KUSTÁNSZEG KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL
KUSTÁNSZEG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
Képviselőtestületének
8/2016 (XII.01). Rendelete
KUSTÁNSZEG KÖZSÉG
ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL
Kustánszeg Község Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 6. § (3) bekezdésében és 7. § (3) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 253/1997. (XII. 20.) az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló Kormányrendelet és mellékletei, (továbbiakban: az OTÉK) rendelkezéseinek figyelembe vételével, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi önkormányzati rendeletet állapítja meg, és jóváhagyja a szabályozási tervet.
I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
A rendelet hatálya
1.§
(1) Jelen előírások területi hatálya Kustánszeg község közigazgatási területére (továbbiakban: község) terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK által meghatározott építési munkát végezni és ezekre hatósági engedélyt adni az OTÉK és az egyéb általános érvényű törvényi és hatósági előírások, valamint a helyi településrendezési eszközök (helyi építési szabályzat és szabályozási terv) rendelkezés szerint szabad.
(3) A jelen helyi építési szabályzatot és mellékletét képező SZ-1 és Sz-2[1] jelű szabályozási tervlapokat együtt kell alkalmazni
Szabályozási elemek
2.§
(1) A szabályozási tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek az alábbiak:
a) a bel- és külterület határa,
b) a külterületen beépítésre szánt, illetőleg beépítésre nem szánt területek határa,
c) meglévő és tervezett szabályozási vonal,
d) területfelhasználási egység határa,
e) építési övezet, övezet határa és előírásai,
f) sajátos jogintézmények határvonalai.
(2) Az OTÉK által meghatározott és a tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek módosítása kizárólag a szabályozási terv és az önkormányzati rendelet módosításával lehetséges, a (3)–(5) bekezdésben szereplő eset kivételével.[2]
(3) A szabályozási terven jelölt belterületbe vonásra kerülő területek bevonásra az időszerűség esetén, a konkrét építési igények függvényében szakaszosan is végrehajtható, külön önkormányzati határozat alapján.
(4) A területfelhasználási egységek, övezetek határai az aktuális tulajdonviszonyok figyelembe vételével változtathatók, amennyiben a telekhatár rendezés és telekhatár egyesítés során létrejövő telkek az egyéb hatályos jogszabályoknak, és jelen rendelkezésbe foglaltaknak megfelelnek. Az érintett telkek közül a nagyobb telekterülettel rendelkező egy területbe eső telek vagy telkek övezeti besorolását kell érvényesíteni telekegyesítés után, a rendelet hatályba lépését követő egy alakalommal.
(5) Az új közlekedési közterületek nyomvonala a terven ábrázolt úttengelytől 10,0-10,0 m-es sávban (az út szélességének változtatása nélkül) elmozdítható a rendezési terv módosítása nélkül, ha ezt a terepadottságok, talajmechanikai állapotok, vagy forgalomtechnikai megoldások és tulajdonjogi rendezések indokolttá teszik.
(6) A terven jelölt minden egyéb szabályozási elem (pl. irányadó szabályozási vonal) irányadónak tekintendő, amelyektől eltérést az elsőfokú építésügyi hatóság, a jogszabályi kereteken belül, a szabályozási terv, illetve a helyi építési szabályzat módosítása nélkül az önkormányzat véleménye alapján engedélyezhet.
Sajátos jogintézmények
3.§
(1) A helyi építési szabályzatban és szabályozási terven alkalmazott sajátos jogintézmények a következők:
a) Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés[3]: új beépítésre szánt területek szabályozási vonallal lehatárolt területe.
b) Beültetési kötelezettség: A telek beültetési kötelezettségű részén, a szabályozási terven jelölt helyen és mértékben fás növényzet ültetésével zöldfelületet kell kialakítani. A beültetési kötelezettségű zöldfelületet háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint) növénytelepítéssel kell biztosítani. A beültetési kötelezettségű zöldfelület legalább 60%-án cserjék, lombos- és örökzöld fák telepítendők.
Fogalom meghatározás
4.§
(1) A jelen rendelet előírásainál az OTÉK 1. sz. mellékletében meghatározott fogalmakon kívül az alábbi fogalmak alkalmazandók:
a) Szintterületi mutató: az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa.
b) Építési hely: amelyet a mindenkori telekhatárhoz képest kell értelmezni.
c) Közterület alakítási terv: a terv részét képezi egy részletes burkolati terv, valamint szükség szerint kertépítészeti terv, amelyben meghatározandók a gyalogos, a gépjármű közlekezdés, a vendégparkolók, a behajtók, személygépkocsik felületei, a kertépítészeti téralakítás, kialakítás eszközei és a felszíni vízelvezetés módja és a rendezéssel kapcsolatos közműkiváltások és átépítések.
d) A településképi követelmények tisztázására szolgáló elvi építési engedélyezési[4] tervben az ingatlan helyzete és a funkció függvényében az alábbiakat kell meghatározni:
– az ingatlan és a létrehozni kívánt épület/ek személy és gépjárművel való megközelíthetőségének lehetőségeit, módját, az estleges külső közterületi kapcsolatokat (a személy és/vagy teherforgalmi bejáratok) és belső gépjármű-forgalom rendszerét, környezetre gyakorolt hatását,
– a lehetséges telekalakítást,
– az alkalmazott/módosult technológiát és annak környezetre gyakorolt várható hatásait,
– az építmények elhelyezkedését, az építési hely pontosítását, a beépítési jelleg részletes meghatározását,
– környezethez történő illeszkedés, vagy alkalmazkodás módját, be kell mutatni az új épület településképbe, tájba való beilleszkedését, a közterület felőli látványait, a rálátási lehetőségek figyelembe vételével,
– az épület/ek építészeti megformálását, az építmény tömeg- és homlokzatképzését, színezését, jellemző homlokzati és tetőfedési anyaghasználatát,
– a szintek számát, az átlagos építménymagasságot, annak telken belüli differenciálását,
– az épületek alaprajzi és térbeli elrendezését, funkcionális tartalmát, megosztását,
– a közműellátás módját,
– a tervezett zöldfelületek, burkolt felületek parkolók kialakítását,
– a felszíni vízelvezetés rendszerét.
e) Kertépítészeti terv: az épület építési engedélyezési tervdokumentációjához csatolt, a kert kialakítására vonatkozó tervdokumentáció, melynek favédelmi tervet, kertrendezési tervet, növénykiültetési tervet (fás növények évelő csoportjainak jelölésével), finom tereprendezési tervet (M 1:200); a tervezett kerti építmények terveit (M 1:100) és az e munkarészekhez tartozó műleírásokat kell tartalmaznia.
f) Kertépítészeti engedélyezési terv: önálló kertépítészeti létesítmény (pl. zöldterület) engedélyezési szintű tervdokumentációja, melynek az e) pontban foglaltakon kívül az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeit meghatározó jogszabályban[5] foglalt tartalmi és formai követelményeknek meg kell felelni.[6]
g) Zöldfelülettel fedett terület: a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal betelepített beépítetlen terület, gyökérzónás felületen sík vetülete és vízfelületek, ahol a nem szilárd burkolattal (pl. kavicsburkolat, homok) ellátott felület nem haladhatja meg a számított zöldfelület 1/5-ét.
h) A főépület: a telek rendeltetése szempontjából meghatározó, utcaképet formáló épület, míg a melléképület: a főépület rendeltetésszerű használatát kiegészítő funkciójú épület, építmény.
i) Építési vonal: a kötelező előkert méretével azonos távolságra fekvő, az utcai szabályozási vonallal párhuzamos vonalat építési vonalnak kell tekinteni. A telken a főépületet legalább egy pontjával az építési vonalon kell elhelyezni. Ahol az övezeti előírás kötelező előkert határt ír elő, ott a határvonalat építési vonalként kell értelmezni. Több utcával határolt telek esetén, egy utcában építési vonalnak, a többi utcában minimális előkert méretnek kell tekinteni. Ahol az építési övezet minimális előkertet határoz meg, ott az előírt szélesség megtartásával az építési helyen belül bárhol elhelyezhető épület.
j) Kialakult, beépített terület: belterületen, illetve beépítésre szánt területeken a telektömbben a telkek a földhivatali nyilvántartás szerint 75%-ban beépültek.
Telekalakítás általános szabályai[7]
5.§
(1) A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások (így az ezekhez tartozó megszüntető jelek) irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekméret kialakításának eszközei.
(2) A szabályozási tervben nem szereplő telekosztás akkor engedélyezhető, ha az érintett telek területe, és beépítési mutatói (beépítettség mértéke, zöldfelületi fedettség) a telekosztás után is megfelelnek az övezeti előírásoknak.
(3) A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek méreteitől, de új telket alakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt minimális telekméretnek megfelelően lehet.
(4) Telekegyesítés esetén figyelembe kell venni az övezeti előírásokban meghatározott utcai telekszélesség maximális értékét.
(5) Az építési telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – a közterületekre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra, önálló helyrajzi számmal és földhivatali besorolásban „út” megjelöléssel.
