Kustánszeg Község Önkormányzati Képviselő-testületének

2/2012. (II.15.) önkormányzati rendelete

a közműves ivóvízellátás díjának megállapításáról szóló 11/2003. (XI.27.)

önkormányzati rendelet módosításáról

 

 

 

Kustánszeg Község Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 4. § (2) bekezdés a), b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

 

1. §

A közműves ivóvízellátás díjának megállapításáról szóló 11/2003. (XII.1.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„4. §”

(1) A közkifolyók vizét – háztartási szükségletük kielégítése céljára – a közműves vízellátásba be nem kötött ingatlanok lakói vehetik rendszeresen igénybe.

 

(2) A szolgáltató és a polgármester hozzájárulása szükséges a közkifolyóknak nem háztartási vízszükséglet kielégítésére (így például építkezés, gépkocsi mosás céljára), illetőleg a víznek a közterületen lévő tűzcsapról nem tűzoltási célra történő rendszeres igénybevételéhez. A felhasznált víz díját ez esetben a hozzájárulást kérő köteles megfizetni a szolgáltató részére. A tevékenység ellenőrzését a szolgáltató végzi.

 

(3) A közkifolyóról fogyasztott víz díját a (2) bekezdésben foglaltak kivételével az önkormányzat fizeti meg.

 

(4) A (2) bekezdés szerinti vízfogyasztás mennyiségét vízmérő hiányában arányosítással, átalánnyal vagy műszaki számítással kell megállapítani. A mennyiség megállapítás módjáról a polgármester a hozzájárulásban határoz.

 

(5) Hatósági előírás alapján, illetve a fogyasztó igénye szerint a Zalavíz Zrt. – ivóvíz szolgáltatásával – tűzivíz szolgáltatást nyújt, amelyet – műszaki indokoltság esetén – külön mérőórával mér.”

2. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit 2012. január 1-jétől kell alkalmazni.

 

(2) Hatályát veszti a Rendelet 2. §-a.

 

(3) Hatályát veszti a Rendelet Melléklete.

 

(4) Ez a rendelet a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.

 

Kustánszeg, 2012.02.13.

Juhász András körjegyző

Bécs Tiborné polgármester

 

Kihirdetve: 2012. február 15-én.

 

Juhász András

körjegyző

Kustánszeg Község Önkormányzata Képviselőtestületének

1/2012. (II.15.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat 2011. évi költségvetéséről szóló

többször módosított

5/2011. (III.25.) önkormányzati rendeletének módosításáról

Kustánszeg Község Önkormányzati Képviselőtestülete az államháztartási, valamint a 2011. évi költségvetésről szóló törvények előírásai alapján a 2011. évre vonatkozó költségvetési rendeletét a 2011. december 31-i állapot szerint az alábbiak szerint módosítja:

A költségvetés főösszegei

1.§.

A rendelet 2.§-a az alábbiak szerint módosul:

Kustánszeg Község Képviselő-testülete az önkormányzat 2011. évi költségvetésének bevételi és kiadási főösszegét 84.000,- forinttal lecsökkenti, és 58.582.000,- forintban határozza meg.

A költségvetés bevételei

2.§.

A rendelet 3.§. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

/5/ A bevételek és a kiadások közötti egyensúly megteremtése céljából az önkormányzat 4.319.000,- Ft-os működési hitel felvételét irányozza elő.

A költségvetés kiadásai

3.§.

A rendelet 4.§. (1) bekezdése az alábbiak szerint változik:

/1/ A kiadások között kiemelten kerülnek meghatározásra:

– személyi juttatások: 7.376.000

– munkaadót terhelő járulékok: 2.284.000

– dologi kiadások: 13.108.000

– tám.értékű műk. kiad., pe. átadás: 24.656.000

– önk. által folyósított ellátások: 7.265.000

– felhalmozási kiadások: 3.893.000

A rendelet 4.§-a egy (8) bekezdéssel egészül ki:

A 2011. IV. negyedévi előirányzat változásokat a rendelet

13. számú melléklete rögzíti.

Hatályba léptető rendelkezések

3.§.

Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kustánszeg, 2012. február 13.

/ Bécs Tiborné / / Juhász András /

polgármester körjegyző

Kihirdetésre került: 2012. február 15.

