekas István

jegyző

június, 27
982
Hatályos rendeletek
More

3/2017. (III. 28.) önkormányzati rendelete a falugondnoki szolgálatról

Kustánszeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének

3/2017. (III. 28.) önkormányzati rendelete a falugondnoki szolgálatról szóló

9/2015. (VI.15.) önkormányzati rendelet módosítása

Kustánszeg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény 60. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a falugondnoki szolgálatról szóló 9/2015. (VI.15.) önkormányzati rendeletének 3 §. (2) bekezdésének e.) pontja a következő rendelkezés lép:

1. §.

Az iskolás valamint óvodás korú gyermekek szállítását a Falugondnoki szolgálat a Zala Megyei Kormányhivatal által kijelölt oktatási körzetben eseti jelleggel biztosítja, mely intézmények a következők:

Gárdonyi Géza és Szegi Suli Általános Iskola 8918. Csonkahegyhát, Fő út. 24,
Gárdonyi Géza és Szegi Suli Általános Iskola Becsvölgyei telephelye 8985, Becsvölgye, Fő út , 61.
Becsvölgyei Nyitnikék Óvoda 8985 Becsvölgye, Virágos út 4.

2. §.

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

……………………………………….

Fazekas István

…………………………………..

Bécs Tiborné

jegyző

polgármester

Kihirdetve: 2017. március 28.

	…………………………………..
	Fazekas István
	jegyző

június, 27
984
Hatályos rendeletek
More

9/2015. (VI.15.) önkormányzati rendelet módosítása

Kustánszeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének

3/2017. (III. 28.) önkormányzati rendelete a falugondnoki szolgálatról szóló

9/2015. (VI.15.) önkormányzati rendelet módosítása

Egységes szerkezetben

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Kustánszeg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete falugondnoki szolgálatot működtet a 2.§-ban meghatározott célok megvalósítása érdekében.

(2) A falugondnoki szolgálat működési engedély alapján működik.

(3) A falugondnok foglalkoztatására a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(4) A falugondnok tekintetében az alapvető munkáltatói jogokat és egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.

2. A rendelet célja

2. § (1) A falugondnoki szolgáltatás célja:

a) szociális alapellátások színvonalának javítása, jobb életminőség eléréséhez segítségadás,

b) a község intézményhiányaiból eredő települési hátrányok enyhítése,

c) biztosítani a helyi adottságokhoz és sajátosságokhoz igazodó egyéni és közösségi szintű igények kielégítését,

d) a településen lakó családok életfeltételeinek javítása,

e) a helyi társadalmi és civil szféra esősítése a jobb életminőség elérése érdekében,

f) az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása.

3. A falugondnoki szolgálat keretében ellátandó feladatok

3.§ (1) A falugondnoki szolgálat keretében ellátandó feladatok:

a) közvetlen, személyes szolgáltatások körébe tartozó alapfeladatok,

b) közvetlen, személyes szolgáltatások körébe tartozó kiegészítő feladatok,

c) önkormányzati feladatok megoldását segítő, közvetett szolgáltatások.

(2) A falugondnoki szolgálat keretében ellátandó közvetlen személyes szolgáltatások körébe tartozó alapfeladatok:

a) étkeztetésben való közreműködés,

b) házi segítségnyújtásban való közreműködés,

c) közreműködés a közösségi szociális információk szolgáltatásában,

d) egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás segítése,

e) Az iskolás valamint óvodás korú gyermekek szállítását a Falugondnoki szolgálat a Zala Megyei Kormányhivatal által kijelölt oktatási körzetben eseti jelleggel biztosítja, mely intézmények a következők:

Gárdonyi Géza és Szegi Suli Általános Iskola 8918. Csonkahegyhát, Fő út. 24,
Gárdonyi Géza és Szegi Suli Általános Iskola Becsvölgyei telephelye 8985, Becsvölgye, Fő út , 61.
Becsvölgyei Nyitnikék Óvoda 8985 Becsvölgye, Virágos út 4.

(3) A falugondnoki szolgálat keretében ellátandó közvetlen, személyes szolgáltatások körébe tartozó kiegészítő feladatok:

a) közösségi, művelődési, sport-és szabadidős tevékenységek szervezése, segítése,

b) egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, lakossági igények továbbítása,

c) egyéb lakossági szolgáltatások, illetve a (2) bekezdésen írtakon kívüli egyéb alapszolgáltatások biztosításában való közreműködés.

(4) A falugondnoki szolgálat keretében ellátandó az önkormányzati feladatok megoldását segítő, közvetett szolgáltatások:

a) önkormányzati információk közvetítése a lakosság részére,

b) a falugondnoki szolgálat működtetésével kapcsolatos teendők ellátása.

(5) A falugondnoknak elsősorban az alapellátáshoz kapcsolódó szolgáltatási feladatokat kell ellátnia. A többi feladatot úgy kell ellátnia, hogy az az alapellátáshoz kapcsolódó feladatellátással ne ütközzön.

(6) A falugondnoki szolgáltatás által ellátandó feladatokat részletesen a Falugondnoki szolgáltatás szakmai programja, valamint a falugondnok munkaköri leírása tartalmazza.

4. A falugondnoki szolgáltatás igénybevételi rendje

4.§ (1) A szolgáltatás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselőjének kérelmére történik.

(2) A szolgáltatások igénybevétele iránti igényeket a falugondnoknál kell bejelenteni személyesen, telefonon, vagy írásban. Az igények elbírálása fontossági szempont alapján történik, előnyben kell részesíteni a szociális alapellátási feladatokhoz kapcsolódó igényeket.

(3) A falugondnoki szolgálat igénybevétele térítésmentes.

(4) A falugondnoki szolgáltatás megszűnik:

a) kérelmező halálával,

b) kérelmező lemondása által,

c) ha az ellátásban részesülő személy a szolgáltatásra nem szorul rá.

5. A falugondnoki szolgálat ellátása

5.§ (1) A falugondnoki szolgálat keretében ellátandó feladatokat a falugondnok a szolgálat rendelkezésére álló gépjármű segítségével látja el, mely érvényes műszaki vizsgával, kötelező felelősség- és CASCO biztosítással rendelkezik. A gépjármű üzemképes állapotáért a falugondnok a felelős, aki a gépjármű rendellenes használatából, valamint a falugondnok hibájából a gépjárműben vagy idegen dologban keletkezett károkért anyagi felelősséggel tartozik.

(2) A falugondnok vezetni köteles a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működési feltételekről szóló 1/2000. (I. 07.) SzCsM rendelet 8. melléklete szerinti tevékenység naplót. Az adott napi teljesítés igazolására a polgármester jogosult.

(4) A falugondnok a munkaköri leírásban írtak szerint, valamint a polgármester utasításának megfelelően látja el a falugondnoki szolgáltatás körébe tartozó feladatokat.

(5) A falugondnokot szabadsága, betegsége, egyéb törvényes távolmaradása esetében helyettesíteni kell, a helyettesítő személyről a polgármester gondoskodik.

(6) A falugondnok az elvégzett munkáról a tárgyévet követő minden év március 31-ig köteles beszámolni a képviselő-testületnek.

(7) A fenntartó a személyes gondoskodás körébe tartozó feladatot ellátó személy részére étkezési utalványt biztosít a személyi jövedelemadóról szóló törvényben – kedvezményes adózású értékhatárig – meghatározott értékben.

6. Záró rendelkezések

6. § (1) Hatályát veszti Kustánszeg Község Önkormányzat Képviselő-testületének a falugondnoki szolgálatáról szóló 5/2000.(V.30.) önkormányzati rendelete.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A rendelet a kihirdetést követő nap lép hatályba.

Bécs Tiborné Fazekas István

polgármester jegyző

Kihirdetve: 2017. március 28.

Fazekas István

jegyző

június, 27
865
Hatályos rendeletek
More

Kustánszeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2017. (III. 28.) önkormányzati rendelete a

március, 29
913
Hatályos rendeletek
More

KUSTÁNSZEG KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL

KUSTÁNSZEG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

Képviselőtestületének

8/2016 (XII.01). Rendelete

KUSTÁNSZEG KÖZSÉG

ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL

Kustánszeg Község Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 6. § (3) bekezdésében és 7. § (3) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 253/1997. (XII. 20.) az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló Kormányrendelet és mellékletei, (továbbiakban: az OTÉK) rendelkezéseinek figyelembe vételével, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi önkormányzati rendeletet állapítja meg, és jóváhagyja a szabályozási tervet.

I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya

1.§

(1) Jelen előírások területi hatálya Kustánszeg község közigazgatási területére (továbbiakban: község) terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK által meghatározott építési munkát végezni és ezekre hatósági engedélyt adni az OTÉK és az egyéb általános érvényű törvényi és hatósági előírások, valamint a helyi településrendezési eszközök (helyi építési szabályzat és szabályozási terv) rendelkezés szerint szabad.

(3) A jelen helyi építési szabályzatot és mellékletét képező SZ-1 és Sz-2[1]jelű szabályozási tervlapokat együtt kell alkalmazni

Szabályozási elemek

2.§

(1) A szabályozási tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek az alábbiak:

a) a bel- és külterület határa,

b) a külterületen beépítésre szánt, illetőleg beépítésre nem szánt területek határa,

c) meglévő és tervezett szabályozási vonal,

d) területfelhasználási egység határa,

e) építési övezet, övezet határa és előírásai,

f) sajátos jogintézmények határvonalai.

(2) Az OTÉK által meghatározott és a tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek módosítása kizárólag a szabályozási terv és az önkormányzati rendelet módosításával lehetséges, a (3)–(5) bekezdésben szereplő eset kivételével.[2]

(3) A szabályozási terven jelölt belterületbe vonásra kerülő területek bevonásra az időszerűség esetén, a konkrét építési igények függvényében szakaszosan is végrehajtható, külön önkormányzati határozat alapján.

(4) A területfelhasználási egységek, övezetek határai az aktuális tulajdonviszonyok figyelembe vételével változtathatók, amennyiben a telekhatár rendezés és telekhatár egyesítés során létrejövő telkek az egyéb hatályos jogszabályoknak, és jelen rendelkezésbe foglaltaknak megfelelnek. Az érintett telkek közül a nagyobb telekterülettel rendelkező egy területbe eső telek vagy telkek övezeti besorolását kell érvényesíteni telekegyesítés után, a rendelet hatályba lépését követő egy alakalommal.

(5) Az új közlekedési közterületek nyomvonala a terven ábrázolt úttengelytől 10,0-10,0 m-es sávban (az út szélességének változtatása nélkül) elmozdítható a rendezési terv módosítása nélkül, ha ezt a terepadottságok, talajmechanikai állapotok, vagy forgalomtechnikai megoldások és tulajdonjogi rendezések indokolttá teszik.

(6) A terven jelölt minden egyéb szabályozási elem (pl. irányadó szabályozási vonal) irányadónak tekintendő, amelyektől eltérést az elsőfokú építésügyi hatóság, a jogszabályi kereteken belül, a szabályozási terv, illetve a helyi építési szabályzat módosítása nélkül az önkormányzat véleménye alapján engedélyezhet.

Sajátos jogintézmények

3.§

(1) A helyi építési szabályzatban és szabályozási terven alkalmazott sajátos jogintézmények a következők:

a) Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés[3]: új beépítésre szánt területek szabályozási vonallal lehatárolt területe.

b) Beültetési kötelezettség: A telek beültetési kötelezettségű részén, a szabályozási terven jelölt helyen és mértékben fás növényzet ültetésével zöldfelületet kell kialakítani. A beültetési kötelezettségű zöldfelületet háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint) növénytelepítéssel kell biztosítani. A beültetési kötelezettségű zöldfelület legalább 60%-án cserjék, lombos- és örökzöld fák telepítendők.

Fogalom meghatározás

4.§

(1) A jelen rendelet előírásainál az OTÉK 1. sz. mellékletében meghatározott fogalmakon kívül az alábbi fogalmak alkalmazandók:

a) Szintterületi mutató: az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa.

b) Építési hely: amelyet a mindenkori telekhatárhoz képest kell értelmezni.

c) Közterület alakítási terv: a terv részét képezi egy részletes burkolati terv, valamint szükség szerint kertépítészeti terv, amelyben meghatározandók a gyalogos, a gépjármű közlekezdés, a vendégparkolók, a behajtók, személygépkocsik felületei, a kertépítészeti téralakítás, kialakítás eszközei és a felszíni vízelvezetés módja és a rendezéssel kapcsolatos közműkiváltások és átépítések.

d) A településképi követelmények tisztázására szolgáló elvi építési engedélyezési[4] tervben az ingatlan helyzete és a funkció függvényében az alábbiakat kell meghatározni:

– az ingatlan és a létrehozni kívánt épület/ek személy és gépjárművel való megközelíthetőségének lehetőségeit, módját, az estleges külső közterületi kapcsolatokat (a személy és/vagy teherforgalmi bejáratok) és belső gépjármű-forgalom rendszerét, környezetre gyakorolt hatását,

– a lehetséges telekalakítást,

– az alkalmazott/módosult technológiát és annak környezetre gyakorolt várható hatásait,

– az építmények elhelyezkedését, az építési hely pontosítását, a beépítési jelleg részletes meghatározását,

– környezethez történő illeszkedés, vagy alkalmazkodás módját, be kell mutatni az új épület településképbe, tájba való beilleszkedését, a közterület felőli látványait, a rálátási lehetőségek figyelembe vételével,

– az épület/ek építészeti megformálását, az építmény tömeg- és homlokzatképzését, színezését, jellemző homlokzati és tetőfedési anyaghasználatát,

– a szintek számát, az átlagos építménymagasságot, annak telken belüli differenciálását,

– az épületek alaprajzi és térbeli elrendezését, funkcionális tartalmát, megosztását,

– a közműellátás módját,

– a tervezett zöldfelületek, burkolt felületek parkolók kialakítását,

– a felszíni vízelvezetés rendszerét.

e) Kertépítészeti terv: az épület építési engedélyezési tervdokumentációjához csatolt, a kert kialakítására vonatkozó tervdokumentáció, melynek favédelmi tervet, kertrendezési tervet, növénykiültetési tervet (fás növények évelő csoportjainak jelölésével), finom tereprendezési tervet (M 1:200); a tervezett kerti építmények terveit (M 1:100) és az e munkarészekhez tartozó műleírásokat kell tartalmaznia.

f) Kertépítészeti engedélyezési terv: önálló kertépítészeti létesítmény (pl. zöldterület) engedélyezési szintű tervdokumentációja, melynek az e) pontban foglaltakon kívül az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeit meghatározó jogszabályban[5] foglalt tartalmi és formai követelményeknek meg kell felelni.[6]

g) Zöldfelülettel fedett terület: a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal betelepített beépítetlen terület, gyökérzónás felületen sík vetülete és vízfelületek, ahol a nem szilárd burkolattal (pl. kavicsburkolat, homok) ellátott felület nem haladhatja meg a számított zöldfelület 1/5-ét.

h) A főépület: a telek rendeltetése szempontjából meghatározó, utcaképet formáló épület, míg a melléképület: a főépület rendeltetésszerű használatát kiegészítő funkciójú épület, építmény.

i) Építési vonal: a kötelező előkert méretével azonos távolságra fekvő, az utcai szabályozási vonallal párhuzamos vonalat építési vonalnak kell tekinteni. A telken a főépületet legalább egy pontjával az építési vonalon kell elhelyezni. Ahol az övezeti előírás kötelező előkert határt ír elő, ott a határvonalat építési vonalként kell értelmezni. Több utcával határolt telek esetén, egy utcában építési vonalnak, a többi utcában minimális előkert méretnek kell tekinteni. Ahol az építési övezet minimális előkertet határoz meg, ott az előírt szélesség megtartásával az építési helyen belül bárhol elhelyezhető épület.

j) Kialakult, beépített terület: belterületen, illetve beépítésre szánt területeken a telektömbben a telkek a földhivatali nyilvántartás szerint 75%-ban beépültek.