Épületek, létesítmények elhelyezésére vonatkozó általános előírások
6.§
(1) A területen az egyes övezetekben meghatározott rendeltetésű építmények, illetve az ennek megfelelő funkciók helyezhetők el. Az övezetben meg nem határozott, és jelen rendelet, illetve az OTÉK alapján nem tiltott funkció elhelyezhetőségét, a környezethez történő illeszkedését, a szabályzatnak történő megfelelőségét – a települési önkormányzat egyeztetésével bíró – „településrendezési szempontú elvi építési tervben” igazolni kell.[8]
(2) A 17% feletti terepadottságú terület mozgás-csúszás veszélyesnek tekintendő.[9]
(3) Az építési hely beépítésre szánt területeken – amennyiben a szabályozási terv, illetve az építési övezet, övezet előírásai másként nem rendelkezik – a beépítési mód figyelembevételével a következő:
a) Az építési övezet igazodási előírásai alapján a kötelező előkertet 2-2 szomszédos telken álló főépület figyelembe vételével a kialakult állapotnak megfelelően kell megállapítani és a helyszínrajzon igazolni, amennyiben ez egyértelműen nem állapítható meg, illetve új területek beépítése esetén a terepviszonyok és a vízelvezetés megoldásának figyelembevételével határozandó meg, ha ilyen korlát nem áll fenn 5 m-ben kell biztosítani.
b) Az oldalkert szélessége:
– Szabadon álló beépítési módnál: az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság fele, de legalább 3 méter,
– oldalhatáron álló beépítési módnál: kialakult esetben az épület a telekhatáron, vagy attól max. 1 m-re lehet elhelyezni, új építés esetén 1 m-re kell elhelyezni. A szomszédos épületek közötti távolságnak legalább 6 méternek kell lennie, kialakult helyzetben, oldalkert felőli tűzfalképzés esetén, 4,5 m-nél kisebb nem lehet,
– zártsorú beépítési módnál: kialakult és új építés esetén is az épületet a telekhatáron lehet elhelyezni, és telekhatártól telekhatárig építeni. Amennyiben oldalkert elhagyásával létesül az épület a szomszédos épületek közötti távolság oldalkert felőli tűzfalképzés esetén, 3,0 m-nél kisebb nem lehet, amennyiben a szomszédos épületek közötti távolság az építménymagassággal megegyezik vagy azt meghaladja nyílászárós homlokzattal alakítható ki.
c) A hátsókert mélysége:
– 40 m, vagy 40 m telekmélységet meg nem haladó telek esetén legalább 4,0 m,
– a 40 m-t meghaladó telekmélység esetén legalább 10 m,
– 65 m-nél mélyebb telek esetén legalább 25 m.
(4) Egy telken elhelyezendő főépületek közötti távolságnak minimálisan 6 méternek, illetve az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság értékének kell megfelelnie. Melléképület a tényleges legnagyobb építménymagasság megtartásával helyezhető el.
(5) Az építési hely beépítésére nem szánt területeken – amennyiben a szabályozási terv, illetve az építési övezet, övezet előírásai másként nem rendelkezik – az OTÉK telepítési távolságra vonatkozó előírásainak megfelelően határozandó meg.
(6) A természetes terepfelszín homlokzatsíkban történő 1,00 m-t meghaladó feltöltését az építménymagasságba be kell számítani.
(7) Az épületek földszinti padlószintje az eredeti terephez képest 1,5 m-nél nagyobb mértékben nem emelhető ki, kivéve ha a közterület és az építési telek közterülettel érintkező határvonalán meglévő jelentős szintkülönbség (2-3 m) van. Ebben az esetében a közterületről közvetlenül is megközelíthető földszint és alatta alagsori, pince beépítés létesíthető. Az épület utcai alagsori szintjének homlokzatképzését a lakószint homlokzatképzéséről határozottan eltérő anyaggal, lábazatszerű felületképzéssel kell megoldani (pl.: kő, tégla, burkolat).
(8) Azokon a területeken, ahol az építés feltételei terület-előkészítés, vízrendezés, elő-közművesítés hiánya miatt nem biztosítottak, építési tevékenység csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre álltát követően kezdhető – végezhető-
(9) A beépítésre nem szánt területeken, illetve a termőföld kivonásával kialakuló építési telkeken történő építések építési engedélyezési eljárása során[10] az építési engedélyezési tervben külön munkarészben kell foglalkozni a területen található humuszvagyon védelmével, a letermelés, a deponálás és a felhasználás módjával.
(10) A beépítésre nem szánt területeken lévő kialakult lakóépületek felújíthatók, egy esetben 25 m2-rel bővíthetők, újraépíteni csak legalább 3000 m2 telekterület megléte esetén lehet.
(11) Állattartó épület tervezésénél és engedélyezési eljárásánál az állattartásról szóló önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.
(12) A szabályozási terven irányadó szabályozási vonallal érintett telkek esetén a kerítés kizárólag az irányadó szabályozási vonal által rögzített helyen építhető újra.
(13) A saroktelkek esetén a szabad kilátásnak megfelelő látási háromszögel területén tömör kerítés nem létesíthető.
(14) A telekhez rendelt kötelező zöldfelület minden 150 m2-én 1 db lombos fa, vagy 40 db legalább közepes növekedésű (1-1,5 m magasra növő) cserje elültetése szükséges.
Tilalmak és korlátozások
7.§
(1) A nevelési, oktatási intézmény telkétől, továbbá egészségügyi intézmény, valamint élelmiszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló épülettől 50 m-es távolságon belül állattartás céljára szolgáló építmény létesítése tilos.
(2) Légszennyező források és létesítmények védőtávolsága, védőterülete a levegőtisztaság védelméről szóló jogszabályi előírások szerint tartandók be. A „nagy létszámú állattartás” célját szolgáló épületek, és a trágya, valamint egyéb bűzös hulladék kezeléséhez szükséges építmények, berendezések, területek a belterület határától mért legalább 500 m-en belül nem létesíthetők, a belterületen kívüli egyéb lakott telkek körüli 300 méteres távolságon belül nem helyezhetők el (a védőtávolság a lehetséges legjobb technológia alkalmazása esetén, környezetvédelmi engedélyben meghatározott mértékben kisebb lehet).
(3) Felszíni vizek természetközeli állapotú külterületi szakasza menti védőtávolsága, védőövezetei:
a) A vízfolyások természetközeli állapotú külterületi szakaszán, a vízfolyás mindkét partján, a partéltől mért 50-50 m-en belül csak a vízhasználathoz kötődő építmények építése megengedett (pl. stég, zsilip, gát).
b) A tározó tó, a vízfolyások és felszíni vízelvezető csatornák partján, az alábbi, a partéltől mért, szabadon járható fenntartósáv biztosítható. A sávban épület, kerítés elhelyezése nem engedélyezett:
– Tavak mentén 6 m széles fenntartósávot kell biztosítani,
– kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások mentén a partvonaltól számított 6-6 m,
– az egyéb vizek és közcélú vízi létesítmények mentén a partvonaltól számított 3-3m, beépített területeken legalább az egyik oldalon a partvonaltól számított 3 m.
(4) A szénhidrogén termelő kutak körüli biztonsági övezet 50 m.[11] A biztonsági övezetben az országos jogszabályok szerinti tevékenységek folytathatók, illetve létesítmények helyezhetők el.
(5) Közlekedési és közmű nyomvonalak és létesítmények védőtávolsága, védőterülete:
a) országos közutak külterületi szakasza mentén az út tengelyétől mért 50-50 m, ahol minden építési munkához a közútkezelő hozzájárulása szükséges,
b) 20 kV-os elektromos légvezetéké külterületen a szélső áramvezető száltól vízszintesen a nyomvonalára merőlegesen mért 5 m, belterületen 2,5 m,
c) kisfeszültségű föld feletti légvezeték esetén 1 m.
Közterület alakítására vonatkozó általános szabályok
8.§
(1) A település közterületein elsődlegesen elhelyezhető:
a) hirdető (reklám) berendezés, a közlekedésbiztonság betartása mellett, legfeljebb 1 m2 nagyságban,
b) közúti tömegközlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek és tartozékaik),
c) köztisztasággal kapcsolatos építmények,
d) szobor, díszkút, szakrális emlék,
e) távbeszélőfülke.
(2) Közterületalakítási terv készítendő a településszerkezetileg, településképileg vagy forgalommechanikailag együtt kezelendő, szabályozási terven jelölt közterületekre.
(3) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felülettel szabad ellátni. A burkolatlan felületeken, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani.
A szabályozási terv területfelhasználási egységei és övezetei
9.§
(1) A község beépítésére szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata szerint a következő építési övezetekből áll:
a) Lakóterületek:
falusias lakóövezet Lf
b) Vegyes területek:
településközpont övezet Vt
c) Gazdasági területek:
kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet Gksz
d) Üdülő területek:
hétvégi házas üdülőterület Üh
e) Különleges területek:
temető területének övezete K-t
sportterület övezete K-sp
idegenforgalmi terület (szabadidő központ) övezet K-id
folyékony hulladék kezelés üzemi területének övezete K-fh
(2) A község beépítésére nem szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata szerint a következő övezetekből áll:
a) Közlekedési és közműterületek:
közút övezete KÖu
közmű terület Kü
b) Zöldterületek Z
c) Erdőterületek:
védelmi (védett és védő erdő) célú erdő övezete Ev
gazdasági célú erdő övezete Eg
d) Mezőgazdasági területek:
általános mezőgazdasági övezete Má-á
természeti területek mezőgazdasági övezete Má-t
kertes mezőgazdasági övezete Mk
e) Vízgazdálkodási területek:
felszíni vizek övezete V
mocsár területe V-mo
II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK, ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI
Falusias lakóterület
10.§
(1) A falusias lakóterületen elhelyezhető[12]:
a) Az építési övezetben telkenként legfeljebb 2 lakásos (két önálló rendeltetési egységet magába foglaló) 1 db lakóépület,
b) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi-, szociális épület,
c) a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, szálláshely-szolgáltató, vendéglátó épület,
d) a lakófunkciót nem zavaró hatású mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, (pl.: terménytároló, pajta, állattartó épület, pince), ill. egyéb gazdasági-, kisüzemi-, kisipari épület, kézműipari építmény.