/ Juhász András /

körjegyző

 

TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS

köznevelési feladatok ellátására

(módosításokkal egységes szerkezetben)

Csonkahegyhát, Dobronhegy, Milejszeg, Németfalu, Pálfiszeg, Becsvölgye és Kustánszeg települések önkormányzatainak képviselő-testületei Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés k) pontja szerinti alkotmányos alapjogával, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 87. § -ában foglalt felhatalmazással élve a nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény

alapján önkéntes és szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján a köznevelési feladataik ellátására köznevelési intézményeik (óvoda) közös fenntartásában állapodnak meg.

 

A megállapodás időtartama

A megállapodás 2013. május 1-től határozatlan időre szól.

 

A társulás céljai

 

· A kötelező óvodai ellátás biztosítása. Kötelező feladat: az óvodai nevelés, a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése- feladatuk megvalósítása

· Az óvodáskorúak nevelési színvonalának javítása a pedagógiai szempontok, valamint a demográfiai helyzet figyelembevételével.

 

· Az óvodáskorúak Csonkahegyháton és Becsvölgyén történő nevelésének megoldása.

· Az intézményi társulás számára igénybe vehető normatív támogatás kihasználása a szolgáltatások minőségének javítására.

 

· Közös pályázati célok megvalósítása, bővüljön a pályázati úton történő eszközbeszerzések, beruházások, felújítások lehetősége.

 

· Szabadság, tartós távollét, nyugdíjazás esetén rugalmasan és hatékonyan megoldható legyen a helyettesítés és a folyamatos munkavégzés, feladatellátás.

 

 

1. A társulás neve, székhelye, működési területe, jogállása

A társulás neve: Csonkahegyháti Intézményi Társulás

Székhelye: 8918 Csonkahegyhát, Fő u. 20.

 

Működési területe: a társult önkormányzatok közigazgatási területe az ott lakóhellyel rendelkező vagy onnan bejáró gyermekek esetében feladat-ellátási kötelezettséggel, valamint bármely önkormányzat közigazgatási területe az onnan bejáró gyermekek, tekintetében.

 

A társulás jogállása: A társulás önálló jogi személyiséggel rendelkezik.

 

Az önállóan működő költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági feladatait a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáról szóló külön megállapodás alapján a gesztor önkormányzat hivatala látja el.

 

2. A társulás tagjainak neve, székhelye

 

Csonkahegyhát Község Önkormányzata

Székhelye: 8918 Csonkahegyhát, Fő u. 20.

Törzsszáma: 432315

Adószáma: 15432319-1-20

Bankszámlaszám: 11749008-15432319

Képviselő: Salamon Mária polgármester

(a továbbiakban: „A gesztor önkormányzat polgármestere”)

Lakosságszáma 2012.január 1-jén: 362 fő

 

Dobronhegy Község Önkormányzata

Székhelye: 8989 Dobronhegy, Petőfi u. 18/b.

Törzsszáma: 437035

Adószáma: 15437039-1-20

Bankszámlaszám: 11749008-15437039

Képviselő: Barabás Erzsébet polgármester

Lakosságszáma 2012. január 1-jén: 146 fő

 

Milejszeg Község Önkormányzata

Székhelye: 8917 Milejszeg, Kossuth u. 17.

Törzsszáma: 437046

Adószáma: 15437046-1-20

Bankszámlaszám: 11749008-15437046

Képviselő: Egyedné Salamon Mária polgármester

Lakosságszáma 2012. január 1-jén: 333 fő

 

Németfalu Község Önkormányzata

Székhelye: 8918 Németfalu, Ady u. 1.

Törzsszáma: 437057

Adószáma: 15437053-1-20

Bankszámlaszám: 11749008-15437053

Képviselő: Galambos László polgármester

Lakosságszáma 2012. január 1-jén: 191 fő

 

Pálfiszeg Község Önkormányzata

Székhelye: 8990 Pálfiszeg, Kossuth u. 3.

Törzsszáma: 437068

Adószáma: 15437060-1-20

Bankszámlaszám: 11749008-15437060

Képviselő: Szakál Tibor polgármester

Lakosságszáma 2012. január 1-jén: 166 fő

 

 

Becsvölgye Község Önkormányzata

Székhelye: 8985 Becsvölgye, Kopácsai u. 53.