Telekalakítás általános szabályai[7]

5.§

(1) A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások (így az ezekhez tartozó megszüntető jelek) irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekméret kialakításának eszközei.

(2) A szabályozási tervben nem szereplő telekosztás akkor engedélyezhető, ha az érintett telek területe, és beépítési mutatói (beépítettség mértéke, zöldfelületi fedettség) a telekosztás után is megfelelnek az övezeti előírásoknak.

(3) A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek méreteitől, de új telket alakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt minimális telekméretnek megfelelően lehet.

(4) Telekegyesítés esetén figyelembe kell venni az övezeti előírásokban meghatározott utcai telekszélesség maximális értékét.

(5) Az építési telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – a közterületekre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra, önálló helyrajzi számmal és földhivatali besorolásban „út” megjelöléssel.

Épületek, létesítmények elhelyezésére vonatkozó általános előírások

6.§

(1) A területen az egyes övezetekben meghatározott rendeltetésű építmények, illetve az ennek megfelelő funkciók helyezhetők el. Az övezetben meg nem határozott, és jelen rendelet, illetve az OTÉK alapján nem tiltott funkció elhelyezhetőségét, a környezethez történő illeszkedését, a szabályzatnak történő megfelelőségét – a települési önkormányzat egyeztetésével bíró – „településrendezési szempontú elvi építési tervben” igazolni kell.[8]

(2) A 17% feletti terepadottságú terület mozgás-csúszás veszélyesnek tekintendő.[9]

(3) Az építési hely beépítésre szánt területeken – amennyiben a szabályozási terv, illetve az építési övezet, övezet előírásai másként nem rendelkezik – a beépítési mód figyelembevételével a következő:

a) Az építési övezet igazodási előírásai alapján a kötelező előkertet 2-2 szomszédos telken álló főépület figyelembe vételével a kialakult állapotnak megfelelően kell megállapítani és a helyszínrajzon igazolni, amennyiben ez egyértelműen nem állapítható meg, illetve új területek beépítése esetén a terepviszonyok és a vízelvezetés megoldásának figyelembevételével határozandó meg, ha ilyen korlát nem áll fenn 5 m-ben kell biztosítani.

b) Az oldalkert szélessége:

– Szabadon álló beépítési módnál: az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság fele, de legalább 3 méter,

– oldalhatáron álló beépítési módnál: kialakult esetben az épület a telekhatáron, vagy attól max. 1 m-re lehet elhelyezni, új építés esetén 1 m-re kell elhelyezni. A szomszédos épületek közötti távolságnak legalább 6 méternek kell lennie, kialakult helyzetben, oldalkert felőli tűzfalképzés esetén, 4,5 m-nél kisebb nem lehet,

– zártsorú beépítési módnál: kialakult és új építés esetén is az épületet a telekhatáron lehet elhelyezni, és telekhatártól telekhatárig építeni. Amennyiben oldalkert elhagyásával létesül az épület a szomszédos épületek közötti távolság oldalkert felőli tűzfalképzés esetén, 3,0 m-nél kisebb nem lehet, amennyiben a szomszédos épületek közötti távolság az építménymagassággal megegyezik vagy azt meghaladja nyílászárós homlokzattal alakítható ki.

c) A hátsókert mélysége:

– 40 m, vagy 40 m telekmélységet meg nem haladó telek esetén legalább 4,0 m,

– a 40 m-t meghaladó telekmélység esetén legalább 10 m,

– 65 m-nél mélyebb telek esetén legalább 25 m.

(4) Egy telken elhelyezendő főépületek közötti távolságnak minimálisan 6 méternek, illetve az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság értékének kell megfelelnie. Melléképület a tényleges legnagyobb építménymagasság megtartásával helyezhető el.

(5) Az építési hely beépítésére nem szánt területeken – amennyiben a szabályozási terv, illetve az építési övezet, övezet előírásai másként nem rendelkezik – az OTÉK telepítési távolságra vonatkozó előírásainak megfelelően határozandó meg.

(6) A természetes terepfelszín homlokzatsíkban történő 1,00 m-t meghaladó feltöltését az építménymagasságba be kell számítani.

(7) Az épületek földszinti padlószintje az eredeti terephez képest 1,5 m-nél nagyobb mértékben nem emelhető ki, kivéve ha a közterület és az építési telek közterülettel érintkező határvonalán meglévő jelentős szintkülönbség (2-3 m) van. Ebben az esetében a közterületről közvetlenül is megközelíthető földszint és alatta alagsori, pince beépítés létesíthető. Az épület utcai alagsori szintjének homlokzatképzését a lakószint homlokzatképzéséről határozottan eltérő anyaggal, lábazatszerű felületképzéssel kell megoldani (pl.: kő, tégla, burkolat).

(8) Azokon a területeken, ahol az építés feltételei terület-előkészítés, vízrendezés, elő-közművesítés hiánya miatt nem biztosítottak, építési tevékenység csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre álltát követően kezdhető – végezhető-

(9) A beépítésre nem szánt területeken, illetve a termőföld kivonásával kialakuló építési telkeken történő építések építési engedélyezési eljárása során[10] az építési engedélyezési tervben külön munkarészben kell foglalkozni a területen található humuszvagyon védelmével, a letermelés, a deponálás és a felhasználás módjával.

(10) A beépítésre nem szánt területeken lévő kialakult lakóépületek felújíthatók, egy esetben 25 m²-rel bővíthetők, újraépíteni csak legalább 3000 m² telekterület megléte esetén lehet.

(11) Állattartó épület tervezésénél és engedélyezési eljárásánál az állattartásról szóló önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.

(12) A szabályozási terven irányadó szabályozási vonallal érintett telkek esetén a kerítés kizárólag az irányadó szabályozási vonal által rögzített helyen építhető újra.

(13) A saroktelkek esetén a szabad kilátásnak megfelelő látási háromszögel területén tömör kerítés nem létesíthető.

(14) A telekhez rendelt kötelező zöldfelület minden 150 m²-én 1 db lombos fa, vagy 40 db legalább közepes növekedésű (1-1,5 m magasra növő) cserje elültetése szükséges.

Tilalmak és korlátozások

7.§

(1) A nevelési, oktatási intézmény telkétől, továbbá egészségügyi intézmény, valamint élelmiszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló épülettől 50 m-es távolságon belül állattartás céljára szolgáló építmény létesítése tilos.

(2) Légszennyező források és létesítmények védőtávolsága, védőterülete a levegőtisztaság védelméről szóló jogszabályi előírások szerint tartandók be. A „nagy létszámú állattartás” célját szolgáló épületek, és a trágya, valamint egyéb bűzös hulladék kezeléséhez szükséges építmények, berendezések, területek a belterület határától mért legalább 500 m-en belül nem létesíthetők, a belterületen kívüli egyéb lakott telkek körüli 300 méteres távolságon belül nem helyezhetők el (a védőtávolság a lehetséges legjobb technológia alkalmazása esetén, környezetvédelmi engedélyben meghatározott mértékben kisebb lehet).

(3) Felszíni vizek természetközeli állapotú külterületi szakasza menti védőtávolsága, védőövezetei:

a) A vízfolyások természetközeli állapotú külterületi szakaszán, a vízfolyás mindkét partján, a partéltől mért 50-50 m-en belül csak a vízhasználathoz kötődő építmények építése megengedett (pl. stég, zsilip, gát).

b) A tározó tó, a vízfolyások és felszíni vízelvezető csatornák partján, az alábbi, a partéltől mért, szabadon járható fenntartósáv biztosítható. A sávban épület, kerítés elhelyezése nem engedélyezett:

– Tavak mentén 6 m széles fenntartósávot kell biztosítani,

– kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások mentén a partvonaltól számított 6-6 m,

– az egyéb vizek és közcélú vízi létesítmények mentén a partvonaltól számított 3-3m, beépített területeken legalább az egyik oldalon a partvonaltól számított 3 m.

(4) A szénhidrogén termelő kutak körüli biztonsági övezet 50 m.[11] A biztonsági övezetben az országos jogszabályok szerinti tevékenységek folytathatók, illetve létesítmények helyezhetők el.

(5) Közlekedési és közmű nyomvonalak és létesítmények védőtávolsága, védőterülete:

a) országos közutak külterületi szakasza mentén az út tengelyétől mért 50-50 m, ahol minden építési munkához a közútkezelő hozzájárulása szükséges,

b) 20 kV-os elektromos légvezetéké külterületen a szélső áramvezető száltól vízszintesen a nyomvonalára merőlegesen mért 5 m, belterületen 2,5 m,

c) kisfeszültségű föld feletti légvezeték esetén 1 m.

Közterület alakítására vonatkozó általános szabályok

8.§

(1) A település közterületein elsődlegesen elhelyezhető:

a) hirdető (reklám) berendezés, a közlekedésbiztonság betartása mellett, legfeljebb 1 m² nagyságban,

b) közúti tömegközlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek és tartozékaik),

c) köztisztasággal kapcsolatos építmények,

d) szobor, díszkút, szakrális emlék,

e) távbeszélőfülke.

(2) Közterületalakítási terv készítendő a településszerkezetileg, településképileg vagy forgalommechanikailag együtt kezelendő, szabályozási terven jelölt közterületekre.

(3) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felülettel szabad ellátni. A burkolatlan felületeken, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani.

A szabályozási terv területfelhasználási egységei és övezetei

9.§

(1) A község beépítésére szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata szerint a következő építési övezetekből áll:

a) Lakóterületek:

falusias lakóövezet Lf

b) Vegyes területek:

településközpont övezet Vt

c) Gazdasági területek:

kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet Gksz

d) Üdülő területek:

hétvégi házas üdülőterület Üh

e) Különleges területek:

temető területének övezete K-t

sportterület övezete K-sp

idegenforgalmi terület (szabadidő központ) övezet K-id

folyékony hulladék kezelés üzemi területének övezete K-fh

(2) A község beépítésére nem szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata szerint a következő övezetekből áll:

a) Közlekedési és közműterületek:

közút övezete KÖu

közmű terület Kü

b) Zöldterületek Z

c) Erdőterületek:

védelmi (védett és védő erdő) célú erdő övezete Ev

gazdasági célú erdő övezete Eg

d) Mezőgazdasági területek:

általános mezőgazdasági övezete Má-á

természeti területek mezőgazdasági övezete Má-t

kertes mezőgazdasági övezete Mk

e) Vízgazdálkodási területek:

felszíni vizek övezete V

mocsár területe V-mo

II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK, ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

Falusias lakóterület

10.§

(1) A falusias lakóterületen elhelyezhető[12]:

a) Az építési övezetben telkenként legfeljebb 2 lakásos (két önálló rendeltetési egységet magába foglaló) 1 db lakóépület,

b) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi-, szociális épület,

c) a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, szálláshely-szolgáltató, vendéglátó épület,

d) a lakófunkciót nem zavaró hatású mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, (pl.: terménytároló, pajta, állattartó épület, pince), ill. egyéb gazdasági-, kisüzemi-, kisipari épület, kézműipari építmény.

(2) A lakótelkek mérete a kialakult telekszerkezet függvénye. Az egyéb jogszabályoknak megfelelő[13] kialakult telkek beépítgetők, kivéve a 12 m szélességet el nem érő kialakult, de be nem épített telkeket.

(3) Telekhatár rendezés révén kialakuló telkek legkisebb szélessége nem lehet kevesebb 14,0 m-nél, a telekosztás után kialakult telkek legkisebb szélessége az építési vonalon min. 16,0 m. Településkép védelmi szempontok miatt, telekösszevonás, szomszédos telkek esetén legfeljebb 45,0 m kialakuló közterületi telekszélességig engedélyezhető.

(4) Az övezeti előírások a beépítés jellegének megfelelően határozzák meg a beépítési módot.

a) Ha a telek utcai telekhatára nem merőleges az oldalsó telekhatárra, akkor az utcai homlokzatnak legalább egy ponton, illeszkednie kell a kötelező előkert határához. Az előkert mélysége az illeszkedés elve alapján határozandó meg.

b) Ha az építési övezet szabadon álló és oldalhatáron álló beépítési módot is megenged, akkor a 20 méternél szélesebb telkek szabadon állóan is, az ennél keskenyebbek csak oldalhatáron állóan építhetők be. A szomszédos épületek közötti távolságnak legalább 6,0 méternek kell lennie, így a szabadon állóan elhelyezett épületek esetén is legalább 6 méteres az utcára jellemző oldalkerti elhelyezkedést meg kell tartani.

c) Az épületek a beépítési módnak megfelelő építési helyen helyezhetők el:

– Meglévő épületeket bővíteni csak az új épületekre meghatározott szabályok betartásával szabad.

– Meglévő épület elbontása esetén az új épület lehetőleg az eredeti helyére épüljön, az építési helyen belül. Amennyiben az építési helyen belül nem helyezhető el az épület, az eredeti épület helyén az eredeti épület méretével megegyező alapterületű épület csak akkor létesíthető, ha a szomszédos telkek beépítési lehetőségei ettől nem romlanak.[14]

– Építési helyen belül a lakófunkciójú és/vagy lakossági forgalmat bonyolító épületnek, mindig az utca felől kell elhelyezkednie az utcaképet formáló módon.

– Melléképületek az építési telek utcafronttól mért 25 méterén belül csak a beépítési módnak megfelelő építési helyen helyezhetők el, 25 méteren túl a melléképület zártsorú beépítési módnak megfelelően is beépíthető.