(2) A lakótelkek mérete a kialakult telekszerkezet függvénye. Az egyéb jogszabályoknak megfelelő[13] kialakult telkek beépítgetők, kivéve a 12 m szélességet el nem érő kialakult, de be nem épített telkeket.
(3) Telekhatár rendezés révén kialakuló telkek legkisebb szélessége nem lehet kevesebb 14,0 m-nél, a telekosztás után kialakult telkek legkisebb szélessége az építési vonalon min. 16,0 m. Településkép védelmi szempontok miatt, telekösszevonás, szomszédos telkek esetén legfeljebb 45,0 m kialakuló közterületi telekszélességig engedélyezhető.
(4) Az övezeti előírások a beépítés jellegének megfelelően határozzák meg a beépítési módot.
a) Ha a telek utcai telekhatára nem merőleges az oldalsó telekhatárra, akkor az utcai homlokzatnak legalább egy ponton, illeszkednie kell a kötelező előkert határához. Az előkert mélysége az illeszkedés elve alapján határozandó meg.
b) Ha az építési övezet szabadon álló és oldalhatáron álló beépítési módot is megenged, akkor a 20 méternél szélesebb telkek szabadon állóan is, az ennél keskenyebbek csak oldalhatáron állóan építhetők be. A szomszédos épületek közötti távolságnak legalább 6,0 méternek kell lennie, így a szabadon állóan elhelyezett épületek esetén is legalább 6 méteres az utcára jellemző oldalkerti elhelyezkedést meg kell tartani.
c) Az épületek a beépítési módnak megfelelő építési helyen helyezhetők el:
– Meglévő épületeket bővíteni csak az új épületekre meghatározott szabályok betartásával szabad.
– Meglévő épület elbontása esetén az új épület lehetőleg az eredeti helyére épüljön, az építési helyen belül. Amennyiben az építési helyen belül nem helyezhető el az épület, az eredeti épület helyén az eredeti épület méretével megegyező alapterületű épület csak akkor létesíthető, ha a szomszédos telkek beépítési lehetőségei ettől nem romlanak.[14]
– Építési helyen belül a lakófunkciójú és/vagy lakossági forgalmat bonyolító épületnek, mindig az utca felől kell elhelyezkednie az utcaképet formáló módon.
– Melléképületek az építési telek utcafronttól mért 25 méterén belül csak a beépítési módnak megfelelő építési helyen helyezhetők el, 25 méteren túl a melléképület zártsorú beépítési módnak megfelelően is beépíthető.
(5) Az övezeti előírásnál magasabb, meglévő építmények kialakult állapotnak tekintendők. A meglévő épület bővítése esetén az építmény magassága nem nőhet, illetve a bővítmény/építmény magassága az övezeti előírás szerinti értékét nem haladhatja meg.
(6) Az épületek tervezésénél figyelembe veendő építészeti karakteri jellemzők az alábbiak:
a) Az utcára oromfalas megjelenésű épület-részek homlokzati szélessége max. 8,5 m lehet, ennél szélesebb homlokzat az utca irányába kontyolt, vagy az utcával párhuzamos nyeregtetővel épülhet.
b) Saroktelken oldalhatáron álló épületnek utcaképet formáló homlokzattal kell rendelkeznie (tűzfalas nem lehet).
c) Tetőtér-beépítés esetén csak egy szintes tetőtér alakítható ki, az által csak egy soros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető.
d) A főépületek, illetve az utcaképet meghatározó épületek és építmények tetőfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű pikkelyes fedőanyag lehet (azbesztcement hullámlemez és műanyag-hullámlemez, trapézlemez, felületkezelés nélküli és a természetes építőanyagok színeitől eltérő színezésű fémlemezfedés nem alkalmazható).
e) Pince, terepszint alatti építmény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építmény a közterületet legfeljebb 3,0 m-re közelítheti meg. Telkenként, a térszín alatti beépítés legfeljebb 35% lehet.
(7) A lakóterületen az övezeti előírástól nagyobb építménymagasságú mezőgazdasági épület is elhelyezhető legfeljebb 5,5 m építménymagassággal, amennyiben az a szomszédos telket hátrányosan nem korlátozza és nem homlokvonalon, utcaképet formáló épületként valósul meg. Telken belül az épületek közötti telepítési távolság értéke a tényleges építménymagasságával megegyező.
(8) A kerítés építészeti kialakításánál az alábbiak a mérvadók:
a) jellemzően áttört kerítés legfeljebb 2,5 m magasságig (faléc, farács, fémháló kitöltő mezővel) tömör lábazatos kialakítással készülhet. A tömör lábazat magassága legfeljebb 0,75 m lehet. Anyaghasználatban és a tömör felület magasságában a szomszédos 3-3 telekhez kell igazodni.
b) Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr fémlemez, natúr alumínium lemez, hullámlemez és cementlap, nyers beton felületű tömör fal, felületkezelés nélküli zsalukő nem lehet.
(9) A lakóépületi építési övezetekre vonatkozó határértékeket a következő táblázat tartalmazza:
|
Építési övezet |
Telekalakításra vonatkozó előírások |
Építmények elhelyezésére vonatkozó előírások |
Építményekre vonatkozó előírások |
||||||
|
Lf |
legkisebb telek- |
kötelező |
legkisebb |
legnagyobb |
|||||
|
Terület m2 |
szélesség m |
mélység m |
építési mód |
előkert m |
zöldfelület % |
beépítettség % |
ép.mag. m |
szintter. mut. |
|
|
Lf |
800 |
16 |
50 |
O, SZ |
i |
60 |
25 |
5,0/5,5* |
0,5 |
i=illeszkedés a kialakult szomszédos épületekhez
*lakótelken mezőgazdasági jellegű melléképület
(10) A lakóterületi övezetben csak olyan területhasználat, illetve olyan területhasználathoz szükséges építmények építése engedélyezhető, amelynél az engedélyező hatóság, illetve a szakhatóságok meg tudják ítélni a következő környezetminőségi előírásokat, környezeti határértékeket:
a) a létesítmény pontforrásainak emissziója a levegőtisztaság-védelmi övezeti besoroláshoz rendelt levegőtisztaság-védelmi határértékeknek megfeleltethető,
b) az új építménybe telepített funkcióból, területhasználatból eredően zavaró mértékű diffúz légszennyezés a környezetet, lakóterületet nem terheli,
c) a funkcióból, a területhasználatból eredően a környezetet, lakóterületet zavaró mértékű bűzhatás nem éri,
d) az üzemi tevékenységből eredő környezeti zajterhelés mértéke nem haladja meg a létesítmény telekhatárán a lakóövezetre vonatkozó 50/40 dBA nappal/éjjel értéket,
e) a funkcióból, a területhasználatból eredően keletkező kommunális hulladék, a kommunális hulladékkal együtt kezelhető technológiai jellegű hulladék – együttesen települési hulladék – a környezet terhelése nélkül ártalmatlanítható (gyűjtés, szállítás, engedélyezett újrahasznosítás),
f) a tevékenységből eredő szennyező (fertőző, mérgező) anyag a talajt és a felszín alatti vizeket nem veszélyezteti,
g) a közterület terhére – saját telken belül nem kielégíthető mértékű parkolási igényt – új gépjárműforgalmat nem vonz,
h) a funkcióból, a területhasználatból eredően szennyezett vizet a közcsatornába vezetés előtt a jogszabályokban előírt minőségnek megfelelően a telkén belül előtisztítható, ill. előkezelhető,
i) a funkcióból, a területhasználatból eredően keletkező veszélyes hulladékok az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban az előírt módon, a telkén belül a környezetszennyezés veszélye nélkül hulladék-fajtánként elkülönítetten gyűjthető és átmenetileg tárolható.
Településközpont vegyes terület
11.§
(1) A településközpont vegyes terület több önálló funkcionális egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű intézmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Az egyes funkciók önálló épületben vagy lakóépületben, lakófunkcióval vegyesen is elhelyezhetőek az övezeti előírásoknak megfelelően.
(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető funkciók[15]:
a) igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi, szociális épületek,
b) közösségi, szórakoztató, kulturális épület[16],
c) kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató épületek,
d) lakóépületek,
e) játszókertek, közkertek, sportépítmények,
f) önálló új üzemi gazdasági funkció kizárólag abban az esetben létesíthető, ha a vegyes területre vonatkozó környezeti feltételek teljesítése biztosított.
(3) A területen közforgalom számára megnyitott, meglévő kereskedelmi-, szolgáltató-, igazgatási-, intézményi létesítmény bővítése esetén hely hiányában, a parkolási lehetőség közterületen is biztosítható.
(4) Az épületek a beépítési módnak megfelelő építési helyen helyezhetők el:
a) meglévő épületek bővítése az új területekre vonatkozó szabályok betartásával lehetséges,
b) meglévő épület elbontása esetén új épület lehetőség szerint az eredeti helyére épüljön.