(5) Az övezeti előírásnál magasabb, meglévő építmények kialakult állapotnak tekintendők. A meglévő épület bővítése esetén az építmény magassága nem nőhet, illetve a bővítmény/építmény magassága az övezeti előírás szerinti értékét nem haladhatja meg.

(6) Az épületek tervezésénél figyelembe veendő építészeti karakteri jellemzők az alábbiak:

a) Az utcára oromfalas megjelenésű épület-részek homlokzati szélessége max. 8,5 m lehet, ennél szélesebb homlokzat az utca irányába kontyolt, vagy az utcával párhuzamos nyeregtetővel épülhet.

b) Saroktelken oldalhatáron álló épületnek utcaképet formáló homlokzattal kell rendelkeznie (tűzfalas nem lehet).

c) Tetőtér-beépítés esetén csak egy szintes tetőtér alakítható ki, az által csak egy soros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető.

d) A főépületek, illetve az utcaképet meghatározó épületek és építmények tetőfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű pikkelyes fedőanyag lehet (azbesztcement hullámlemez és műanyag-hullámlemez, trapézlemez, felületkezelés nélküli és a természetes építőanyagok színeitől eltérő színezésű fémlemezfedés nem alkalmazható).

e) Pince, terepszint alatti építmény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építmény a közterületet legfeljebb 3,0 m-re közelítheti meg. Telkenként, a térszín alatti beépítés legfeljebb 35% lehet.

(7) A lakóterületen az övezeti előírástól nagyobb építménymagasságú mezőgazdasági épület is elhelyezhető legfeljebb 5,5 m építménymagassággal, amennyiben az a szomszédos telket hátrányosan nem korlátozza és nem homlokvonalon, utcaképet formáló épületként valósul meg. Telken belül az épületek közötti telepítési távolság értéke a tényleges építménymagasságával megegyező.

(8) A kerítés építészeti kialakításánál az alábbiak a mérvadók:

a) jellemzően áttört kerítés legfeljebb 2,5 m magasságig (faléc, farács, fémháló kitöltő mezővel) tömör lábazatos kialakítással készülhet. A tömör lábazat magassága legfeljebb 0,75 m lehet. Anyaghasználatban és a tömör felület magasságában a szomszédos 3-3 telekhez kell igazodni.

b) Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr fémlemez, natúr alumínium lemez, hullámlemez és cementlap, nyers beton felületű tömör fal, felületkezelés nélküli zsalukő nem lehet.

(9) A lakóépületi építési övezetekre vonatkozó határértékeket a következő táblázat tartalmazza:

Építési övezet	Telekalakításra vonatkozó előírások			Építmények elhelyezésére vonatkozó előírások				Építményekre vonatkozó előírások
Lf	legkisebb telek-			kötelező		legkisebb	legnagyobb
Lf	Terület m²	szélesség m	mélység m	építési mód	előkert m	zöldfelület %	beépítettség %	ép.mag. m	szintter. mut.
Lf	800	16	50	O, SZ	i	60	25	5,0/5,5*	0,5

i=illeszkedés a kialakult szomszédos épületekhez

*lakótelken mezőgazdasági jellegű melléképület

(10) A lakóterületi övezetben csak olyan területhasználat, illetve olyan területhasználathoz szükséges építmények építése engedélyezhető, amelynél az engedélyező hatóság, illetve a szakhatóságok meg tudják ítélni a következő környezetminőségi előírásokat, környezeti határértékeket:

a) a létesítmény pontforrásainak emissziója a levegőtisztaság-védelmi övezeti besoroláshoz rendelt levegőtisztaság-védelmi határértékeknek megfeleltethető,

b) az új építménybe telepített funkcióból, területhasználatból eredően zavaró mértékű diffúz légszennyezés a környezetet, lakóterületet nem terheli,

c) a funkcióból, a területhasználatból eredően a környezetet, lakóterületet zavaró mértékű bűzhatás nem éri,

d) az üzemi tevékenységből eredő környezeti zajterhelés mértéke nem haladja meg a létesítmény telekhatárán a lakóövezetre vonatkozó 50/40 dBA nappal/éjjel értéket,

e) a funkcióból, a területhasználatból eredően keletkező kommunális hulladék, a kommunális hulladékkal együtt kezelhető technológiai jellegű hulladék – együttesen települési hulladék – a környezet terhelése nélkül ártalmatlanítható (gyűjtés, szállítás, engedélyezett újrahasznosítás),

f) a tevékenységből eredő szennyező (fertőző, mérgező) anyag a talajt és a felszín alatti vizeket nem veszélyezteti,

g) a közterület terhére – saját telken belül nem kielégíthető mértékű parkolási igényt – új gépjárműforgalmat nem vonz,

h) a funkcióból, a területhasználatból eredően szennyezett vizet a közcsatornába vezetés előtt a jogszabályokban előírt minőségnek megfelelően a telkén belül előtisztítható, ill. előkezelhető,

i) a funkcióból, a területhasználatból eredően keletkező veszélyes hulladékok az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban az előírt módon, a telkén belül a környezetszennyezés veszélye nélkül hulladék-fajtánként elkülönítetten gyűjthető és átmenetileg tárolható.

Településközpont vegyes terület

11.§

(1) A településközpont vegyes terület több önálló funkcionális egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű intézmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Az egyes funkciók önálló épületben vagy lakóépületben, lakófunkcióval vegyesen is elhelyezhetőek az övezeti előírásoknak megfelelően.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető funkciók[15]:

a) igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi, szociális épületek,

b) közösségi, szórakoztató, kulturális épület[16],

c) kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató épületek,

d) lakóépületek,

e) játszókertek, közkertek, sportépítmények,

f) önálló új üzemi gazdasági funkció kizárólag abban az esetben létesíthető, ha a vegyes területre vonatkozó környezeti feltételek teljesítése biztosított.

(3) A területen közforgalom számára megnyitott, meglévő kereskedelmi-, szolgáltató-, igazgatási-, intézményi létesítmény bővítése esetén hely hiányában, a parkolási lehetőség közterületen is biztosítható.

(4) Az épületek a beépítési módnak megfelelő építési helyen helyezhetők el:

a) meglévő épületek bővítése az új területekre vonatkozó szabályok betartásával lehetséges,

b) meglévő épület elbontása esetén új épület lehetőség szerint az eredeti helyére épüljön.

(5) Az épületek tervezésénél figyelembe veendő építészeti karakteri jellemzők az alábbiak:

a) Tetőtér-beépítés esetén csak egy szintes tetőtér alakítható ki, ez által csak egy soros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető.

b) Pince, terepszint alatti építmény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építmény a közterületet legfeljebb 3,0 m-re közelítheti meg. Telkenként a térszín alatti beépítés legfeljebb 35% lehet

c) Az utcaképet meghatározó épületek és építmények tetőfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű pikkelyes fedőanyag lehet (azbesztcement hullámlemez és műanyag-hullámlemez, fémlemezfedés nem alkalmazható).

(6) Az építési övezetben utcafronton tömör és áttört kerítés is megengedett. A tömör kerítés max. 2,0 m magasságig (festett, vakolt tégla falazat), valamint max. 2,5 m magasságig áttört (faléc, farács, fémháló kitöltő mezővel) tömör lábazatos kialakítással is készülhet. Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr fém, alumínium lemez, hullámlemez és nyers beton felületű tömör fal nem lehet. A kerítés színezésére a természetes építő anyagok színeivel megegyező színeket lehet használni, fémháló kitöltő mezőnél a világos szürke, zöld és a fekete is alkalmazható.

(7) A zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak, melyeknek megvalósítását az építési engedélyben kell kikötni:

a) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább ¼-ét háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen), növényzet kialakításával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a zöldfelülettel fedett terület legalább felét boríthatja.

b) új közintézmény (pl. óvoda, iskola, szociális/nyugdíjas otthon) kialakítása esetén az intézménykert kialakítására vonatkozóan az engedélyezési terv részeként kertépítészeti tervet kell készíteni.

c) a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott, közepes növekedésű, lombos fa telepítendő.

d) a kötelező zöldfelület számításánál a zöldfelület mértékébe a gyepes sportpálya egyszintű növényzetként 100% mértékig, a gyephézagos burkolat közül műanyag gyepráccsal fedett és gyepesített terület 15% mértékig beszámítható. Egyéb gyephézagos burkolat (pl. gyephézagos betonburkolat) a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál nem vehető figyelembe.

(8) A településközpont vegyes területek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetbe tartoznak:

a) Vt oktatási, kulturális, igazgatási intézményi és lakó területek vegyes övezete.

(9) Az építési övezetre vonatkozó határértékek:

Építési övezet	Telekalakításra vonatkozó előírások*			Építmények elhelyezésére vonatkozó előírások					Építményekre vonatkozó előírások
Vt	legkisebb telek-			kötelező		legkisebb		legnagyobb
Vt	terület m²	szélesség m	mélység m		építési mód	előkert m	zöldfelület %	beépítettség %	ép.mag. m	szintter. mut.
Vt	1500	18	40		SZ	i,5	40	30	4,5	0,6

i=illeszkedés a kialakult szomszédos épületekhez

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

12.§

(1) A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység[17] megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. A környezeti hatásvizsgálat készítésére kötelezett tevékenység kizárólag az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségtől kapott környezetvédelmi engedély birtokában és a szükséges védőtávolságok betartásával folytatható.

(2) Környezetalakítási követelmények:

a) Telken belüli út burkolatának széle a szomszédos telekhatártól legalább 2 m távolságra lehet. Az előkerti és az oldalkerti sávban legalább egy sorban kétszintes (fa- és cserjeszint) fa- és cserjebeültetést kell megvalósítani, kivéve, ahol ezt a közlekedésbiztonság vagy a vagyonvédelem érdeke kizárja. Alapellátási tevékenységek esetén csak a parkoló-felület mentén kötelező fát telepíteni.

b) Reklámhordozó csak épülethomlokzaton, vagy kerítésen engedélyezhető.

c) A telken belüli 5 db gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni parkoló területe 4 db parkoló állásonként fásítva alakítható ki.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetben elsősorban:

a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenységi célú épület,

b) a gazdasági funkciójú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb 2 lakás,

c) kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató funkciók létesítményei,

d) igazgatási, egyéb irodaépület,

e) sportépítmény

f) közösségi, szórakoztató, kulturális épületek[18],

g) ipari jellegű és mezőgazdasági tevékenységet szolgáló építmények nem helyezhetők el.

(4) A Gksz-2 építési övezetben az úszótelkek telkesítendők a szabályozási tervnek megfelelően.

(5) Az építési övezetre vonatkozó határértékek:

Építési övezet	Telekalakításra vonatkozó előírások			Építmények elhelyezésére vonatkozó előírások				Építményekre vonatkozó előírások
Gksz	legkisebb telek-			kötelező	legkisebb		legnagyobb
Gksz	terület m²	szélesség m	mélység m	építési mód	előkert m	zöldfelület %	beépítettség %	ép.mag. m	szintter. mut.
Gksz-1	1000	30	–	SZ	K, 5	25	35	6,0	0,5
Gksz-2	200	10	20	SZ	K	30	K/60	4,5	0,6

K=kialakult

Hétvégiházas üdülő területek

13.§

(1) A hétvégiházas üdülőterületi építési övezetben elhelyezhető:

a) telkenként legfeljebb 2 üdülőegységes (két önálló rendeltetési egységet magába foglaló) 1 db hétvégi-házas épület,

b) a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, szálláshely-szolgáltató, vendéglátó épület,

c) az Üh-2 jelű építési övezetben a meglévő lakó- és gazdasági épületek felújíthatók, újraépíthetők,

d) a meglévő lakófunkcióval hasznosított telkeken telkenként összesen 3 db épület helyezhető el.

(2) Telekhatár rendezés, illetve telekosztás után kialakult telkek legkisebb szélességének az építési vonalon min. 16,0 m-nek kell lennie.

(3) Az épületek tervezésénél figyelembe veendő építészeti karakteri jellemzők az alábbiak:

a) A főépületek, illetve az utcaképet meghatározó épületek és építmények tetőfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű pikkelyes fedőanyag lehet (azbesztcement hullámlemez és műanyag-hullámlemez, trapézlemez, felületkezelés nélküli fémlemezfedés nem alkalmazható)

b) Pince, terepszint alatti építmény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása a kialakult állapotokat figyelembe véve történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építmény csak saját telken belül, a közterületet legfeljebb 3,0 m-re közelítheti meg. Telkenként a térszín alatti beépítés legfeljebb 5%-kal haladhatja meg a felszín beépítettség mértékét.