(5) Az épületek tervezésénél figyelembe veendő építészeti karakteri jellemzők az alábbiak:
a) Tetőtér-beépítés esetén csak egy szintes tetőtér alakítható ki, ez által csak egy soros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető.
b) Pince, terepszint alatti építmény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építmény a közterületet legfeljebb 3,0 m-re közelítheti meg. Telkenként a térszín alatti beépítés legfeljebb 35% lehet
c) Az utcaképet meghatározó épületek és építmények tetőfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű pikkelyes fedőanyag lehet (azbesztcement hullámlemez és műanyag-hullámlemez, fémlemezfedés nem alkalmazható).
(6) Az építési övezetben utcafronton tömör és áttört kerítés is megengedett. A tömör kerítés max. 2,0 m magasságig (festett, vakolt tégla falazat), valamint max. 2,5 m magasságig áttört (faléc, farács, fémháló kitöltő mezővel) tömör lábazatos kialakítással is készülhet. Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr fém, alumínium lemez, hullámlemez és nyers beton felületű tömör fal nem lehet. A kerítés színezésére a természetes építő anyagok színeivel megegyező színeket lehet használni, fémháló kitöltő mezőnél a világos szürke, zöld és a fekete is alkalmazható.
(7) A zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak, melyeknek megvalósítását az építési engedélyben kell kikötni:
a) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább ¼-ét háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen), növényzet kialakításával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a zöldfelülettel fedett terület legalább felét boríthatja.
b) új közintézmény (pl. óvoda, iskola, szociális/nyugdíjas otthon) kialakítása esetén az intézménykert kialakítására vonatkozóan az engedélyezési terv részeként kertépítészeti tervet kell készíteni.
c) a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott, közepes növekedésű, lombos fa telepítendő.
d) a kötelező zöldfelület számításánál a zöldfelület mértékébe a gyepes sportpálya egyszintű növényzetként 100% mértékig, a gyephézagos burkolat közül műanyag gyepráccsal fedett és gyepesített terület 15% mértékig beszámítható. Egyéb gyephézagos burkolat (pl. gyephézagos betonburkolat) a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál nem vehető figyelembe.
(8) A településközpont vegyes területek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetbe tartoznak:
a) Vt oktatási, kulturális, igazgatási intézményi és lakó területek vegyes övezete.
(9) Az építési övezetre vonatkozó határértékek:
|
Építési övezet |
Telekalakításra vonatkozó előírások* |
Építmények elhelyezésére vonatkozó előírások |
Építményekre vonatkozó előírások |
|||||||
|
Vt |
legkisebb telek- |
kötelező |
legkisebb |
legnagyobb |
||||||
|
terület m2 |
szélesség m |
mélység m |
építési mód |
előkert m |
zöldfelület % |
beépítettség % |
ép.mag. m |
szintter. mut. |
||
|
Vt |
1500 |
18 |
40 |
SZ |
i,5 |
40 |
30 |
4,5 |
0,6 |
|
i=illeszkedés a kialakult szomszédos épületekhez
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
12.§
(1) A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység[17] megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. A környezeti hatásvizsgálat készítésére kötelezett tevékenység kizárólag az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségtől kapott környezetvédelmi engedély birtokában és a szükséges védőtávolságok betartásával folytatható.
(2) Környezetalakítási követelmények:
a) Telken belüli út burkolatának széle a szomszédos telekhatártól legalább 2 m távolságra lehet. Az előkerti és az oldalkerti sávban legalább egy sorban kétszintes (fa- és cserjeszint) fa- és cserjebeültetést kell megvalósítani, kivéve, ahol ezt a közlekedésbiztonság vagy a vagyonvédelem érdeke kizárja. Alapellátási tevékenységek esetén csak a parkoló-felület mentén kötelező fát telepíteni.
b) Reklámhordozó csak épülethomlokzaton, vagy kerítésen engedélyezhető.
c) A telken belüli 5 db gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni parkoló területe 4 db parkoló állásonként fásítva alakítható ki.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetben elsősorban:
a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenységi célú épület,
b) a gazdasági funkciójú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb 2 lakás,
c) kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató funkciók létesítményei,
d) igazgatási, egyéb irodaépület,
e) sportépítmény
f) közösségi, szórakoztató, kulturális épületek[18],
g) ipari jellegű és mezőgazdasági tevékenységet szolgáló építmények nem helyezhetők el.
(4) A Gksz-2 építési övezetben az úszótelkek telkesítendők a szabályozási tervnek megfelelően.
(5) Az építési övezetre vonatkozó határértékek:
|
Építési övezet |
Telekalakításra vonatkozó előírások |
Építmények elhelyezésére vonatkozó előírások |
Építményekre vonatkozó előírások |
||||||
|
Gksz |
legkisebb telek- |
kötelező |
legkisebb |
legnagyobb |
|||||
|
terület m2 |
szélesség m |
mélység m |
építési mód |
előkert m |
zöldfelület % |
beépítettség % |
ép.mag. m |
szintter. mut. |
|
|
Gksz-1 |
1000 |
30 |
– |
SZ |
K, 5 |
25 |
35 |
6,0 |
0,5 |
|
Gksz-2 |
200 |
10 |
20 |
SZ |
K |
30 |
K/60 |
4,5 |
0,6 |
K=kialakult
Hétvégiházas üdülő területek
13.§
(1) A hétvégiházas üdülőterületi építési övezetben elhelyezhető:
a) telkenként legfeljebb 2 üdülőegységes (két önálló rendeltetési egységet magába foglaló) 1 db hétvégi-házas épület,
b) a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, szálláshely-szolgáltató, vendéglátó épület,
c) az Üh-2 jelű építési övezetben a meglévő lakó- és gazdasági épületek felújíthatók, újraépíthetők,
d) a meglévő lakófunkcióval hasznosított telkeken telkenként összesen 3 db épület helyezhető el.
(2) Telekhatár rendezés, illetve telekosztás után kialakult telkek legkisebb szélességének az építési vonalon min. 16,0 m-nek kell lennie.
(3) Az épületek tervezésénél figyelembe veendő építészeti karakteri jellemzők az alábbiak:
a) A főépületek, illetve az utcaképet meghatározó épületek és építmények tetőfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű pikkelyes fedőanyag lehet (azbesztcement hullámlemez és műanyag-hullámlemez, trapézlemez, felületkezelés nélküli fémlemezfedés nem alkalmazható)
b) Pince, terepszint alatti építmény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása a kialakult állapotokat figyelembe véve történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építmény csak saját telken belül, a közterületet legfeljebb 3,0 m-re közelítheti meg. Telkenként a térszín alatti beépítés legfeljebb 5%-kal haladhatja meg a felszín beépítettség mértékét.
(4) A hétvégi házas építési övezetekre vonatkozó határértékeket a következő táblázat tartalmazza:
|
Építési övezet |
Telekalakításra vonatkozó előírások |
Építmények elhelyezésére vonatkozó előírások |
Építményekre vonatkozó előírások |
||||||
|
Üh |
legkisebb telek- |
kötelező |
legkisebb |
legnagyobb |
|||||
|
terület m2 |
szélesség m |
mélység m |
építési mód |
előkert m |
zöldfelület % |
beépítettség % |
ép.mag. m |
szintter. mut. |
|
|
Üh-1 |
1000 |
16 |
40 |
SZ |
5m |
70 |
20 |
4,5 |
0,4 |
|
Üh-2 |
1200 |
20 |
50 |
SZ |
5m |
70 |
20 |
5,5 |
0,4 |
Különleges területek
14.§
(1) A különleges területek építési övezetei az alábbiak:
1. K-sp jelű nagy zöldfelületet igénylő, sportolási célú különleges területek övezete,
2. K-t jelű temetkezési célú különleges területek övezete,
3. K-id jelű szabadidő központ idegenforgalmi területének övezete,
4. K-fh jelű folyékony hulladék kezelőüzem céljára fenntartott övezet.
(2) A K-sp jelű nagy zöldterületet igénylő sportterületekre vonatkozó előírások:
a) övezetében elhelyezhetők:
– kizárólag a pihenést, testedzést szolgáló épületek, építmények, szabadidő-létesítmények (pl. lelátó, öltözőépület, szertár), továbbá a terület fenntartását szolgáló építmények,
– sportpályák, de technikai sportok pályája nem lehet,
– terület használatához szükséges fásított parkolók.
b) Az övezetben az épületek szabadon álló módon, legalább 3 m-es előkert megtartásával helyezendők el.
c) Az építési övezetre vonatkozó határértékek:
|
Építési övezet |
Telekalakításra vonatkozó előírások |
Építmények elhelyezésére vonatkozó előírások |
Építményekre vonatkozó előírások |
||||||
|
K-sp |
legkisebb telek- |
kötelező |
legkisebb |
legnagyobb |
|||||
|
terület m2 |
szélesség m |
mélység m |
építési mód |
előkert m |
zöldfelület % |
beépítettség % |
ép.mag. m |
szintter. mut. |
|
|
K-sp |
5000 |
– |
– |
SZ |
3 |
70/50* |
10 |
5,5 |
– |
*burkolt sportpályák kialakítása esetén a zöldfelületi mérték legfeljebb 50%-ra csökkenthető
(3) A K-t jelű temető területére vonatkozó előírások:
a) A K-t jelű övezetben elhelyezhetők: a temetkezés céljait szolgáló, valamint az azok kiegészítő építményei (pl. ravatalozó, kápolna, kegyeleti hely, szerszámtároló, szemétgyűjtés-tárolás, őrzés építményei).
b) Az övezetben az épületek szabadon vagy oldalhatáron álló módon, legalább 5 m-es előkert megtartásával helyezendők el. A kápolna építménymagassága legfeljebb 9m, az egyéb épületek, építmények építménymagassága legfeljebb 5m lehet.
c) Az építési övezetre vonatkozó határértékek:
|
Építési övezet |
Telekalakításra vonatkozó előírások |
Építmények elhelyezésére vonatkozó előírások |
Építményekre vonatkozó előírások |
||||||
|
K-t |
Legkisebb telek- |
kötelező |
legkisebb |
legnagyobb |
|||||
|
Terület m2 |
Szélesség m |
Mélység m |
Építési mód |
Előkert m |
Zöldfelület % |
Beépítettség % |
ép. mag. m |
Szintter. Mut. |
|
|
K-t |
4000 |
– |
– |
SZ,O |
5 |
40 |
15 |
5,0/9,0 |
– |
(4) A K-id jelű különleges idegenforgalmi területre – szabadidőközpontra – vonatkozó előírások:
a) Az övezetben elhelyezhetők:
– kizárólag a pihenést, testedzést szolgáló épületek, építmények, szabadidő-létesítmények, továbbá a terület fenntartását szolgáló építmények,
– kereskedelmi, szállásférőhely-szolgáltató épület,
– szolgáltató, vendéglátó épület,
– szolgálati lakás
– a terület használatához szükséges fásított parkolók
b) Az övezetben az épületek, építmények szabadon álló módon, legalább 5m-es előkert megtartásával helyezendők el.
c) Az építési övezetre vonatkozó határértékek:
|
Építési övezet |
Telekalakításra vonatkozó előírások |
Építmények elhelyezésére vonatkozó előírások |
Építményekre vonatkozó előírások |
||||||
|
K-id |
Legkisebb telek- |
kötelező |
legkisebb |
legnagyobb |
|||||
|
Terület m2 |
Szélesség m |
Mélység m |
Építési mód |
Előkert m |
Zöldfelület % |
Beépítettség % |
ép. mag. m |
Szintter. Mut. |
|
|
K-id |
5000 |
30 |
– |
SZ |
5 |
70 |
20 |
5,5 |
0,4 |
(5) A K-fh jelű folyékony hulladék kezelőüzem céljára fenntartott övezetre vonatkozó előírások:
a) A K-fh jelű övezetben elhelyezhetők: a folyékony hulladék (kommunális szennyvíz) kezelését, ártalmatlanítását szolgáló korszerű, környezetkímélő technológiai építmények, valamint azok a kiegészítő építmények, melyek a tevékenység működését szolgálják.
b) Az övezetben az épületek szabadon álló módon, legalább 10 m-es előkert megtartásával helyezendők el.
c) Az övezetben csak olyan technológia valósítható meg, amely legfeljebb 250m- es védőtávolsági igényt jelent a szakhatósági engedélyeztetés során.
d) Az építési övezetre vonatkozó határértékek:
|
Építési övezet |
Telekalakításra vonatkozó előírások |
Építmények elhelyezésére vonatkozó előírások |
Építményekre vonatkozó előírások |
||||||
|
K-fh |
Legkisebb telek- |
kötelező |
legkisebb |
legnagyobb |
|||||
|
Terület m2 |
Szélesség m |
Mélység m |
Építési mód |
Előkert m |
Zöldfelület % |
Beépítettség % |
ép. mag. m |
Szintter. Mut. |
|
|
K-fh |
3000 |
– |
– |
SZ |
10 |
40 |
30 |
6,0 |
– |
III. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK, ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI
Zöldterületek
15.§
(1) A zöldterületek a Szabályozási terven „Z” jellel jelölt közterületi zöldfelületek: közkertek.
(2) Az övezetben a kialakult telkek tovább nem oszthatók, a telkek összevonása engedélyezhető.
(3) A zöldterületeken a beépítési mérték 0%,
(4) Az övezetben kizárólag
a) a pihenést és játékot szolgáló építmények (pl.: sétaút, pihenőhely, játszótér),
b) köztárgyak, műtárgyak (pl.: szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút), valamint
c) kerti építmények (pl. pergola) helyezhetők el
d) A zöldterületeken épületek nem alakíthatók ki.
(5) A zöldterületeken elhelyezésre kerülő kerti építmények fa, felülkezelt fém (pl.: öntöttvas) terméskő és tégla felhasználásával készülhetnek.
(6) Az övezetben az egyes telkek legalább 80%-át zöldfelületként kell kialakítani.
(7) A zöldterületek zöldfelülettel borított területének legalább ¼-ét háromszintű növényzet (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani. Egyszintű növényzet (gyepszint) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb 1/3-át boríthatja.
(8) Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése kizárólag kertépítészeti engedélyezési terv alapján történhet.
Erdőterület
16.§
(1) Az erdőterületek övezetébe az erdő folyamatos fenntartásának céljára szolgáló erdő művelési ágú területek tartoznak, valamint azok a nem erdő művelési ágban nyilvántartott területek, amelyek az erdőműveléshez, az erdőhasználathoz, valamint a vadgazdálkodáshoz szükséges építmények, létesítmények elhelyezésére szolgálnak.
(2) Az erdőterületek a hatályos erdészeti üzemtervekkel összhangban, az építésszabályozási rendeltetési célok szerint az alábbi Eg és Ev jelű övezetbe tartoznak azzal a kitétellel, hogy az esetleges építési igénybevételkor az erdők védelméről szóló törvényben19 meghatározottak a mérvadók:
a) az Eg jelű övezet területei a védelmi célú erdőterületeken kívül minden más céllal (pl. gazdasági-fatermelő-, egészségügyi-szociális-, oktatási-kutatási-)hasznosított meglévő és létesíthető új erdőterületek,
b) az Ev jelű övezet területei a védelmi céllal hasznosítandó meglévő és létesíthető új erdőterületek.
(3) Eg jelű erdőövezetben elhelyezhető építmények:
c) az erdő rendeltetésének megfelelő termelő-szolgáltató tevékenységeket kiszolgáló építmények (pl. farakodó építményei, erdészház, vadászház, állatetetők),
d) az erdei turizmust szolgáló építmények (jellemzően turista út, erdei pihenő, tűzrakó, esőbeállók, kilátó).
(4) Az Ev jelű övezet területei a védelmi céllal hasznosítandó meglévő és létesíthető új erdőterületek. Az Ev jelű védelmi célú erdők övezetében elhelyezhető építmények a máshol és másként nem létesíthető:
a) nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak,
b) a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nemi minősülő építmények
c) a honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgyak.
(5) Az erdőgazdasági övezetben minden engedélyköteles építési munka, területhasználat- módosítás csak az erdők védelmével, létesítésével, kezelésével, használatával összefüggő országos hatályú jogszabályok20 alapján történhet.
(6) Az üzemtervezett erdők fenntartásáról és kezeléséről az érvényes erdészeti üzemterv rendelkezik.
(7) A nemzeti ökológia hálózathoz tartozó területek erdősítése csak őshonos fajok felhasználásával történhet.
19Evt.) 15.§ (1) és a 16.§ (1) és Evt. 10.§-ához kapcsolódó Vhr. 7,8,9,10 szakaszai
20Evt.) 15.§ (1) és a 16.§ (1) és Evt. 10.§-ához kapcsolódó Vhr. 7,8,9,10 szakaszai
(8) Az erdőövezetek előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:
|
Övezet jele |
A kialakítható telek mérete* |
Épület elhelyezésére igénybe vehető legkisebb telek (ha) |
Beépítettség % |
Szintterületi mutató |
Legkisebb zöldfelület (%) |
Beültetési kötelezettség (%) |
A megengedett legnagyobb építmény magasság (m) |
|||
|
terepszint |
||||||||||
|
Legkisebb (m2) |
Legnagyobb (m2) |
Területe (m2) |
Szélessége (m) |
Alatt* |
Felett |
|||||
|
Eg |
1500 |
– |
100.000 |
– |
0,3 |
0,3 |
– |
98 |
95 |
5,5 |
|
Ev |
1500 |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
98 |
95 |
– |
*a terepszint alatti beépítés kizárólag a terepszint feletti beépítés alatt, a megengedett beépítési százaléknak megfelelően, egy szintben létesülhet.
Mezőgazdasági területek
17.§
(1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el.
(2) A mezőgazdasági övezetekre vonatkozó általános előírások:
a) A mezőgazdasági övezetekben lakás csak a gazdasági tevékenység folytatásához is alkalmas funkciójú tanya (lakóépület+gazdasági épület) részeként helyezhető el. Tanya építése esetén a lakóépület alapterülete az országos érvényű jogszabályoknak megfelelően nem haladhatja meg a megengedett beépítettségnek a felét.
b) A szabályozási tervben mezőgazdasági övezetbe sorolt, de az ingatlan-nyilvántartásban erdőművelési ágban nyilvántartott, illetve az erdőtörvény hatálya alá tartozó 1500 m2-t meghaladó területnagyságú telek az erdészeti hatóság hozzájárulásától függően a védelmi célú erdőövezetre vonatkozó előírások szerint hasznosítható.
c) Épület elhelyezésekor a figyelembe veendő előkert az úttengelytől legalább 12-12 m legyen.
(3) A mezőgazdasági terület az SZT-n jelölteknek megfelelően az alábbi övezetekre tagolódik:
a) az MÁ-á jelű általános mezőgazdasági övezet, ahol az üzemszerű szántóföldi művelés a jellemző,
b) az MÁ-t jelű természeti területek mezőgazdasági övezete, ahol a természeti értékek védelme érdekében a kímélő gyepgazdálkodás a jellemző,
c) az Mk jelű kertövezet, ahol a szőlő-és kertművelés a jellemző.