(4) A hétvégi házas építési övezetekre vonatkozó határértékeket a következő táblázat tartalmazza:

Építési övezet	Telekalakításra vonatkozó előírások			Építmények elhelyezésére vonatkozó előírások				Építményekre vonatkozó előírások
Üh	legkisebb telek-			kötelező	legkisebb		legnagyobb
Üh	terület m²	szélesség m	mélység m	építési mód	előkert m	zöldfelület %	beépítettség %	ép.mag. m	szintter. mut.
Üh-1	1000	16	40	SZ	5m	70	20	4,5	0,4
Üh-2	1200	20	50	SZ	5m	70	20	5,5	0,4

Különleges területek

14.§

(1) A különleges területek építési övezetei az alábbiak:

1. K-sp jelű nagy zöldfelületet igénylő, sportolási célú különleges területek övezete,

2. K-t jelű temetkezési célú különleges területek övezete,

3. K-id jelű szabadidő központ idegenforgalmi területének övezete,

4. K-fh jelű folyékony hulladék kezelőüzem céljára fenntartott övezet.

(2) A K-sp jelű nagy zöldterületet igénylő sportterületekre vonatkozó előírások:

a) övezetében elhelyezhetők:

– kizárólag a pihenést, testedzést szolgáló épületek, építmények, szabadidő-létesítmények (pl. lelátó, öltözőépület, szertár), továbbá a terület fenntartását szolgáló építmények,

– sportpályák, de technikai sportok pályája nem lehet,

– terület használatához szükséges fásított parkolók.

b) Az övezetben az épületek szabadon álló módon, legalább 3 m-es előkert megtartásával helyezendők el.

c) Az építési övezetre vonatkozó határértékek:

Építési övezet	Telekalakításra vonatkozó előírások			Építmények elhelyezésére vonatkozó előírások				Építményekre vonatkozó előírások
K-sp	legkisebb telek-			kötelező		legkisebb	legnagyobb
K-sp	terület m²	szélesség m	mélység m	építési mód	előkert m	zöldfelület %	beépítettség %	ép.mag. m	szintter. mut.
K-sp	5000	–	–	SZ	3	70/50*	10	5,5	–

*burkolt sportpályák kialakítása esetén a zöldfelületi mérték legfeljebb 50%-ra csökkenthető

(3) A K-t jelű temető területére vonatkozó előírások:

a) A K-t jelű övezetben elhelyezhetők: a temetkezés céljait szolgáló, valamint az azok kiegészítő építményei (pl. ravatalozó, kápolna, kegyeleti hely, szerszámtároló, szemétgyűjtés-tárolás, őrzés építményei).

b) Az övezetben az épületek szabadon vagy oldalhatáron álló módon, legalább 5 m-es előkert megtartásával helyezendők el. A kápolna építménymagassága legfeljebb 9m, az egyéb épületek, építmények építménymagassága legfeljebb 5m lehet.

c) Az építési övezetre vonatkozó határértékek:

Építési övezet	Telekalakításra vonatkozó előírások			Építmények elhelyezésére vonatkozó előírások				Építményekre vonatkozó előírások
K-t	Legkisebb telek-			kötelező		legkisebb	legnagyobb
K-t	Terület m²	Szélesség m	Mélység m	Építési mód	Előkert m	Zöldfelület %	Beépítettség %	ép. mag. m	Szintter. Mut.
K-t	4000	–	–	SZ,O	5	40	15	5,0/9,0	–

(4) A K-id jelű különleges idegenforgalmi területre – szabadidőközpontra – vonatkozó előírások:

a) Az övezetben elhelyezhetők:

– kizárólag a pihenést, testedzést szolgáló épületek, építmények, szabadidő-létesítmények, továbbá a terület fenntartását szolgáló építmények,

– kereskedelmi, szállásférőhely-szolgáltató épület,

– szolgáltató, vendéglátó épület,

– szolgálati lakás

– a terület használatához szükséges fásított parkolók

b) Az övezetben az épületek, építmények szabadon álló módon, legalább 5m-es előkert megtartásával helyezendők el.

c) Az építési övezetre vonatkozó határértékek:

Építési övezet	Telekalakításra vonatkozó előírások			Építmények elhelyezésére vonatkozó előírások				Építményekre vonatkozó előírások
K-id	Legkisebb telek-			kötelező		legkisebb	legnagyobb
K-id	Terület m²	Szélesség m	Mélység m	Építési mód	Előkert m	Zöldfelület %	Beépítettség %	ép. mag. m	Szintter. Mut.
K-id	5000	30	–	SZ	5	70	20	5,5	0,4

(5) A K-fh jelű folyékony hulladék kezelőüzem céljára fenntartott övezetre vonatkozó előírások:

a) A K-fh jelű övezetben elhelyezhetők: a folyékony hulladék (kommunális szennyvíz) kezelését, ártalmatlanítását szolgáló korszerű, környezetkímélő technológiai építmények, valamint azok a kiegészítő építmények, melyek a tevékenység működését szolgálják.

b) Az övezetben az épületek szabadon álló módon, legalább 10 m-es előkert megtartásával helyezendők el.

c) Az övezetben csak olyan technológia valósítható meg, amely legfeljebb 250m- es védőtávolsági igényt jelent a szakhatósági engedélyeztetés során.

d) Az építési övezetre vonatkozó határértékek:

Építési övezet	Telekalakításra vonatkozó előírások			Építmények elhelyezésére vonatkozó előírások				Építményekre vonatkozó előírások
K-fh	Legkisebb telek-			kötelező		legkisebb	legnagyobb
K-fh	Terület m²	Szélesség m	Mélység m	Építési mód	Előkert m	Zöldfelület %	Beépítettség %	ép. mag. m	Szintter. Mut.
K-fh	3000	–	–	SZ	10	40	30	6,0	–

III. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK, ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

Zöldterületek

15.§

(1) A zöldterületek a Szabályozási terven „Z” jellel jelölt közterületi zöldfelületek: közkertek.

(2) Az övezetben a kialakult telkek tovább nem oszthatók, a telkek összevonása engedélyezhető.

(3) A zöldterületeken a beépítési mérték 0%,

(4) Az övezetben kizárólag

a) a pihenést és játékot szolgáló építmények (pl.: sétaút, pihenőhely, játszótér),

b) köztárgyak, műtárgyak (pl.: szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút), valamint

c) kerti építmények (pl. pergola) helyezhetők el

d) A zöldterületeken épületek nem alakíthatók ki.

(5) A zöldterületeken elhelyezésre kerülő kerti építmények fa, felülkezelt fém (pl.: öntöttvas) terméskő és tégla felhasználásával készülhetnek.

(6) Az övezetben az egyes telkek legalább 80%-át zöldfelületként kell kialakítani.

(7) A zöldterületek zöldfelülettel borított területének legalább ¼-ét háromszintű növényzet (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani. Egyszintű növényzet (gyepszint) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb 1/3-át boríthatja.

(8) Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése kizárólag kertépítészeti engedélyezési terv alapján történhet.

Erdőterület

16.§

(1) Az erdőterületek övezetébe az erdő folyamatos fenntartásának céljára szolgáló erdő művelési ágú területek tartoznak, valamint azok a nem erdő művelési ágban nyilvántartott területek, amelyek az erdőműveléshez, az erdőhasználathoz, valamint a vadgazdálkodáshoz szükséges építmények, létesítmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) Az erdőterületek a hatályos erdészeti üzemtervekkel összhangban, az építésszabályozási rendeltetési célok szerint az alábbi Eg és Ev jelű övezetbe tartoznak azzal a kitétellel, hogy az esetleges építési igénybevételkor az erdők védelméről szóló törvényben¹⁹ meghatározottak a mérvadók:

a) az Eg jelű övezet területei a védelmi célú erdőterületeken kívül minden más céllal (pl. gazdasági-fatermelő-, egészségügyi-szociális-, oktatási-kutatási-)hasznosított meglévő és létesíthető új erdőterületek,

b) az Ev jelű övezet területei a védelmi céllal hasznosítandó meglévő és létesíthető új erdőterületek.

(3) Eg jelű erdőövezetben elhelyezhető építmények:

c) az erdő rendeltetésének megfelelő termelő-szolgáltató tevékenységeket kiszolgáló építmények (pl. farakodó építményei, erdészház, vadászház, állatetetők),

d) az erdei turizmust szolgáló építmények (jellemzően turista út, erdei pihenő, tűzrakó, esőbeállók, kilátó).

(4) Az Ev jelű övezet területei a védelmi céllal hasznosítandó meglévő és létesíthető új erdőterületek. Az Ev jelű védelmi célú erdők övezetében elhelyezhető építmények a máshol és másként nem létesíthető:

a) nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak,

b) a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nemi minősülő építmények

c) a honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgyak.

(5) Az erdőgazdasági övezetben minden engedélyköteles építési munka, területhasználat- módosítás csak az erdők védelmével, létesítésével, kezelésével, használatával összefüggő országos hatályú jogszabályok²⁰ alapján történhet.

(6) Az üzemtervezett erdők fenntartásáról és kezeléséről az érvényes erdészeti üzemterv rendelkezik.

(7) A nemzeti ökológia hálózathoz tartozó területek erdősítése csak őshonos fajok felhasználásával történhet.

¹⁹Evt.) 15.§ (1) és a 16.§ (1) és Evt. 10.§-ához kapcsolódó Vhr. 7,8,9,10 szakaszai

²⁰Evt.) 15.§ (1) és a 16.§ (1) és Evt. 10.§-ához kapcsolódó Vhr. 7,8,9,10 szakaszai

(8) Az erdőövezetek előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

Övezet jele	A kialakítható telek mérete*		Épület elhelyezésére igénybe vehető legkisebb telek (ha)		Beépítettség %		Szintterületi mutató	Legkisebb zöldfelület (%)	Beültetési kötelezettség (%)	A megengedett legnagyobb építmény magasság (m)
	A kialakítható telek mérete*		Épület elhelyezésére igénybe vehető legkisebb telek (ha)		terepszint
	Legkisebb (m2)	Legnagyobb (m2)	Területe (m2)	Szélessége (m)	Alatt*	Felett
Eg	1500	–	100.000	–	0,3	0,3	–	98	95	5,5
Ev	1500	–	–	–	–	–	–	98	95	–

*a terepszint alatti beépítés kizárólag a terepszint feletti beépítés alatt, a megengedett beépítési százaléknak megfelelően, egy szintben létesülhet.

Mezőgazdasági területek

17.§

(1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el.

(2) A mezőgazdasági övezetekre vonatkozó általános előírások:

a) A mezőgazdasági övezetekben lakás csak a gazdasági tevékenység folytatásához is alkalmas funkciójú tanya (lakóépület+gazdasági épület) részeként helyezhető el. Tanya építése esetén a lakóépület alapterülete az országos érvényű jogszabályoknak megfelelően nem haladhatja meg a megengedett beépítettségnek a felét.

b) A szabályozási tervben mezőgazdasági övezetbe sorolt, de az ingatlan-nyilvántartásban erdőművelési ágban nyilvántartott, illetve az erdőtörvény hatálya alá tartozó 1500 m²-t meghaladó területnagyságú telek az erdészeti hatóság hozzájárulásától függően a védelmi célú erdőövezetre vonatkozó előírások szerint hasznosítható.

c) Épület elhelyezésekor a figyelembe veendő előkert az úttengelytől legalább 12-12 m legyen.

(3) A mezőgazdasági terület az SZT-n jelölteknek megfelelően az alábbi övezetekre tagolódik:

a) az MÁ-á jelű általános mezőgazdasági övezet, ahol az üzemszerű szántóföldi művelés a jellemző,

b) az MÁ-t jelű természeti területek mezőgazdasági övezete, ahol a természeti értékek védelme érdekében a kímélő gyepgazdálkodás a jellemző,

c) az Mk jelű kertövezet, ahol a szőlő-és kertművelés a jellemző.

(4) Az Má-á jelű övezetben jellemzően elhelyezhető építmények:

a) a mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés és feldolgozás, állattartás és feldolgozás) szükséges gazdasági építmények (pl.: állattartó épületek, terménytárolók, szárítók, gépjárműtárolók, gépjavítók, trágyatárolók),

b) a mezőgazdasági termelés miatt indokolt „kint-lakáshoz” szükséges lakóépület.

(5) Az Má-t jelű övezetben elhelyezhető építmények:

a) a mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés, állattartás) szükséges gazdasági építmények (pl.: állattartó épületek, terménytárolók, karámok) kivéve az „ex lege” lápterületek, ahol épület, építmény nem létesíthető

b) az övezetben lakóépület nem helyezhető el

(6) Az Mk jelű övezetben elhelyezhető építmények:

a) a szőlő-és gyümölcstermesztéshez, kertműveléshez szükséges építmények (pl.: pince, présház, gyümölcs-és szerszámtárolók, egyéb terménytárolók),

b) az övezetben lakóépület és állattartó épület nem helyezhető el.

c) Telekösszevonás a szomszédos telkek esetén legfeljebb 50 m kialakuló közterületi telekszélességig engedélyezhető.

(7) A mezőgazdasági övezetek előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

Az övezet

A telek

Az épület

Sajátos területhasználat

Övezeti jel

A beépítés jellemző módja

A kialakítható új telek mérete (m²)

Épület elhelyezésére igénybe vehető telek legkisebb

A megengedett legnagyobb beépítettségi terepszint

A megengedett legnagyobb építmény magassága (m)

legkisebb

legnagyobb

Területe (m²)

Szélesség (m)

Felett (%)

Alatt (%)

Gazdasági épület

Lakó+gazdasági épület (tanya)

Gazdasági épület

Lakó+gazdasági épület (tanya)

Gazdasági épület

Lakó+gazdasági épület (tanya)

Gazdasági épület

Lakó+gazdasági épület (tanya)

Gazdasági épület

Lakó+gazdasági épület (tanya)

Általános mg-i övezet

Má-á

5.000

–

200.000

0,3

–

5,5

4,5+5,5

Természeti területek mg-i övezete

Má-t

10.000

–

500.000

–

0,1

–

5,5

–

Kertövezet

1500

–

850

2005. január 1. előtt kialakult esetben

–

1,5+1,5

4,5

4,0+4,5

(8) A mezőgazdasági övezetekben minden építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munka csak „településrendezési elvi építési engedély” alapján történhet.

(9) A mezőgazdasági övezetekben lakás csak a gazdasági tevékenység folytatásához is alkalmas funkciójú tanya (lakóépület+gazdasági épület) részeként helyezhető el. Tanya építése esetén a lakóépület alapterülete az országos érvényű jogszabályoknak megfelelően nem haladhatja meg a megengedett beépítettségnek a felét. Egy telken legfeljebb két lakás helyezhető el.

(10) A mezőgazdasági övezetekben építhető egy-egy épület max. szintterülete 500 m² lehet.

(11) A nyeregtetős vagy kontyolt nyeregtetős épület tetőhajlásszöge az Má-á és az Má-t jelű övezetben 10^O – 30^Oközött, az Mk jelű övezetben 30^O– 45^O között változhat.

(12) Az Má-á és Mk övezetben a tájba illesztést biztosító és a deflációt, porterhelést csökkentő tájfásítások a szabályozási terven jelölt helyen megvalósítandók.

Vízgazdálkodási terület

18.§

(1) A vízgazdálkodással összefüggő övezetekbe tartoznak:

a) a felszíni vízelvezető rendszer fő elemei, a közcélú nyílt csatornák medre (V),

b) a vízmedrek parti sávja a szabályozási tervben vízgazdálkodási területként szabályozott szélességben (V),

c) a mocsár területe (V-mo).

(2) A vízgazdálkodási övezetekben a meder partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében az egyéb jogszabályban előírt szélességű biztonsági sávokat szabadon, kerítés és egyéb építménytől mentesen kell hagyni.

(3) Horgászati célokat szolgáló stégek, kertépítészeti engedélyezési tervben kijelölt helyeken, vízjogi létesítési engedély alapján létesíthető. Az építmények csak természetes anyagból valósíthatók meg.

(4) V-mo jelű vízgazdálkodási övezet területe részben szilárd talajfelszínű, magas talajvízállásos, illetve nyílt talajvíz felszínű terület, ahol az építés csak vízgazdálkodási érdekből, a természeti értékek védelmét biztosítva, a különleges talajmechanikai adottságoknak megfelelő építési technológiával történhet.

(5) A területen építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni, művelési ágat változtatni vízjogi engedély birtokában, a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás:

a) a biztonságos felszíni vízelvezetést ne veszélyeztesse, illetve szolgálja,

b) segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra való visszatartását,

c) biztosítsa a meglévő élőhelyek védelmét és újak kialakulását²¹.

IV. KÖZLEKEDÉSI- ÉS, KÖZMŰLÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

Közlekedési és közmű területek

19.§

(1) A közlekedési területek a meglévő és tervezett (szabályozott) közút területek, ill. a hozzá csatlakozó közlekedésüzemi létesítmény területével együtt, valamint a közműlétesítmények területei.