(4) Az Má-á jelű övezetben jellemzően elhelyezhető építmények:
a) a mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés és feldolgozás, állattartás és feldolgozás) szükséges gazdasági építmények (pl.: állattartó épületek, terménytárolók, szárítók, gépjárműtárolók, gépjavítók, trágyatárolók),
b) a mezőgazdasági termelés miatt indokolt „kint-lakáshoz” szükséges lakóépület.
(5) Az Má-t jelű övezetben elhelyezhető építmények:
a) a mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés, állattartás) szükséges gazdasági építmények (pl.: állattartó épületek, terménytárolók, karámok) kivéve az „ex lege” lápterületek, ahol épület, építmény nem létesíthető
b) az övezetben lakóépület nem helyezhető el
(6) Az Mk jelű övezetben elhelyezhető építmények:
a) a szőlő-és gyümölcstermesztéshez, kertműveléshez szükséges építmények (pl.: pince, présház, gyümölcs-és szerszámtárolók, egyéb terménytárolók),
b) az övezetben lakóépület és állattartó épület nem helyezhető el.
c) Telekösszevonás a szomszédos telkek esetén legfeljebb 50 m kialakuló közterületi telekszélességig engedélyezhető.
(7) A mezőgazdasági övezetek előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:
|
Az övezet |
A telek |
Az épület |
||||||||||||
|
Sajátos területhasználat |
Övezeti jel |
A beépítés jellemző módja |
A kialakítható új telek mérete (m2) |
Épület elhelyezésére igénybe vehető telek legkisebb |
A megengedett legnagyobb beépítettségi terepszint |
A megengedett legnagyobb építmény magassága (m) |
||||||||
|
legkisebb |
legnagyobb |
Területe (m2) |
Szélesség (m) |
Felett (%) |
Alatt (%) |
Gazdasági épület |
Lakó+gazdasági épület (tanya) |
|||||||
|
Gazdasági épület |
Lakó+gazdasági épület (tanya) |
Gazdasági épület |
Lakó+gazdasági épület (tanya) |
Gazdasági épület |
Lakó+gazdasági épület (tanya) |
Gazdasági épület |
Lakó+gazdasági épület (tanya) |
|||||||
|
Általános mg-i övezet |
Má-á |
SZ |
5.000 |
– |
200.000 |
200.000 |
50 |
50 |
0,3 |
0,3 |
– |
– |
5,5 |
4,5+5,5 |
|
Természeti területek mg-i övezete |
Má-t |
SZ |
10.000 |
– |
500.000 |
– |
50 |
– |
0,1 |
– |
– |
– |
5,5 |
– |
|
Kertövezet |
Mk |
SZ |
1500 |
– |
850 |
2005. január 1. előtt kialakult esetben |
12 |
– |
3 |
1,5+1,5 |
3 |
1,5+1,5 |
4,5 |
4,0+4,5 |
(8) A mezőgazdasági övezetekben minden építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munka csak „településrendezési elvi építési engedély” alapján történhet.
(9) A mezőgazdasági övezetekben lakás csak a gazdasági tevékenység folytatásához is alkalmas funkciójú tanya (lakóépület+gazdasági épület) részeként helyezhető el. Tanya építése esetén a lakóépület alapterülete az országos érvényű jogszabályoknak megfelelően nem haladhatja meg a megengedett beépítettségnek a felét. Egy telken legfeljebb két lakás helyezhető el.
(10) A mezőgazdasági övezetekben építhető egy-egy épület max. szintterülete 500 m2 lehet.
(11) A nyeregtetős vagy kontyolt nyeregtetős épület tetőhajlásszöge az Má-á és az Má-t jelű övezetben 10O – 30O között, az Mk jelű övezetben 30O – 45O között változhat.
(12) Az Má-á és Mk övezetben a tájba illesztést biztosító és a deflációt, porterhelést csökkentő tájfásítások a szabályozási terven jelölt helyen megvalósítandók.
Vízgazdálkodási terület
18.§
(1) A vízgazdálkodással összefüggő övezetekbe tartoznak:
a) a felszíni vízelvezető rendszer fő elemei, a közcélú nyílt csatornák medre (V),
b) a vízmedrek parti sávja a szabályozási tervben vízgazdálkodási területként szabályozott szélességben (V),
c) a mocsár területe (V-mo).
(2) A vízgazdálkodási övezetekben a meder partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében az egyéb jogszabályban előírt szélességű biztonsági sávokat szabadon, kerítés és egyéb építménytől mentesen kell hagyni.
(3) Horgászati célokat szolgáló stégek, kertépítészeti engedélyezési tervben kijelölt helyeken, vízjogi létesítési engedély alapján létesíthető. Az építmények csak természetes anyagból valósíthatók meg.
(4) V-mo jelű vízgazdálkodási övezet területe részben szilárd talajfelszínű, magas talajvízállásos, illetve nyílt talajvíz felszínű terület, ahol az építés csak vízgazdálkodási érdekből, a természeti értékek védelmét biztosítva, a különleges talajmechanikai adottságoknak megfelelő építési technológiával történhet.
(5) A területen építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni, művelési ágat változtatni vízjogi engedély birtokában, a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás:
a) a biztonságos felszíni vízelvezetést ne veszélyeztesse, illetve szolgálja,
b) segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra való visszatartását,
c) biztosítsa a meglévő élőhelyek védelmét és újak kialakulását21.
IV. KÖZLEKEDÉSI- ÉS, KÖZMŰLÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
Közlekedési és közmű területek
19.§
(1) A közlekedési területek a meglévő és tervezett (szabályozott) közút területek, ill. a hozzá csatlakozó közlekedésüzemi létesítmény területével együtt, valamint a közműlétesítmények területei.
(2) A közúti közlekedési területeken a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl csak a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények (pl.: várakozó helyiség, forgalomirányító helyiség) és legfeljebb A/2 méretű reklámépítmények helyezhetők el a forgalom biztonságának figyelembevételével, valamint az út kezelőjének hozzájárulásával.
(3) A közúthálózat elemei számára az alábbi szabályozási szélességű területeket kell biztosítani:
a) Országos mellékút: 74117 j. bekötő út: meglévő 12-16 m között változó, tervezett Kustánszeg-Kálócfa út 20 m.
____________________________________
21 Területet felhasználni csak úgy szabad, hogy az életközösségek természetes folyamatai és viszonyai, a biológiai sokféleség ne károsodjanak, illetve a természeti értékek ne legyenek veszélyeztetve. A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell. A mederrendezés csak táj rehabilitációs terv alapján, azzal megalapozott vízjogi engedély szerint történhet.
(b) Külterületi feltáró út: 8-14 m. Új építés (épület, kerítés, támfal) esetén külterületi feltáró útnál az út tengelyétől mért legalább 10-10 m távolságot szabadon kell hagyni.
c) Beépítésre szánt területek új lakó- és kiszolgáló útjainak legkisebb szélessége 12-16 m, beépítési kötöttségek esetén min. 7m.
d) A beépítésre nem szánt területeken az utak védőterületén belül létesítményt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával és a közúti hatóság engedélyével szabad. A védőtávolság:
– országos mellékút esetén az úttengelytől mért 50-50 m
(4) A Kü jelű közmű területen csak a terület rendeltetésének megfelelő létesítmény helyezhető el.
(5) A külterületi feltáró utak számára a jelenlegi területüket, valamint az úttengelytől számított 10- 10 m-t szabadon kell hagyni.
a) A beépítésre nem szánt területeken az országos közutak védőterületén belül létesítményt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával és a közúti hatóság engedélyével szabad.
(6) Járművek elhelyezése
a) A meglévő közintézmények parkoló igénye közterületen alakítandó ki, amennyiben nem biztosíthatók telken belül a szükséges parkolók.
b) Kerékpártárolót kell elhelyezni a településközpont vegyes terület közterületi szakaszán, és a temető mellett.
(7) A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika és a forgalombiztonság figyelembevételével.
(8) Közterületi parkoló építése esetén egyoldali típusú parkolónál 3-3 gépjármű-állásonként, kétoldali típusú parkolónál 6-6 gépjármű-állásonként egy nagy növekedésű fát kell ültetni. A környezeti levegő megfelelő kondicionálása érdekében a parkolók fásításához többször iskolázott, legalább 5 cm törzsátmérőjű faegyedeket, egységes faiskolai anyagot kell felhasználni.
Közművek létesítményei22
20.§
(1) A meglévő közművek, hírközlési létesítmények egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.
(2) A közcsatorna hálózat megépítése után vállalkozási, gazdasági területről, lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is, a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni. Az előírt minőségtől eltérő szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a keletkezés helyén (a létesítmény telkén) a megadott szennyezettség mértékéig elő kell tisztítani.
(3) A 20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlenül a zöldfelületre. Ezeknél nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vízjogi létesítési engedéllyel vezethető a csatornahálózatba (megépülte esetén), illetve a nyílt árkokba.
(4) Az egyes telkek gázellátása középnyomású hálózatról létesült bekötéssel történik, ezért helyi egyedi nyomáscsökkentő elhelyezése szükséges, amelyet telkeken belül, a zöldsávba, az előkertben növényzettel takartan kell elhelyezni. (Ha a továbbtervezés során a nyomáscsökkentőt az épület falára szeretnék elhelyezni, akkor csak alárendeltebb homlokfalra történő elhelyezés engedélyezhető.)
_______________________
22 OTÉK és az ágazati szabványok betartandók
(5) A vízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni, a 100 méteres megközelítési távolságok figyelembevételével.
(6) Az elválasztott rendszerű csapadékvíz-elvezető hálózatot a településrészen kialakult állapotnak megfelelően nyílt vagy fedett árok, illetve zárt csatornaként kell kialakítani.
(7) A kisfeszültségű villamos és a hírközlési vezetékeket és kábel TV hálózatokat meglevő, felújításra kerülő hálózatokon és az új beépítésre szánt területeken földfeletti vezetés esetén a közös oszlopsoron kell vezetni.
(8) Közszolgálati (6 m-t meghaladó magasságban elhelyezendő) hírközlési építmény (antennatorony) csak építési engedéllyel helyezhető el. Meglévő, vagy tervezett lakóterületet 200 m-en belül megközelítő mobil rádiótelefon bázisállomás (antennatorony és elektrotechnikai berendezéseket tartalmazó konténer) elhelyezése településképi és esztétikai szempontból nem engedélyezhető.
V. KÖRNYEZETVÉDELEM
Föld- és talajvédelem
21.§
(1) A termőföldön történő építési engedélyköteles változtatások esetén országos érvényű külön jogszabály alapján az építési engedélyeztetési eljárásba a talajvédelmi hatóságot is be kell vonni. Az építési engedélyezési tervben külön munkarészben kell foglalkozni a területen található humuszvagyon védelmével, a letermelés, a deponálás és a felhasználás módjával.
(2) A bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.
(3) A földmozgatással járó munkavégzések során:
a) A felső humuszos réteget külön kell letermelni és deponálni.
b) A földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarással, füvesítéssel, nedvesítéssel).
c) Az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni.
d) A feleslegben maradó humuszos feltalajt a területről elszállítani csak a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján szabad.
(4) Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.
(5) Építési munkát csak úgy lehet végezni, építményt csak úgy lehet használni, hogy a keletkező szennyező anyagok ne kerülhessenek a talajba. A talaj szennyezésével járó környezetkárosítás egyéb jogszabályban meghatározott büntetőeljárást von maga után.
(6) A mezőgazdasági területek területfeltöltéssel járó tereprendezéséhez csak bevizsgált, nem talajidegen anyag használható.
(7) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen.
(8) A területen 1,5 m-nél magasabb támfal csak a látványvédelem biztosítása (pl.: telepített növénnyel történő takarás) esetén létesíthető.
(9) A területen talajszennyezést okozó gazdasági tevékenység nem végezhető.
(10) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmedrek természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.
Levegőtisztaság-védelem
22.§
(1) Kustánszeg a 10. számú légszennyezettségi zónába tartozik23. Szennyezőanyag-kibocsátás csak a levegőtisztaság-védelmi zóna előírásainak, illetve határértékeinek megfelelően történhet.
(2) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a határos határértéket meghaladó szennyezéssel járó
a) tevékenységet folytatni,
b) új építményt elhelyezni, illetve meglévő rendeltetési módot kedvezőtlenül megváltoztatni nem szabad.
(3) A területen, meglévő védendő területhasználatot (pl.: lakóterület, egészségügyi, vendéglátó létesítmény) zavaró, bűzzel járó tevékenység (pl.: nagy létszámú állattartás) nem folytatható. Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, amennyiben a közegészségügyi hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.
(4) A területen olyan anyagot, amely légmozgás révén levegőbe kerülhet, diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (megfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni, illetve szállítani (mozgatni).
(5) A zavaró mértékű légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmények körül a szennyező építménytől a közegészségügyi-, a környezetvédelmi hatóság előírásai szerint meghatározott védőtávolságot kell biztosítani. A védőtávolságon belüli védőterületen állandó lakás céljára alkalmas, vagy élelmiszer- és gyógyszergyártással, tárolással összefüggő új létesítmény nem helyezhető el.
Felszíni- és felszín alatti vizek védelme
23.§
(1) A terület a felszíni szennyeződésekkel szembeni érzékenység alapján az „B” érzékeny besorolású. A területen a vízfolyások, a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, a vizek szennyeződését, illetve a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését, vagy lefedését eredményező építési munka a területen nem folytatható.
(2) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasznú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani. A felszíni vizek elvezetésének módját – legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően, a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó kertépítészeti tervek alapján kell meghatározni.
(3) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.
(4) A szennyvízközmű-hálózattal még el nem látott területen a közműhálózat kiépítéséig a zárt és szivárgásmentes közműpótló használata kötelező. A területen közműpótló berendezés csak az illetékes szakhatóságok által meghatározott időre, a csatornahálózat kiépítéséig, illetve a hálózatra rákötés megvalósíthatóságáig alakítható ki. A szennyvízcsatorna-hálózattal csak gazdaságtalanul elérhető külterületi beépítésre szánt területen a fentiekben meghatározott kialakítású közműpótló vagy a hatóságok által engedélyezett korszerű-szakszerű egyedi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható a szennyvizek környezetkímélő ártalmatlanítására.
_____________________________________
23 A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló rendelet meghatározása szerint
(5) Az új beépítésre szánt területek csak a szennyvízcsatorna-hálózat teljes körű kiépítése mellett hasznosíthatók. Kiépített szennyvízhálózat esetén építés csak a létesítmények szennyvízbekötése esetén engedélyezhető. A szennyvízcsatorna-hálózattal csak gazdaságtalanul elérhető külterületi beépítésre szánt területen a fentiekben meghatározott kialakítású közműpótló vagy a hatóságok által engedélyezett egyedi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható a szennyvizek környezetkímélő ártalmatlanítására.
(6) A területen a tisztított és a tisztítatlan szennyvíz szikkasztása egyaránt tilos.
(7) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés esetén a felszín alatti talajvíz szakszerű elvezetéséről (drén csövek) gondoskodni kell.
(8) A természetes vizek védelme érdekében folyamatosan biztosítani kell az ökológiai egyensúly környezeti feltételeit. 24 A természetes vizek környezetében a védőtávolságok, pufferzónák kijelölésére és azokra vonatkozó előírások meghatározására tájrehabilitációs tervet kell készíteni.
(9) A felszíni vízfolyások medrének megváltoztatása, vizének hasznosítása magánterületen (elterelés, kikövezés, felduzzasztás, vízhez kötődő állattartás) csak az illetékes hatóságok által engedélyezett esetekben, környezetrendezési tervvel megalapozott vízjogi engedély alapján lehetséges.
Egyéb környezetvédelmi követelmények
24.§
Zaj- és rezgés elleni védelem
(1) Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó funkció, területhasználat csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott üzemi eredetű környezeti zaj, illetve rezgésterhelés mértéke a hatályos jogszabályban, illetve a település helyi zajvédelmi rendeletében az adott területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított határértékeket nem haladja meg.
Hulladékgazdálkodás, hulladékártalmatlanítás
(2) A területen keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. A szervezett szemétszállításhoz nem kapcsolódó területeken a hulladék környezetkímélő ártalmatlanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.
(3) Amennyiben a szelektív hulladékgyűjtés feltételei biztosítottak, a háztartásokban és intézményekben keletkező hulladék szelektív gyűjtéséről, illetve tároló edényzetbe helyezéséről – kijelölt hulladékgyűjtő szigetek – a helyi rendelkezéseknek megfelelően kell gondoskodni.
(4) Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési (inert) törmelék csak a település igazgatási területén kívül, környezetvédelmi engedéllyel rendelkező, inert hulladék befogadására is engedélyezett hulladéklerakón, helyezhető el.
(5) A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni.
(6) A különleges kezelést igénylő lakossági hulladékok gyűjtése a szükséges hatósági engedélyek megléte esetén, a gazdasági övezetekben kialakítható lakossági hulladékudvar területén történhet.
(7) A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot külön jogszabályban foglaltak szerint kell ártalmatlanítani. A zöldhulladékot a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni, a hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kell kezelni. A zöldhulladék ártalmatlanítása a háztartásokban komposztálással, illetve a terv távlatában kialakuló szelektív hulladékgyűjtés és ártalmatlanítás keretei között oldható meg.25
______________________________
24 A természetvédelemről szóló törvény vonatkozó előírásai
25 A száraz zöldhulladék, illetve avar égetéséről helyi rendelet rendelkezik.
(8) A területen érintett minden telektulajdonosnak gondoskodni kell arról, hogy a tulajdonán rendezetlen, engedély nélküli, illegális hulladéklerakás ne történjen. A magánterületen lévő engedély nélkül (illegálisan) lerakott hulladékok környezeti ártalom nélküli felszámolásáról (elszállítás) és az igénybe vett terület rendeltetés szerinti állapotnak megfelelő rendezéséről a tulajdonosnak kell gondoskodni.
VI. ÉRTÉKVÉDELEM
Régészeti lelőhelyek védelme26
25.§
(1) Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató tevékenység esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (szakhatósági) engedélyének beszerzése szükséges.
(2) A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében az építési engedélyezési eljárás során, illetve a földmunkák megkezdésekor a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell. (véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában.)
(3) Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell.
(4) A nagy felületeket érintő beruházások előtt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell, amely hatásvizsgálat készítését írhatja elő.
Építészeti örökség helyi védelmének általános szabályai
26.§
(1) Helyi védelem alatt álló épületek azok, amelyek a község épített emlékei között meghatározó arculatteremtő erejű értékek, amelyeket önkormányzati rendelettel védetté nyilvánítottak.