(2) A közúti közlekedési területeken a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl csak a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények (pl.: várakozó helyiség, forgalomirányító helyiség) és legfeljebb A/2 méretű reklámépítmények helyezhetők el a forgalom biztonságának figyelembevételével, valamint az út kezelőjének hozzájárulásával.

(3) A közúthálózat elemei számára az alábbi szabályozási szélességű területeket kell biztosítani:

a) Országos mellékút: 74117 j. bekötő út: meglévő 12-16 m között változó, tervezett Kustánszeg-Kálócfa út 20 m.

____________________________________

²¹Területet felhasználni csak úgy szabad, hogy az életközösségek természetes folyamatai és viszonyai, a biológiai sokféleség ne károsodjanak, illetve a természeti értékek ne legyenek veszélyeztetve. A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell. A mederrendezés csak táj rehabilitációs terv alapján, azzal megalapozott vízjogi engedély szerint történhet.

(b) Külterületi feltáró út: 8-14 m. Új építés (épület, kerítés, támfal) esetén külterületi feltáró útnál az út tengelyétől mért legalább 10-10 m távolságot szabadon kell hagyni.

c) Beépítésre szánt területek új lakó- és kiszolgáló útjainak legkisebb szélessége 12-16 m, beépítési kötöttségek esetén min. 7m.

d) A beépítésre nem szánt területeken az utak védőterületén belül létesítményt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával és a közúti hatóság engedélyével szabad. A védőtávolság:

– országos mellékút esetén az úttengelytől mért 50-50 m

(4) A Kü jelű közmű területen csak a terület rendeltetésének megfelelő létesítmény helyezhető el.

(5) A külterületi feltáró utak számára a jelenlegi területüket, valamint az úttengelytől számított 10- 10 m-t szabadon kell hagyni.

a) A beépítésre nem szánt területeken az országos közutak védőterületén belül létesítményt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával és a közúti hatóság engedélyével szabad.

(6) Járművek elhelyezése

a) A meglévő közintézmények parkoló igénye közterületen alakítandó ki, amennyiben nem biztosíthatók telken belül a szükséges parkolók.

b) Kerékpártárolót kell elhelyezni a településközpont vegyes terület közterületi szakaszán, és a temető mellett.

(7) A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika és a forgalombiztonság figyelembevételével.

(8) Közterületi parkoló építése esetén egyoldali típusú parkolónál 3-3 gépjármű-állásonként, kétoldali típusú parkolónál 6-6 gépjármű-állásonként egy nagy növekedésű fát kell ültetni. A környezeti levegő megfelelő kondicionálása érdekében a parkolók fásításához többször iskolázott, legalább 5 cm törzsátmérőjű faegyedeket, egységes faiskolai anyagot kell felhasználni.

Közművek létesítményei²²

20.§

(1) A meglévő közművek, hírközlési létesítmények egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.

(2) A közcsatorna hálózat megépítése után vállalkozási, gazdasági területről, lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is, a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni. Az előírt minőségtől eltérő szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a keletkezés helyén (a létesítmény telkén) a megadott szennyezettség mértékéig elő kell tisztítani.

(3) A 20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlenül a zöldfelületre. Ezeknél nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vízjogi létesítési engedéllyel vezethető a csatornahálózatba (megépülte esetén), illetve a nyílt árkokba.

(4) Az egyes telkek gázellátása középnyomású hálózatról létesült bekötéssel történik, ezért helyi egyedi nyomáscsökkentő elhelyezése szükséges, amelyet telkeken belül, a zöldsávba, az előkertben növényzettel takartan kell elhelyezni. (Ha a továbbtervezés során a nyomáscsökkentőt az épület falára szeretnék elhelyezni, akkor csak alárendeltebb homlokfalra történő elhelyezés engedélyezhető.)

_______________________

²² OTÉK és az ágazati szabványok betartandók

(5) A vízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni, a 100 méteres megközelítési távolságok figyelembevételével.

(6) Az elválasztott rendszerű csapadékvíz-elvezető hálózatot a településrészen kialakult állapotnak megfelelően nyílt vagy fedett árok, illetve zárt csatornaként kell kialakítani.

(7) A kisfeszültségű villamos és a hírközlési vezetékeket és kábel TV hálózatokat meglevő, felújításra kerülő hálózatokon és az új beépítésre szánt területeken földfeletti vezetés esetén a közös oszlopsoron kell vezetni.

(8) Közszolgálati (6 m-t meghaladó magasságban elhelyezendő) hírközlési építmény (antennatorony) csak építési engedéllyel helyezhető el. Meglévő, vagy tervezett lakóterületet 200 m-en belül megközelítő mobil rádiótelefon bázisállomás (antennatorony és elektrotechnikai berendezéseket tartalmazó konténer) elhelyezése településképi és esztétikai szempontból nem engedélyezhető.

V. KÖRNYEZETVÉDELEM

Föld- és talajvédelem

21.§

(1) A termőföldön történő építési engedélyköteles változtatások esetén országos érvényű külön jogszabály alapján az építési engedélyeztetési eljárásba a talajvédelmi hatóságot is be kell vonni. Az építési engedélyezési tervben külön munkarészben kell foglalkozni a területen található humuszvagyon védelmével, a letermelés, a deponálás és a felhasználás módjával.

(2) A bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.

(3) A földmozgatással járó munkavégzések során:

a) A felső humuszos réteget külön kell letermelni és deponálni.

b) A földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarással, füvesítéssel, nedvesítéssel).

c) Az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni.

d) A feleslegben maradó humuszos feltalajt a területről elszállítani csak a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján szabad.

(4) Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.

(5) Építési munkát csak úgy lehet végezni, építményt csak úgy lehet használni, hogy a keletkező szennyező anyagok ne kerülhessenek a talajba. A talaj szennyezésével járó környezetkárosítás egyéb jogszabályban meghatározott büntetőeljárást von maga után.

(6) A mezőgazdasági területek területfeltöltéssel járó tereprendezéséhez csak bevizsgált, nem talajidegen anyag használható.

(7) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen.

(8) A területen 1,5 m-nél magasabb támfal csak a látványvédelem biztosítása (pl.: telepített növénnyel történő takarás) esetén létesíthető.

(9) A területen talajszennyezést okozó gazdasági tevékenység nem végezhető.

(10) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmedrek természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.

Levegőtisztaság-védelem

22.§

(1) Kustánszeg a 10. számú légszennyezettségi zónába tartozik²³. Szennyezőanyag-kibocsátás csak a levegőtisztaság-védelmi zóna előírásainak, illetve határértékeinek megfelelően történhet.

(2) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a határos határértéket meghaladó szennyezéssel járó

a) tevékenységet folytatni,

b) új építményt elhelyezni, illetve meglévő rendeltetési módot kedvezőtlenül megváltoztatni nem szabad.

(3) A területen, meglévő védendő területhasználatot (pl.: lakóterület, egészségügyi, vendéglátó létesítmény) zavaró, bűzzel járó tevékenység (pl.: nagy létszámú állattartás) nem folytatható. Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, amennyiben a közegészségügyi hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.

(4) A területen olyan anyagot, amely légmozgás révén levegőbe kerülhet, diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (megfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni, illetve szállítani (mozgatni).

(5) A zavaró mértékű légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmények körül a szennyező építménytől a közegészségügyi-, a környezetvédelmi hatóság előírásai szerint meghatározott védőtávolságot kell biztosítani. A védőtávolságon belüli védőterületen állandó lakás céljára alkalmas, vagy élelmiszer- és gyógyszergyártással, tárolással összefüggő új létesítmény nem helyezhető el.

Felszíni- és felszín alatti vizek védelme

23.§

(1) A terület a felszíni szennyeződésekkel szembeni érzékenység alapján az „B” érzékeny besorolású. A területen a vízfolyások, a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, a vizek szennyeződését, illetve a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését, vagy lefedését eredményező építési munka a területen nem folytatható.

(2) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasznú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani. A felszíni vizek elvezetésének módját – legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően, a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó kertépítészeti tervek alapján kell meghatározni.

(3) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.

(4) A szennyvízközmű-hálózattal még el nem látott területen a közműhálózat kiépítéséig a zárt és szivárgásmentes közműpótló használata kötelező. A területen közműpótló berendezés csak az illetékes szakhatóságok által meghatározott időre, a csatornahálózat kiépítéséig, illetve a hálózatra rákötés megvalósíthatóságáig alakítható ki. A szennyvízcsatorna-hálózattal csak gazdaságtalanul elérhető külterületi beépítésre szánt területen a fentiekben meghatározott kialakítású közműpótló vagy a hatóságok által engedélyezett korszerű-szakszerű egyedi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható a szennyvizek környezetkímélő ártalmatlanítására.

_____________________________________

²³ A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló rendelet meghatározása szerint

(5) Az új beépítésre szánt területek csak a szennyvízcsatorna-hálózat teljes körű kiépítése mellett hasznosíthatók. Kiépített szennyvízhálózat esetén építés csak a létesítmények szennyvízbekötése esetén engedélyezhető. A szennyvízcsatorna-hálózattal csak gazdaságtalanul elérhető külterületi beépítésre szánt területen a fentiekben meghatározott kialakítású közműpótló vagy a hatóságok által engedélyezett egyedi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható a szennyvizek környezetkímélő ártalmatlanítására.

(6) A területen a tisztított és a tisztítatlan szennyvíz szikkasztása egyaránt tilos.

(7) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés esetén a felszín alatti talajvíz szakszerű elvezetéséről (drén csövek) gondoskodni kell.

(8) A természetes vizek védelme érdekében folyamatosan biztosítani kell az ökológiai egyensúly környezeti feltételeit. ²⁴ A természetes vizek környezetében a védőtávolságok, pufferzónák kijelölésére és azokra vonatkozó előírások meghatározására tájrehabilitációs tervet kell készíteni.

(9) A felszíni vízfolyások medrének megváltoztatása, vizének hasznosítása magánterületen (elterelés, kikövezés, felduzzasztás, vízhez kötődő állattartás) csak az illetékes hatóságok által engedélyezett esetekben, környezetrendezési tervvel megalapozott vízjogi engedély alapján lehetséges.

Egyéb környezetvédelmi követelmények

24.§

Zaj- és rezgés elleni védelem

(1) Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó funkció, területhasználat csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott üzemi eredetű környezeti zaj, illetve rezgésterhelés mértéke a hatályos jogszabályban, illetve a település helyi zajvédelmi rendeletében az adott területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított határértékeket nem haladja meg.

Hulladékgazdálkodás, hulladékártalmatlanítás

(2) A területen keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. A szervezett szemétszállításhoz nem kapcsolódó területeken a hulladék környezetkímélő ártalmatlanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

(3) Amennyiben a szelektív hulladékgyűjtés feltételei biztosítottak, a háztartásokban és intézményekben keletkező hulladék szelektív gyűjtéséről, illetve tároló edényzetbe helyezéséről – kijelölt hulladékgyűjtő szigetek – a helyi rendelkezéseknek megfelelően kell gondoskodni.

(4) Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési (inert) törmelék csak a település igazgatási területén kívül, környezetvédelmi engedéllyel rendelkező, inert hulladék befogadására is engedélyezett hulladéklerakón, helyezhető el.

(5) A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni.

(6) A különleges kezelést igénylő lakossági hulladékok gyűjtése a szükséges hatósági engedélyek megléte esetén, a gazdasági övezetekben kialakítható lakossági hulladékudvar területén történhet.

(7) A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot külön jogszabályban foglaltak szerint kell ártalmatlanítani. A zöldhulladékot a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni, a hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kell kezelni. A zöldhulladék ártalmatlanítása a háztartásokban komposztálással, illetve a terv távlatában kialakuló szelektív hulladékgyűjtés és ártalmatlanítás keretei között oldható meg.²⁵

______________________________

²⁴ A természetvédelemről szóló törvény vonatkozó előírásai

²⁵ A száraz zöldhulladék, illetve avar égetéséről helyi rendelet rendelkezik.

(8) A területen érintett minden telektulajdonosnak gondoskodni kell arról, hogy a tulajdonán rendezetlen, engedély nélküli, illegális hulladéklerakás ne történjen. A magánterületen lévő engedély nélkül (illegálisan) lerakott hulladékok környezeti ártalom nélküli felszámolásáról (elszállítás) és az igénybe vett terület rendeltetés szerinti állapotnak megfelelő rendezéséről a tulajdonosnak kell gondoskodni.

VI. ÉRTÉKVÉDELEM

Régészeti lelőhelyek védelme²⁶

25.§

(1) Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató tevékenység esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (szakhatósági) engedélyének beszerzése szükséges.

(2) A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében az építési engedélyezési eljárás során, illetve a földmunkák megkezdésekor a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell. (véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában.)

(3) Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell.

(4) A nagy felületeket érintő beruházások előtt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell, amely hatásvizsgálat készítését írhatja elő.

Építészeti örökség helyi védelmének általános szabályai

26.§

(1) Helyi védelem alatt álló épületek azok, amelyek a község épített emlékei között meghatározó arculatteremtő erejű értékek, amelyeket önkormányzati rendelettel védetté nyilvánítottak.

(2) A védetté nyilvánítást, vagy annak megszüntetését az önkormányzatnál bárki kezdeményezheti, ennek tartalmaznia kell:

a) a védendő érték megnevezését, pontos címét, tulajdonosát, kezelőjét vagy használóját (továbbiakban tulajdonos).

b) A védetté nyilvánítás, illetve megszüntetés indoklását.

(3) A helyi értékké való nyilvánításról, az önkormányzat külön rendeletben dönt, amelyben meghatározza a védendő területeket és egyedi létesítményeket és a tulajdonosra, illetve az önkormányzatra háruló kötelezettségeket. A helyi értékekről az önkormányzat jegyzője nyilvántartást²⁷ vezet.

(4) A helyi védettség elrendeléséről és megszűnéséről e rendelet alapján a Képviselő-testület dönt. A döntésről értesíteni kell:

a) az érdekelteket (tulajdonos, kezelő) tudomásulvételre;

b) az illetékes földhivatalt²⁸,

c) az illetékes építésügyi hatóságot,

d) az érdekelt szakhatóságokat.²⁹

_________________________________

²⁶ Régészeti érintettség esetén a 2001. évi LXIV. törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján kell eljárni. A régészeti örökséget érintő egyéb kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.

²⁷ a 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet 8.§-a szerint.