(2) A védetté nyilvánítást, vagy annak megszüntetését az önkormányzatnál bárki kezdeményezheti, ennek tartalmaznia kell:
a) a védendő érték megnevezését, pontos címét, tulajdonosát, kezelőjét vagy használóját (továbbiakban tulajdonos).
b) A védetté nyilvánítás, illetve megszüntetés indoklását.
(3) A helyi értékké való nyilvánításról, az önkormányzat külön rendeletben dönt, amelyben meghatározza a védendő területeket és egyedi létesítményeket és a tulajdonosra, illetve az önkormányzatra háruló kötelezettségeket. A helyi értékekről az önkormányzat jegyzője nyilvántartást27 vezet.
(4) A helyi védettség elrendeléséről és megszűnéséről e rendelet alapján a Képviselő-testület dönt. A döntésről értesíteni kell:
a) az érdekelteket (tulajdonos, kezelő) tudomásulvételre;
b) az illetékes földhivatalt28,
c) az illetékes építésügyi hatóságot,
d) az érdekelt szakhatóságokat.29
_________________________________
26 Régészeti érintettség esetén a 2001. évi LXIV. törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján kell eljárni. A régészeti örökséget érintő egyéb kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.
27 a 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet 8.§-a szerint.
28 a 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet 7.§. (3) bekezdése alapján, 1997. évi CXLI. tv. 16.§-a szerint
29 Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
(5) A helyi védelem alá helyezés tényét, illetve annak megszüntetését az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A védettség fennállásának tényét – a tulajdoni lapon kívül – a hivatalos térképmásolaton is fel kell tüntetni a védelmet rögzítő rendelet számának megjelölésével.
(6) A helyi védelem elrendelésével kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási bejegyzések hiánya a védettség tényét nem érinti.
(7) A védett értékekről törzskönyvet kell kiállítani. A törzskönyv tartalmazza:
a) védett érték megnevezését (köznyelvi és műszaki nyilvántartási elnevezés),
b) pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
c) helyszínrajzot
d) tulajdonosát, tulajdonosait – a tulajdonlásban bekövetkezett változásokat, kezelői, bérlői vagy szívességi használat esetén ezen adatokat is,
e) a védelem indoklását,
f) rajzi vagy fotó-dokumentációt,
g) a védelem elrendelésének időpontját,
h) a védett értékeket érintő beavatkozás hatósági intézkedéseinek jegyzékét (iktatószámát)
A helyi egyedi védelemre vonatkozó előírások
27.§
(1) A védett érték jó karban tartása, időszakonkénti felülvizsgálata és állapotának megóvása a tulajdonos kötelessége. A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használatot – a hatályos jogszabályok keretei között – az illetékes építésügyi hatóság korlátozza, illetve megtiltja.
(2) A helyi építészeti értékek állaga megóvandó, homlokzati megjelenése, arányrendszere, anyaghasználata környezete védendő.
(3) Az egyedi védelem alatt álló épületekre vonatkozó előírások:
a) Felújítást, átalakítást csak az épület eredeti formavilágának megfelelően lehet engedélyezni.
b) A helyi védelem alatt álló épületek tömeg- és homlokzatátalakítása az épület jellegének megfelelően megtartandó, anyaghasználatában az eredeti anyaghasználathoz kell igazodnia.
c) Épületben tetőablak csak síkban fekvően helyezhető el, az utcai homlokzaton a tetőtéri ablak nem létesíthető.
d) Az utcai homlokzaton nem helyezhető el zavaró létesítmény (pl.: parabola, klíma).
e) A védett ingatlanon új hirdetés, reklám nem helyezhető el.
f) A homlokzaton a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat megtartandó.
(4) Védett építmény bontása csak a védelem megszüntetése után, a meglévő épület dokumentálása esetén engedélyezhető.
Táj- és természetvédelem
28.§
(1) A területfelhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását, területi hiányának pótlását, bekapcsolását az országos hálózatba. A 10 ha területnagyságot meghaladó ökológiai folyosóhoz tartozó területet érintő, mezőgazdasági célú jelentős változtatások a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat kötelesek. Az országos ökológiai hálózat területeit az Országos Területrendezési Tervet meghatározó törvény védi a terület jellegét jelentősen megváltoztató, a természetes és természet közeli élőhelyeit és azok kapcsolatait károsan befolyásoló, más célú változtatásoktól.30
(2) A területen különös gonddal kell óvni a természetet, kiemelten a természet közeli állapotú területeket, értékes élőhelyeket (nádasok, vízpartok és medrek). Erdőterületen kívüli egyedi fát (növényzetet) kivágni csak rendkívül indokolt esetben, a jegyző előzetes engedélyével szabad.
(3) A kivitelezések során a környezetminőség szempontjából értékes, meglévő növényzet megóvásáról gondoskodni kell.
(4) A területen a megsemmisített (kivágott) vagy elpusztult fa visszapótlásáról jelen rendelet előírásainak figyelembevételével annak kell gondoskodni, aki a növényzetet megsemmisítette, illetve ha annak személye nem ismert, akkor a visszapótlás az ingatlan tulajdonosának kötelessége.
a) A visszapótlásra szánt növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a hatályos jogszabályok alapján az építésügyi hatóság – az önkormányzat környezetvédelmi tanácsadójának véleménye alapján, illetve szükség esetén szakértő (kertépítész, erdész, kertész) bevonásával – meghatározza.
b) A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az eredeti helyen vagy annak közvetlen környezetében kell telepíteni.
c) A pótlandó növényzetállomány nagysága engedély alapján kivágott, vagy természetes módon elpusztult fapótlás esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott, elpusztított növényzet esetén a törzsátmérő egyenérték kétszerese, amit faiskolai előnevelt, legalább 5 cm törzsátmérőjű faegyedekkel kell pótolni. A visszapótlásra kijelölhető telepítési hely későbbi meghatározása esetén a kötelezően visszapótlandó fás növényállomány értékét mértékadó beszerzési áron a település zöldfelületeinek létesítésére, fenntartására elkülönített költségvetési keretbe be kell fizetni.
(5) A meglevő értékes növényzet védelme érdekében építési engedélyben a geodéziailag bemért helyszínrajz alapján az építési hely módosítandó, terepszint alatti beépítés esetén a védendő növényzet gyökérzónáját figyelembe kell venni, a gyökérzóna által érintett területen terepszint
alatti építmény nem engedélyezhető.
(6) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításnál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének, fennmaradásának is.
(7) A zavaró méretű légszennyező-, zajterhelő környezeti hatások elleni védekezésre, zavaró látványok takarására, illetve értékes élőhelyek összekapcsolására – megfelelő hely rendelkezésre állása esetén – többszintes telepítésű védő zöldsávot, „biofalat” kell létesíteni. „Biofal” létesítése csak táj-, illetve kertépítészeti terv alapján történhet.
_____________________________________
30 Az Országos Ökológiai Hálózathoz tartozó területek helyrajzi számos jegyzékét a III. számú függelék tartalmazza.
Záró rendelkezések
29.§
(1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A rendelet jóváhagyásával egyidejűleg Becsvölgye és Kustánszeg községi közös tanács 4/1982. sz. rendelet a helyi építésügyi előírásokról Kustánszeg község szabályozási tervéhez és képviselő-testületének ……………. számú rendelete Kustánszeg község helyi építési előírásairól és egyes építési munkák engedélyezéséről, valamint az ennek módosításáról szóló Kustánszeg Önkormányzat Képviselő-testületének ………………. rendelete hatályát veszti.
(3) A rendelet előírásait a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.
Kihirdetve: ………………………………….
……………………………………….. ………………………………………
Bécs Tiborné polgármester P.H. Fazekas István jegyző
[1] A TÉR-t-REND Kft. által 2007-ben készített szabályozási tervlapjai
[2] Amennyiben a módosítás terület felhasználást, illetve belterületi határt érint, az Étv. figyelembevételével a szerkezeti tervet is módosítani kell.
[3] Lásd: Étv. 27.§
[4] 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményekről, 4.§ (1)-(2) bekezdés
[5] 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 5.§
[6] Ajánlott segédlet: a „Magyar Építész Kamara Táj- és kertépítészeti szolgáltatás és díjszámítási szabályzata” II. rész 2.1. pontja
[7] Lásd: 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról, valamint Étv. 23, 24§.
[8] A környezeti vizsgálat terjedelme 4-5 oldal, melyeken a kérelmező részletezi a tervezett létesítmény hatásait a kialakult környezetre – forgalom, környezetvédelmi paraméterek stb.
[9] 46/1998. (XI. 23.) Építési engedélyezési tervek tartalmi követelménye
[10] Szakhatóság a növény és talajvédelmi szolgálat és a nemzeti park
[11] 6/1982 IPM rendelet a gáz- és kőolajüzemű biztonsági övezetéről 2-4§.
[12] OTÉK szigorítás: üzemanyagtöltő nem helyezhető el.
[13] Lásd: 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról, ill. Étv. vonatkozó rendelkezéseit
[14] Lásd: OTÉK telepítési távolságokra vonatkozó előírás
[15] OTÉK 16.§ (2) szűkítése
[16] OTÉK 16.§ (2) 4. pontjában meghatározott
[17] E tevékenységek körét a 20/2001. (II. 14.) Korm. Rendelet tartalmazza
[18] OTÉK 31.§ (2) bekezdése alapján