²⁸ a 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet 7.§. (3) bekezdése alapján, 1997. évi CXLI. tv. 16.§-a szerint

²⁹ Kulturális Örökségvédelmi Hivatal

(5) A helyi védelem alá helyezés tényét, illetve annak megszüntetését az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A védettség fennállásának tényét – a tulajdoni lapon kívül – a hivatalos térképmásolaton is fel kell tüntetni a védelmet rögzítő rendelet számának megjelölésével.

(6) A helyi védelem elrendelésével kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási bejegyzések hiánya a védettség tényét nem érinti.

(7) A védett értékekről törzskönyvet kell kiállítani. A törzskönyv tartalmazza:

a) védett érték megnevezését (köznyelvi és műszaki nyilvántartási elnevezés),

b) pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),

c) helyszínrajzot

d) tulajdonosát, tulajdonosait – a tulajdonlásban bekövetkezett változásokat, kezelői, bérlői vagy szívességi használat esetén ezen adatokat is,

e) a védelem indoklását,

f) rajzi vagy fotó-dokumentációt,

g) a védelem elrendelésének időpontját,

h) a védett értékeket érintő beavatkozás hatósági intézkedéseinek jegyzékét (iktatószámát)

A helyi egyedi védelemre vonatkozó előírások

27.§

(1) A védett érték jó karban tartása, időszakonkénti felülvizsgálata és állapotának megóvása a tulajdonos kötelessége. A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használatot – a hatályos jogszabályok keretei között – az illetékes építésügyi hatóság korlátozza, illetve megtiltja.

(2) A helyi építészeti értékek állaga megóvandó, homlokzati megjelenése, arányrendszere, anyaghasználata környezete védendő.

(3) Az egyedi védelem alatt álló épületekre vonatkozó előírások:

a) Felújítást, átalakítást csak az épület eredeti formavilágának megfelelően lehet engedélyezni.

b) A helyi védelem alatt álló épületek tömeg- és homlokzatátalakítása az épület jellegének megfelelően megtartandó, anyaghasználatában az eredeti anyaghasználathoz kell igazodnia.

c) Épületben tetőablak csak síkban fekvően helyezhető el, az utcai homlokzaton a tetőtéri ablak nem létesíthető.

d) Az utcai homlokzaton nem helyezhető el zavaró létesítmény (pl.: parabola, klíma).

e) A védett ingatlanon új hirdetés, reklám nem helyezhető el.

f) A homlokzaton a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat megtartandó.

(4) Védett építmény bontása csak a védelem megszüntetése után, a meglévő épület dokumentálása esetén engedélyezhető.

Táj- és természetvédelem

28.§

(1) A területfelhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását, területi hiányának pótlását, bekapcsolását az országos hálózatba. A 10 ha területnagyságot meghaladó ökológiai folyosóhoz tartozó területet érintő, mezőgazdasági célú jelentős változtatások a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat kötelesek. Az országos ökológiai hálózat területeit az Országos Területrendezési Tervet meghatározó törvény védi a terület jellegét jelentősen megváltoztató, a természetes és természet közeli élőhelyeit és azok kapcsolatait károsan befolyásoló, más célú változtatásoktól.³⁰

(2) A területen különös gonddal kell óvni a természetet, kiemelten a természet közeli állapotú területeket, értékes élőhelyeket (nádasok, vízpartok és medrek). Erdőterületen kívüli egyedi fát (növényzetet) kivágni csak rendkívül indokolt esetben, a jegyző előzetes engedélyével szabad.

(3) A kivitelezések során a környezetminőség szempontjából értékes, meglévő növényzet megóvásáról gondoskodni kell.

(4) A területen a megsemmisített (kivágott) vagy elpusztult fa visszapótlásáról jelen rendelet előírásainak figyelembevételével annak kell gondoskodni, aki a növényzetet megsemmisítette, illetve ha annak személye nem ismert, akkor a visszapótlás az ingatlan tulajdonosának kötelessége.

a) A visszapótlásra szánt növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a hatályos jogszabályok alapján az építésügyi hatóság – az önkormányzat környezetvédelmi tanácsadójának véleménye alapján, illetve szükség esetén szakértő (kertépítész, erdész, kertész) bevonásával – meghatározza.

b) A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az eredeti helyen vagy annak közvetlen környezetében kell telepíteni.

c) A pótlandó növényzetállomány nagysága engedély alapján kivágott, vagy természetes módon elpusztult fapótlás esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott, elpusztított növényzet esetén a törzsátmérő egyenérték kétszerese, amit faiskolai előnevelt, legalább 5 cm törzsátmérőjű faegyedekkel kell pótolni. A visszapótlásra kijelölhető telepítési hely későbbi meghatározása esetén a kötelezően visszapótlandó fás növényállomány értékét mértékadó beszerzési áron a település zöldfelületeinek létesítésére, fenntartására elkülönített költségvetési keretbe be kell fizetni.

(5) A meglevő értékes növényzet védelme érdekében építési engedélyben a geodéziailag bemért helyszínrajz alapján az építési hely módosítandó, terepszint alatti beépítés esetén a védendő növényzet gyökérzónáját figyelembe kell venni, a gyökérzóna által érintett területen terepszint

alatti építmény nem engedélyezhető.

(6) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításnál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének, fennmaradásának is.

(7) A zavaró méretű légszennyező-, zajterhelő környezeti hatások elleni védekezésre, zavaró látványok takarására, illetve értékes élőhelyek összekapcsolására – megfelelő hely rendelkezésre állása esetén – többszintes telepítésű védő zöldsávot, „biofalat” kell létesíteni. „Biofal” létesítése csak táj-, illetve kertépítészeti terv alapján történhet.

_____________________________________

³⁰ Az Országos Ökológiai Hálózathoz tartozó területek helyrajzi számos jegyzékét a III. számú függelék tartalmazza.

Záró rendelkezések

29.§

(1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A rendelet jóváhagyásával egyidejűleg Becsvölgye és Kustánszeg községi közös tanács 4/1982. sz. rendelet a helyi építésügyi előírásokról Kustánszeg község szabályozási tervéhez és képviselő-testületének ……………. számú rendelete Kustánszeg község helyi építési előírásairól és egyes építési munkák engedélyezéséről, valamint az ennek módosításáról szóló Kustánszeg Önkormányzat Képviselő-testületének ………………. rendelete hatályát veszti.

(3) A rendelet előírásait a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

Kihirdetve: ………………………………….

……………………………………….. ………………………………………

Bécs Tiborné polgármester P.H. Fazekas István jegyző

[1] A TÉR-t-REND Kft. által 2007-ben készített szabályozási tervlapjai

[2] Amennyiben a módosítás terület felhasználást, illetve belterületi határt érint, az Étv. figyelembevételével a szerkezeti tervet is módosítani kell.

[3] Lásd: Étv. 27.§

[4] 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményekről, 4.§ (1)-(2) bekezdés

[5] 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 5.§

[6] Ajánlott segédlet: a „Magyar Építész Kamara Táj- és kertépítészeti szolgáltatás és díjszámítási szabályzata” II. rész 2.1. pontja

[7] Lásd: 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról, valamint Étv. 23, 24§.

[8] A környezeti vizsgálat terjedelme 4-5 oldal, melyeken a kérelmező részletezi a tervezett létesítmény hatásait a kialakult környezetre – forgalom, környezetvédelmi paraméterek stb.

[9] 46/1998. (XI. 23.) Építési engedélyezési tervek tartalmi követelménye

[10] Szakhatóság a növény és talajvédelmi szolgálat és a nemzeti park

[11] 6/1982 IPM rendelet a gáz- és kőolajüzemű biztonsági övezetéről 2-4§.

[12] OTÉK szigorítás: üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

[13] Lásd: 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról, ill. Étv. vonatkozó rendelkezéseit

[14] Lásd: OTÉK telepítési távolságokra vonatkozó előírás

[15] OTÉK 16.§ (2) szűkítése

[16] OTÉK 16.§ (2) 4. pontjában meghatározott

[17] E tevékenységek körét a 20/2001. (II. 14.) Korm. Rendelet tartalmazza

[18] OTÉK 31.§ (2) bekezdése alapján

február, 15
1750
Hatályos rendeletek
More

Szociális célú tüzelőanyag juttatás helyi rendelete

Kustánszeg Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2016 (XI.11.) önkormányzati rendelete

A szociális célú tüzelőanyag juttatás helyi szabályairól

november, 14
819
Hatályos rendeletek
More

EÜ. Rendelet

Kustánszeg Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

6/2016. (XI.11.) önkormányzati rendelettervezete

az egészségügyi alapellátási körzetekről

Kustánszeg Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 6. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 4. pontjában és az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 5. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 6. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró alapellátásért felelős országos módszertani intézet véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. §

A rendelet hatálya kiterjed Kustánszeg község közigazgatási területén területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi körzetre, házi gyermekorvosi körzetre, fogorvosi körzetre, védőnői ellátás körzetére, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásra, valamint az iskola-egészségügyi ellátásra.

2. §

(1) Kustánszeg, Becsvölgye Községek Önkormányzatainak teljes közigazgatási területei egy háziorvosi és egy házi gyermekorvosi körzetet alkotnak.

(2) A körzet székhelye: 8985 Becsvölgye, Virágos út 2.

3. §

(1) Az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátást – háziorvosi, házi gyermekorvosi ügyeleti ellátást – Kustánszeg Község Önkormányzata az ügyeleti ellátás működtetésében résztvevő önkormányzatok között Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatával kötött feladat-ellátási megállapodás alapján biztosítják.

(2) A központi ügyelet körzet székhelye: 8900 Zalaegerszeg, Botfy Lajos utca 1.

4. §

(1) Kustánszeg, Becsvölgye Községek Önkormányzatainak teljes közigazgatási területei egy védőnői körzetet alkotnak.

(2) A védőnői körzet székhelye: 8985 Becsvölgye, Virágos út 2.

5. §

(1) Kustánszeg, Becsvölgye, Csonkahegyhát, Dobronhegy, Milejszeg, Németfalu, Pálfiszeg Községek Önkormányzatainak teljes közigazgatási területei egy fogorvosi alapellátási körzetet alkotnak.

(2) A fogorvosi körzet székhelye: 8918 Csonkahegyhát, Fő utca 18.

6. §

(1) Sürgősségi fogorvosi ellátás Kustánszeg Községi Önkormányzata és a „PA-MED” Egészségügyi Szolgáltató Betéti Társasággal kötött ellátási szerződés alapján biztosított.

(2) A fogorvosi ügyelet székhelye: 8900 Zalaegerszeg, Bíró Márton utca 17.

7. §

(1) Kustánszeg Községi Önkormányzatának iskola-fogászati ellátása a fogorvosi körzet székhelyén biztosított.

(2) A fogorvosi körzet székhelye: 8918 Csonkahegyhát, Fő utca 18.

8. §

Az iskola-egészségügyi ellátás a háziorvos és a védőnő együttes szolgáltatásából áll, melyet a 8985 Becsvölgye, Virágos út 2. szám alatti orvosi rendelőben biztosítanak.

9. §

Becsvölgye Község Önkormányzata biztosítja az Önkormányzatok között született megállapodás alapján, a Becsvölgyei székhelyen a háziorvosi, védőnői és iskola egészségügyi feladatok ellátását Kustánszeg község, vonatkozásában.

Záró rendelkezések

10. §

Jelen rendelet 2016. november 14. napján lép hatályba.

Bécs Tiborné Fazekas István

polgármester jegyző

Jelen rendelet Kustánszeg községben 2016. november 11. napján kihirdetésre került!

Fazekas István

jegyző

november, 14
870
Hatályos rendeletek
More

EÜ. Rendelet

ELŐTERJESZTÉS

Kustánszeg Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

2016. szeptember 6-án soron következő ülésére

Tárgy: Az egészségügyi alapellátási körzetekről szóló önkormányzati rendelet megalkotására javaslat.

Tisztelt Képviselő-testület!

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § bekezdés 4. pontja, valamint a 23. § (5) bekezdés 9. pontja a települési önkormányzat feladataként határozza meg az egészségügyi alapellátás biztosítását.

Az Országgyűlés 2015. július 6-án fogadta el az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvényt (továbbiakban: Eatv.). Az Eatv. – az önkormányzatok feladatai vonatkozásában – 2015. augusztus 1-től hatályon kívül helyezte az egészségügyről szóló 1997. évi törvény (továbbiakban: Eütv.) 152. § (1)-(2) bekezdését:

„152. §

(1) A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik:

a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról,
a fogorvosi alapellátásról,
az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról,
a védőnői ellátásról,
az iskola-egészségügyi ellátásról.

(2) A települési önkormányzat képviselő-testülete – a kormányrendelet szerinti praxiskezelő által megadott szempontokat figyelembe véve – megállapítja és kialakítja az egészségügyi alapellátások körzeteit. Több településre is kiterjedő ellátás esetén a körzet székhelyét az érintett települési önkormányzatok egyetértésben állapítják meg.”

2015. augusztus 1-től az önkormányzatok egészségügyi alapellátással kapcsolatos feladatait az Eatv. állapítja meg:

5. § (1) A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik:

a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról,
a fogorvosi alapellátásról,
az alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi ügyeleti ellátásról,
a védőnői ellátásról, és
az iskola-egészségügyi ellátásról.”

Az Eatv. 5. § (1) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott valamennyi egészségügyi alapellátás körzeteit az Eatv. 6. § (1) bekezdése alapján önkormányzati rendeletben kell szabályozni:

„6. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete – a Kormány által kijelölt praxiskezelő által megadott szempontokat figyelembe véve – rendeletben megállapítja és kialakítja az egészségügyi alapellátások körzeteit. Több településre is kiterjedő ellátás esetén a körzet székhelyét az érintett települési önkormányzatok erre irányuló megállapodásban határozzák meg.”

Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 2. § (1)-(2) bekezdése szerint:

„2. § (1) A háziorvos önálló orvosi tevékenységet – akadályoztatásának jogszabályban meghatározott eseteit kivéve – csak személyesen folytathat az önkormányzat által meghatározott háziorvosi körzetben, a praxisjogot engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől.

(2) A praxisjog alapján végezhető önálló orvosi tevékenység – törvényben meghatározott kivétellel – csak a települési önkormányzat rendeletében meghatározott háziorvosi körzetben folytatható.”

Az Eatv. 5. § (2) bekezdése szerint az önkormányzati rendelettel kapcsolatban ki kell kérni a házorvos és a védőnő véleményét:

„5. § (2) Az alapellátás nyújtását érintő jogviszony megváltoztatásáról szóló döntésének meghozatala során a települési önkormányzat kikéri az alapellátást végző orvos, illetve védőnő véleményét.”

Az Eatv. 6. § (2) bekezdése alapján:

„6. § (2) Az (1) bekezdés szerinti körzetek megállapítása és kialakítása során ki kell kérni az alapellátásért felelős országos módszertani intézet véleményét is.”

A Kormány a praxiskezelőt a háziorvosok, a házi gyermekorvosok és a fogorvosok vonatkozásában az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 313/2011. (XII. 23.) Kormányrendeletben jelölte ki. A 313/2011. (XII. 23.) Kormányrendelet 12. § (1) bekezdése szerint a Kormány praxiskezelőként az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt jelöli ki.

A Kormányrendelet hivatkozott rendelkezése 2015. 03. 01. előtt praxiskezelőként az Országos Alapellátási Intézetet (OALI) jelölte ki.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Kormányrendelet 3/A. § értelmében az ÁNTSZ-t a Kormányrendelet 1. mellékletében meghatározott országos intézet és az Országos Tisztiorvosi Hivatal alkotja.

A Kormányrendelet 9. § (1) bekezdése alapján az országos intézet az ÁNTSZ szakmai-módszertani, tudományos kutatási, képzési, tovább képzési, nyilvántartási, koordinálási, szakértői, valamint az egészségügyi szolgáltatók feletti egyes szakfelügyeleti feladatokat ellátó szerve.

A Kormányrendelet 1. melléklet 4. pontja alapján országos intézetnek minősül a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI).

A költségvetési szerv alapító okirata szerint a NEFI az alapellátás területén az ÁNTSZ szakmai módszertani alapintézménye.

Az előterjesztés mellékletét képező javaslat, rendelettervezet a jelenlegi körzetbeosztást, illetve az érintett települések közigazgatási területét tünteti fel. A rendelettervezet képviselő-testület által történő elfogadását követően kerülne sor a háziorvos és a védőnő, valamint a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI) véleményének beszerzésére. A vélemények önkormányzatokhoz történő megérkezését követően van lehetőség a rendelettervezet megtárgyalására és a rendelet megalkotására.

Az előadottak alapján kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az egészségügyi alapellátási körzetekről szóló önkormányzati rendelet tervezetét megtárgyalni és a határozati javaslatot elfogadni szíveskedjenek.

Kustánszeg, 2016. augusztus 25.

Bécs Tiborné

polgármester

Határozati javaslat:

Kustánszeg Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

Az egészségügyi alapellátási körzetekről szóló rendelettervezetet az előterjesztés szerint tartalommal és formában megtárgyalta és azt jóváhagyja.
Felkéri a polgármestert, hogy az 1. pontban foglalt rendelettervezetet véleményezés céljából küldje meg az alapellátást végző Dr. Literáti-Nagy Ferenc háziorvosnak, Dr. Németh Miklós fogszakorvosnak és Szakály Éva körzeti védőnőnek, valamint a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézetnek (1096 Budapest, Nagyvárad tér 2.).
Felkéri a polgármestert, hogy a 2. pontban foglaltak alapján véleményezett rendelettervezetet a képviselő-testület soron következő ülésére terjessze elő.

Határidő: 1. pontban azonnal

2. pontban 2016. szeptember 12.

3. pontban soron következő testületi ülés

Felelős: Bécs Tiborné polgármester

Fazekas István jegyző

Kustánszeg Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

……/2016. (…….) önkormányzati rendelettervezete

az egészségügyi alapellátási körzetekről

1. §

2. §

(1) Kustánszeg, Becsvölgye Községek Önkormányzatainak teljes közigazgatási területei egy háziorvosi és egy házi gyermekorvosi körzetet alkotnak.

(2) A körzet székhelye: 8985 Becsvölgye, Virágos út 2.

3. §

(2) A központi ügyelet körzet székhelye: 8900 Zalaegerszeg, Botfy Lajos utca 1.

4. §

(1) Kustánszeg, Becsvölgye Községek Önkormányzatainak teljes közigazgatási területei egy védőnői körzetet alkotnak.

(2) A védőnői körzet székhelye: 8985 Becsvölgye, Virágos út 2.

5. §

(2) A fogorvosi körzet székhelye: 8918 Csonkahegyhát, Fő utca 18.

6. §

(2) A fogorvosi ügyelet székhelye: 8900 Zalaegerszeg, Bíró Márton utca 17.

7. §

(1) Kustánszeg Községi Önkormányzatának iskola-fogászati ellátása a fogorvosi körzet székhelyén biztosított.

(2) A fogorvosi körzet székhelye: 8918 Csonkahegyhát, Fő utca 18.

8. §

Az iskola-egészségügyi ellátás a háziorvos és a védőnő együttes szolgáltatásából áll, melyet a 8985 Becsvölgye, Virágos út 2. szám alatti orvosi rendelőben biztosítanak.

9. §

Záró rendelkezések

10. §

Jelen rendelet 2016. ……………………….. napján lép hatályba.

Bécs Tiborné Fazekas István

polgármester jegyző

Jelen rendelet Kustánszeg községben 2016. …………………… napján kihirdetésre került!

Fazekas István

jegyző

1. melléklet:

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS (TERVEZET)

mely létrejött egyrészről Kustánszeg Községi Önkormányzat (székhelye: 8919.Kustánszeg, Kossuth u. 45., képviselője: Bécs Tiborné polgármester,

másrészről …………..Község Önkormányzata (székhelye: ………………………., a továbbiakban: Önkormányzat), képviselője: ……………………….. polgármester (a továbbiakban együtt Felek) között alulírott napon és helyen az alábbiak szerint:

Az Együttműködési Megállapodást a Felek az egészségügyről szóló 2015. évi CXXII. törvény 6. § (1) bekezdése, valamint az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 313/2011. (XII. 23.) kormányrendelet rendelkezései alapján kötötték meg.

1) A Kustánszeg háziorvosi, védőnői és iskola-egészségügyi körzet működési (ellátási) területe Kustánszeg Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az egészségügyi alapellátási körzetek megállapításáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott területekre terjed ki, mely magába foglalja …………………… község teljes területét is. ………………………….. Község Képviselő-testülete vállalja, hogy önálló rendeletben szabályozza az egészségügyi alapellátási körzetellátást.

2) Az 1. pontban meghatározott háziorvosi, védőnői és iskola-egészségügyi körzet székhelye: 8985 Becsvölgye, Virágos út 2.

3) A Megállapodás 2016. ……………………. napjától határozatlan időre jön létre, a megállapodás módosításához, felmondásához mind a két fél egyetértése szükséges.

4) A Felek megállapodnak abban, hogy vitás ügyek rendezéséhez hatáskörtől függően a Zalaegerszegi Járásbíróság, illetve a Zalaegerszegi Törvényszék kizárólagos illetékességét kötik ki. A Felek az Együttműködési Megállapodást elolvasás és értelmezést követően, szabad akaratukból jóváhagyólag írták alá.

Kustánszeg, 2016. …………………………………….

…………………………… ……………………….

polgármester polgármester

Ellenjegyezte:

……………………….

jegyző

november, 7
1007
Hatályos rendeletek
More

2015.12.17. Közmeghallgatás

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Kustánszeg Község Önkormányzat Képviselő-testület

2015. december 17. napján megtartott

Közmeghallgatásról és falugyűlésről

JEGYZŐKÖNYV

Készült Kustánszeg Község Önkormányzata 2015. 12. 17-i közmeghallgatásáról és falugyűlésről.

Jelen vannak: Bécs Tiborné polgármester, Gyenese Norbert, Farkas Balázs, Boronyák Gyula képviselők és Fazekas István jegyző.

A lakosság köréből: 28 fő

Távol volt: Salamon Viktória képviselő

Bécs Tiborné polgármester köszöntötte a megjelenteket, megállapította, hogy a Képviselőtestület határozatképes, jegyzőkönyv-vezetőnek javasolta Miklovics Miettát.

A javaslatot a képviselő-testület egyhangúlag elfogadta.

Ezután javaslatot tett a napirendre:

Napirendi pontok:

1./ Kustánszeg Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. évi munkájának értékelése

Előadó: Bécs Tiborné polgármester

A napirendi javaslatot a képviselő testület egyhangúlag elfogadta.

1./ Kustánszeg Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. évi munkájának értékelése

Előadó: Bécs Tiborné polgármester

Az idei évben kustánszegi és becsvölgyei szülők együttesen megkeresték az önkormányzatot, azzal a kéréssel, hogy segítsünk nekik abban, hogy szeptembertől ide járathassák a gyermekeiket. Rigó Csaba kormánymegbízott márciusi levelében leírta, hogy a kustánszegi általános iskola beiratkozási körzetébe, a kustánszegi és becsvölgyei lakcímmel rendelkező gyermekek tartoznak. Ebből kiindulva a szülők szándéknyilatkozatokat töltöttek ki, hogy Kustánszegi általános iskolába szeretnék beíratni a gyerekeket. Szándéknyilatkozat érkezett a szülők részéről. Közben felvettük a kapcsolatot Kajári Attilával, aki a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) Zala megyei Tankerület vezetője. Mindkét fél részéről szervezett fórumokon, szülői értekezleteken Kajári úr elmondta, hogy indulhat az első osztály, illetve az alsó tagozat, Kustánszegen, ezt levélben is megfogalmazta, melyet április 1.-én küldött a részemre. Az említett szándéknyilatkozatokból újat íratott alá Kajári úr, mondván, hogy az első nem megfelelő. Ezen nyilatkozatokat felvittük Budapestre a KLIK központba, ahol Simon Tibor osztályvezető úrnak adtuk át Kajári Attila jelenlétében. Simon Zsolt igazgató úr mindvégig a kustánszegi iskola ellen volt, valamint a kustánszei óvonő és a helyi lakos tanárok sem támogatták az iskola folytatását, csak Simon Zsolt igazgató úrra hallgattak. Kajári úr a szülőket hitegetve, megadta a beíratás időpontját a nyári szünet alatt, mely napokon az érintett szülők elmentek a csonkahegyháti iskolába, ahol közölték velük, hogy mai napon, illetve nem is nem lehetséges Kustánszegre átíratni gyermekeiket. Kajári Attila augusztusban küldött egy levelet, melyben leírta, „Azon települése, ahol legalább nyolc óvodáskorú vagy nyolc alsó tagozatos korú gyermek rendelkezik lakóhellyel és a demográfiai adatok alapján feltételezhető, hogy ez a létszám legalább három évig fennmarad. Továbbá ha a szülők ezt igénylik, óvoda esetében a települései önkormányzat, alsó tagozat esetében a települési önkormányzat kezdeményezésére az állami intézményfenntartó központ a hivatal tájékoztatása mellett gondoskodik a feladat helyben történő ellátásáról.” Véleménye szerint ez nem volt adott, illetve a kormánymegbízott levelét felülbírálva nem vette figyelembe a becsvölgyei gyermekeket, akik szerinte nem tartoznak a kustánszegi körzethez.

Szeptemberben tehát nem indulhatott a tanítás. Az ügy időtartama alatt folyamatosan tartottuk a kapcsolatot, a szülőkkel együtt dr. Aáry-Tamás Lajos – oktatási jogok biztosával. Augusztus 3.-i levelében megfogalmazta, hogy súlyos érdekellentétek állnak fent köztünk és az iskola vezetősége között. A szülők jogait sértő döntés alapján felszólította Kajári Attilát és Simon Zsoltot, hogy az elutasítást támasszák alá dokumentumokkal is. Az említett dokumentumokat sem időben, sem formailag nem tudtak átadni Aáry-Tamás Lajosnak.

Mivel az iskolában nincs tanítás, így kértem Kajári urat, hogy adja át az épületet, és a leltárt az önkormányzatnak. A leltárt másodszori kérésre teljesítette csak, amely által kiderült, hogy elvitte a csonkai iskolába az itteni felszerelést, melyet nem tehetett volna meg a megkérdezésünk nélkül. Ezeket, a tárgyakat már visszaszállította. Az önkormányzat által elkértük tőle a kustánszegi iskola Szakmai alapdokumentumát, melyben az iskolánk még működő intézményként szerepel, valamint 64 gyermek jár napi szinten az épületbe tanulni. Az iskola alapító dokumentumát az Államkincstártól szereztük be.

Kértem Kajári Attilát, hogy adja át az épületet, ha már nincs tanítás, válasza csak annyi volt, hogy majd tavasszal. Ígéretet tett, hogy a téliesítést elvégzik az épületen.

Az iskolával kapcsolatban tudni kell, ha Kustánszegen indult volna az alsó tagozat, akkor a Csonkahegyháti iskolát kellett volna bezárni. Azért döntött így a KLIK, mivel Csonkahegyháton található a 8 osztály.

A Nyitnikék óvoda új vezető Pintér Gyuláné.

Az óvodába jelenleg 43 gyermek jár, ebből 14 kustánszegi gyermek.

Bölcsöde: 5 fő

Kiscsoportosok: 13 fő

Vegyescsoport: 25 fő

2015-ben több pályázatot is benyújtott az önkormányzat.

Ifjúsági pályázat: mely 3 fordulóból állt, 1 millió ft. értékű kiírás volt, melyből 800 ezer Ft-ot kapott volna az önkormányzat, de sajnos nem nyertünk.

Önkormányzati fejlesztés pályázat: a kötelező önkormányzati feladatokat ellátó intézmény fejlesztése, és felújítása. Ezen belül mi az orvosi rendelő, és 5 utca (Kossuth, Táncsics, Dózsa, Dessewffy 2 szakasza) felújítására pályáztunk. Értéke 17 és fél millió ft. Ez a pályázat sem nyert, Zala megyében összesen 2 települést támogattak, nagyon kis összegben.

Adósságkonszolidációban nem részesült településfejlesztési támogatás: ezen belül 3 utcát (Táncsics, Kossuth, Dessewfy) szerettünk volna felújítani, de sikertelen volt a pályázatunk, mert az idei évben a nagyobb városok részesültek támogatásban. Ígéret szerint 2016-ban mi is megkaphatjuk. 9 592 628

Rendkívüli Szociális támogatás: melyet segélyezésként adhattunk ki, összege 955.904 Ft. Ebből a pénzösszegből támogattuk azokat a családokat 10 000 Ft-tal, ahol 0 éves kortól egészen felsőoktatásban részesülő gyermek van. A másik részéből pedig a rászorulókat.

Rendkívüli önkormányzati támogatás 2015: ez a pályázat a régi önhiki, melynek a mai napig még nem történt meg az elbírálása

Falugondnoki autóbusz beszerzése: a régi falubuszunkat egy új Renault Trafic buszra cseréltük, amely környezetkímélő, kiváló felszereltségű. A régi buszt 2 800 000 Ft-ért adtuk el, valamint még az eladási árhoz tartozik, hogy az új buszunkra 3 évig, a Cascot a Renault szerviz fizeti. A pályázat során elnyert támogatás

10 124 210 Ft.

Szociális célú tüzelőanyag juttatás: tűzifa beszerzésére 604 520 Ft. támogatást kaptunk, amelyből 34 m3 fát tudtunk vásárolni, melyből 17 háztartást támogattunk 2m3-rel.

Kisértékű eszközbeszerzés: a közmunka program keretén belül, lehetőség nyílt 200.000 Ft. értékben szerszámokat vásárolni. Ebből az összegből egy erdészeti fűkaszát, erő és mellévágó ollókat vásároltunk az eredményes munkavégzéshez.

Bursa Hungarica Felsőoktatási pályázat: melyen idén is részt veszünk. 2015-ben 4 fiatal pályázott a településről, akik el is nyerték a támogatást. Az eddigiektől eltérően nem 3000 ft-tal, hanem 5000 ft-tal támogatja az önkormányzat őket havonta.

Az idei évben befejeződött a hivatal felújítása. Teljes padlózat csere, falak,- nyílászárók,- radiátorok festése, bútorzat korszerűsítése.

Az ifjúsági szálláshely, az orvosi rendelő, a könyvtár, és a kultúrház öltözője és annak mosdója, a színpad és falai, és raktára is új festést kapott.

A kultúrház mellet található lépcső is elkészült, valamint az oldalfalai és a korlát is ki lett festve.

A község több helyszínén is végeztünk festési munkálatokat: a Tóparton található asztalok, padok, wc-k, öltöző. Újra lett festve a Dózsa és Jókai utakon található híd korlátja, a sportöltöző teljes belseje, és terasza, a sportpályánál található korlátok is.

13 db új utcanév tábla készült, melyek megkönnyítik az ide látogatók közlekedését.

Az IKSZT és kultúrház fűtésrendszere is korszerűsítése is megtörtént. Így a két épület fűtse külön kezelhető lett.

Az önkormányzati utakon kátyúzást végeztettünk, Kustánszeg végétől a Faiparig, a Rákóczi út vége, egészen Paraszáig, Templom és Dózsa út kátyúit is kijavításra kerültek.

Az ivóvíz rekonstrukciója is befejeződött. A kivitelező Szabadics Közmű és Mélyépítő ZRT. a bolt melletti Kossuth utcát (Német Lajosék felé és a Székely Miklósék felé is) a Béke utat is teljes szélességében felújította.

Az idei évben megalakult a Kustánszegi Sport-, Szabadidő Környezetvédelmi és Kulturális Egyesületnek (rövidített neve: Kustánszegi Egyesület). Jelenleg 27 focista igazolt le a kustánszegi csapathoz. Az őszi szezon minden meccsén részt vett a csapat. Kiválóan együttműködik az egyesület az önkormányzattal is. Ezúton is kívánunk nekik eredményes tavaszi szezont.

2015-ben is szerveztünk Falukirándulást. Úti cél Sopron és környéke volt. Jártunk Fertődön, ahol az egykori Esterházy kastélyt tekintettük meg, majd az ausztriai Mörbischben, Rustban és Eisenstadtban. A szállás Sopronban volt. Másnap bejártuk a várost, sétáltunk a Lőverekben, és a fertőrákosi kőfejtőben. Hazafelé Kőszegen töltöttük a délutánt. Örömmel láttuk, hogy idén már a fiatalok is szép számban eljöttek, így teltlétszámmal utaztunk.

2015-ben 3 lakos is 90. életévét töltötte be. A hagyományoknak megfelelően születésnapjuk alkalmából a képviselő testület köszöntötte őket. Salamon Jánosné szeptember 20., Németh Gergelyné szeptember 28., Májer Erzséber december 12-én töltötte 90. életévét, őt december 20-án köszöntjük.

Az idei évben is sok és színes programjain voltak.

2015. február 14. Farsang

2015. február 28. A Hold és meghódítása Csillagászati előadás

2015.március 8. Borverseny

2015. március 14. Március 15-i Nemzeti Ünnep

2015. március 28. Vagyonvédelmi, áldozatvédelmi Rendőrségi előadás

2015. április 4. Húsvéti játszóház

2015. április 18. Krónikus betegségek

2015. május 1. Disznótoros Majális

2015. május 3. Anyáknapja

2015. május 22. Idősek napja

2015. május 31. Gyereknap

2015. július 24. Kert mozi, nagyon jól sikerült, sokan ellátogattak

2015. augusztus 7. Nótaest a tájháznál

2015. augusztus 8. Falunap

2015. szeptember 19. Szüreti felvonulás

2015. december 6. Mikulás ünnepály

2015. december 19. Karácsonyvárás, amelyre ezúton is szeretettel meghívom Önöket és kedves családjukat.

Néhány szóban még megemlíteném, hogy az IKSZT-ben folyamatosan fut a Baba-Mama Klub, mely a 0-5 éves gyermekek számára van. Természetesen a kisgyermekek nagyobb testvérei is részt vehetnek. Továbbá az ünnepek előtt játszóházak vannak, amelyeken szép számban részt vesznek a gyerekek. A fiatalság gyakori vendége a Közösségi térnek, hétvégéken moziznak az épületben.

Jelenleg szervezés alatt áll a januári és februári programok, melyek a kártya, sakk, és társasjáték estek lesznek.

2015. január 26-án dr. Hansel Hedvig benyújtotta a felmondását, mely szerint július 31-ével megszűnik a munkaviszonya. A doktornőnek nem sikerült a praxisjogát eladni, viszont 2016. január 31.-ig még megteheti. Ebben a féléves szakaszban helyettesítő háziorvost kell alkalmaznia Kustánszeg és Becsvölgye önkormányzatainak, hogy a községekben, az eddigiekben jól meg szokott ellátást továbbra is biztosítani tudjuk. A helyettesítést a Zalabaksán rendelő dr. Hancharyk Pavlo – háziorvos vállalta, valamint látja el 2015. augusztus 1. – 2016. január 31-ig. Dr. Hancharyk Pavlo helyettesítését dr. Literáti – Nagy Ferenc, Csonkahegyhát háziorvosa látja el. A háziorvos mellett dolgozó asszisztens Dervalics Enikő – szakképzett körzeti ápoló, aki a becsvölgyei orvosi rendelőben hétfőtől – péntekig, 8-16 óráig a betegek rendelkezésére áll.

Az eddigi visszajelzések alapján, a lakosság meg van elégedve a Pavlo doktor úrral, és Dervalics Enikő asszisztens nővel is.

Ha dr. Hansel Hedvignek nem sikerül továbbra sem eladni a praxisjogát, akkor február 1.-től újabb fél évig helyettesíthető, illetve ha sikerülne az önkormányzatainknak egy állandó, helyben praktizáló, vállalkozóként dolgozó háziorvost találni, akkor már februártól ő láthatná el a feladatot. Sajnos nagyon nehéz háziorvost találni az országban, mert a külföldi állások elviszik az orvosainkat. A munkakör betöltését nagy erőkkel hirdetjük több helyen is, hogy biztosítani tudjuk az alapellátást.

Az önkormányzat gazdálkodása során a jogszabályban meghatározott kötelező feladatait maradéktalanul ellátta, fizetési kötelezettségeinek rendszeresen eleget tudott tenni, költségvetésének pénzügyi egyensúlya biztosított volt.

Községünk az idei évben is sikeresen pályázhatott közfoglalkoztatásra, mely során

1 fő 2014. novembertől 2015. február végéig,

1 fő 2014. decembertől 2015. januárig,

5 fő március – októberig,

4 fő november – 2016. február 29-ig,

1 fő december hónaptól 2016. február 29-ig.

Házi gondozó Képzésen közfoglalkoztatás keretén belül 2014.12.01. – 2015.03.31 – 2 fő vesz részt.

Az önkormányzat megfontolt, célirányos gazdálkodással tovább növelte tartalékait, melynek jelenlegi összege: 10.000.000.- Ft. Továbbra is fontosnak tartom a jelenlegi forma fenntartását. Megítélésem szerint minőségileg is megfelelő és pénzügyileg is takarékosabb gazdálkodás folytatása lendíti előre a településünket.

A feladatok: Ivóvíz ellátás, családsegítő szolgálat, közvilágítás, gyermekjóléti szolgálat, szociális étkeztetés, hivatali feladat, falugondnoki ellátás, óvoda, házi gondozás, támogatás biztosítása pl. temetési segély.

Azt, hogy milyen feladatot tudunk megvalósítani állami támogatásokon, múlik, amennyiben a fedezet biztosított lesz rá.

– belterületi utak felújítása

– belvíz elvezetés

– a szennyvíz hálózat kiépítése, amelyet kiemelten kezelünk, azon múlik, hogy erre milyen pályázati lehetősége lesz a településeknek, mivel saját forrásból ezt a község megvalósítani nem tudja.

Terveink szerint a továbbiakban is szeretnénk minden olyan rendezvényt és programot megvalósítani, amelyeket az idei évben is, valamint színesíteni ezeket a lakosság igényeihez igazodva. Ezeknek, a céloknak a megvalósítására számítunk a Társadalmi Szervezetek, valamint az Önkéntes aktivisták közreműködésére. Természetesen a célok megvalósításában számítunk a lakosság közreműködésére, kérjük, hogy mindenki lehetőségéhez mérten támogasson bennünket.

2016. évben is tervezzük a Kultúrház és a Hivatal külső felújítását elvégezni. Parkoló kialakítását az Önkormányzat épülete előtt.

Fenntartani a rászorulók számára mindenféle szociális támogatást, melyek az elmúlt években is segítséget nyújtottak.

A fejlesztések mellett gondot fordítunk a működtetett ellátások minőségének javítására. (falugondnoki szolgálat, közművelődés)

Szeretném mindenkinek a munkáját megköszönni.

Végezetül a következő ünnepekre kívánok mindenkinek meghitt, boldog Karácsonyt és eredményekben gazdag boldog újévet!

Szeretném átadni a szót a lakosságnak, várjuk a kérdéseket.

Gyenese Zsolt: Jó lenne, hí a Táncsics úthoz ki lenne helyezve egy tükör.

Bécs Tiborné: Beszéltem a Közútkezelőkkel. Elmondták, hogy a tükör kihelyezése nem megoldható, mert megtévesztheti a közlekedőket. Ezért helyeztek ki táblákkal.

Czuppon István: Az ingatlanomat három olyan ingatlan veszi körül, amelyet nem tartanak rendben a tulajdonosaik. Kígyók és csigák járnak át az udvaromba, tönkre teszik a termésemet, a kertemet. Tuodm, hogy már felszólították őket, de nem lehetne kiszabni valamilyen pénzbüntetést? Véleményem szerint, akkor talán rendet raknának.

Fazekas István: Sajnos nem tudunk elég hatékonyan fellépni. Újból felszólítjuk őket.

Czuppon István: Idén nem lehetett szennyvízelvezetésre pályázni?

Bécs Tiborné: Sajnos nem írtak ki, de jövőre több pályázatot ígérnek.

Szirkovics Ákos: Köszönjük a paraszai utat. De nem kellene ráengedni a nagyobb autókat, szállító autókat.

Bécs Tiborné. Tegnap óta a Nyúlház-i úton járnak. Eddig valahol ki kellet hozni a letermelt fát.

Horváth Jánosné: A Nyúlház-i út milyen széles? Én úgy tudom, hogy 4m.

Kustán Zoltán: Az az út 8 m széles, megkérdeztem a földhivatalban.

Szirkovics Ákos: Pénzt kellene kérni az utak használatáért, mert le sem takarítják.

Fazekas István: Ki kell valahol hordaniuk a fát. A sarat pedig le kell takarítaniuk. Ha ezt nem teszik meg, kérem Önt, értesítsen minket.

Kustán Sándor: Rendeletet kell alkotni, amelyben meg kell szabni az úthasználati díj mértékét, és engedélykötelessé kell tenni.

Bécs Tiborné: A helyiek iparűzési adót fizetnek. De megpróbálunk mindent megtenni, hogy ez a probléma megszűnjön.

Kozári László: Az utcatáblák kicsik és rossz helyen vannak.

Kustán Sándor: A színük sem megfelelő, mert beleolvadnak a környezetbe.

Bécs Tiborné: Ha ez a probléma, akkor átfestjük feltűnőbb színre.

Czuppon István: A járdák elég rossz állapotban vannak. Kinek a tulajdona?

Fazekas István: Sajnos nem az önkormányzaté. Nagyon sok pénzbe kerülne, hogy az önkormányzat tulajdona legyen, illetve csak pályázati forrásból lehetne felújítani őket. Sok helyen a tulajdonosa az ingatlan tulaja. Kértünk rá árajánlatot, de csak a térképészetnek 200.000 Ft-ot kellene fizetni, plusz az ügyvédi költség, amely minimum 20.000 Ft. Ezek az összegek egy nagyon rövid szakasz költségei.

Czuppon István: Gödrösek, kopottak és az idősek el is eshetnek rajta.

Fazekas István: Sajnos Teskándon is ez a helyzet, de csak a terv 2 millió Ft-ba került.

Kustán Sándor: Akkor kinek a tulajdona?

Bécs Tiborné: A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központé. Ők át is adnák nekünk, de hatalmas összegért.

Kustán Sándor: Ha valakit baleset ér a járdán, azt fizetik?

Bécs Tiborné: Nem.

Kustán Zoltán: Ha a saját tulajdonom, akkor le is zárhatom, ha balesetveszélyes? Ha baleset történik rajta, akkor a tulajdonost elővehetik?

Fazekas István: Igen, lezárhatja, de baleset esetén ön nem felelős.

Kemendi Miklós: Gratulálok az új falubuszhoz. Hetente egyszer be lehetne vinni a a városba az embereket. Igényfelmérést kell készíteni. Az előadások témájáról kérdezzétek meg a lakosságot, hogy mit szeretnének.

Bécs Tiborné. A falubusz rendelkezésre áll és állt is, akár piacra menni, orvoshoz és vásárlásra is. Szívesen fogadjuk az ötleteket.

Kustán Zoltán: A falubusz költségét ki fedezi?

Bécs Tiborné: Az állam.

Szirkovics Ákos: Fel kell lendíteni a turizmust, és programokat kell szervezni a vendégeknek. Hol van az ifjúsági szállás hirdetve?

Bécs Tiborné: A helyi turizmus fellendítésében az önkormányzat szívesen segít, elsősorban avval, hogy a helyi turizmus működtetőit összehívja és egyezteti az elképzeléseket.

Kustán Sándor: Véleményem szerint, a falunap tartása nem megtérülő költség az önkormányzatnak.

Kustán Jenő az iskola átszervezéséről tájékoztatta a jelenlévőket.

Kemendi Miklós javasolta, hogy a KLIK a megüresedett iskola épületet adja vissza az önkormányzatnak.

Kmf.

Bécs Tiborné Fazekas István

polgármester jegyző