Törzsszáma: 734356

Adószáma: 15734350 -2-20

Bankszámlaszám: 11749008-15734350

Képviselő: Magai Ágota polgármester

Lakosságszáma 2012. január 1-jén: 816 fő

Kustánszeg Község Önkormányzata

Székhelye: 8919 Kustánszeg, Kossuth u. 45.

Törzsszáma: 436962

Adószáma: 15436966-1-20

Bankszámlaszám: 11749008-15436966

Képviselő: Bécs Tiborné polgármester

Lakosságszáma 2012. január 1-jén: 523 fő

 

3. A társulás döntéshozó szerve

 

A társulás döntéshozó szerve a társulási tanács.

A társulási tanács tagjai a társult önkormányzatok mindenkori polgármesterei, ahol minden tag 1 szavazati joggal rendelkezik.

A Társulás elnöke a társulás székhelye szerinti, gesztori feladatokat ellátó önkormányzat polgármestere, aki a társulást képviseli.

 

 

4. A döntéshozatal módja

 

A társulásban részt vevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges:

a) a társulási megállapodás jóváhagyásához,

b) a társulási megállapodás módosításához,

c) a társulás megszüntetéséhez,

d) a társuláshoz történő csatlakozáshoz való hozzájáruláshoz,

e) a társulásból történő kiváláshoz,

f) a társulás fejlesztését szolgáló, pénzügyi hozzájárulást igénylő pályázat benyújtásához és az ahhoz szükséges települési hozzájárulás meghatározásához,

g) a hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, felmentéshez, vezetői megbízás adásához illetve visszavonásához, fegyelmi eljárás megindításához, fegyelmi büntetés kiszabásához.

A társulási tanács döntéshozatalának módja

 

Szavazni személyesen, vagy meghatalmazott képviselő útján lehet. A képviseleti joggal meghatalmazott képviselő felhatalmazó irat (határozat, meghatalmazás, kijelölő irat) bemutatását, átadását követően járhat el.

 

A Tanács akkor határozatképes, ha ülésén legalább a szavazatok felével rendelkező képviselő jelen van.

A Társulási Tanács döntését ülésén, nyílt szavazással, határozati formában hozza meg. A javaslat elfogadásához legalább annyi képviselő igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelen lévő képviselők szavazatainak több mint a felét.

 

A minősített többséghez legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely eléri a társulásban részt vevő tagok szavazatainak több mint felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának a felét.

A társulási tanács minősített többséggel dönt a társulásból történő kizárásról.

 

 

5. A társulás gesztora, székhelye

Csonkahegyhát Község Önkormányzata

8918 Csonkahegyhát, Fő u. 20.

6. A társulás által közösen fenntartott intézmények neve, címe

Székhely intézmény:

Csonkahegyháti Bóbita Óvoda

8918 Csonkahegyhát, Kossuth u. 15.

Telephely:

Csonkahegyháti Bóbita Óvoda Főzőkonyhája

8918 Csonkahegyhát, Fő u. 24.

Tagintézmény:

Csonkahegyháti Bóbita Óvoda Becsvölgyei Nyitnikék Egységes Óvoda-bölcsőde

Tagintézménye

8985 Becsvölgye, Virágos u. 4.

7. A társulás feladat- és hatásköre

7.1. Az intézmény önkormányzati feladatként elsődlegesen ellátandó tevékenységei:

 

562912 Óvodai intézményi étkeztetés

562913 Iskolai intézményi étkeztetés

562917 Munkahelyi étkeztetés

562920 Egyéb vendéglátás

851011 Óvodai nevelés, ellátás

889101 Bölcsődei ellátás

851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása.

851013 Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás

889101 Bölcsődei ellátás

890111 Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok

680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

 

7.2. Az óvodai nevelés szakmai munkájáért és az ésszerű, költség-hatékony gazdálkodás megvalósításáért az óvodavezető tartozik felelősséggel és gyakorolja a munkáltatói jogokat, az intézmény közalkalmazottai és az egyéb jogviszonyban foglalkoztatott dolgozói felett.

 

8. A megállapodás tartalma

8.1. Csonkahegyhát, Dobronhegy, Milejszeg, Németfalu, Pálfiszeg, Becsvölgye és Kustánszeg Községek Önkormányzatai a kötelező óvodai ellátásra vonatkozó feladatait ezen társulási megállapodás alapján biztosítják.

 

8.2. Az óvodai feladatellátást biztosító intézmények szerkezete a következő:

 

– csonkahegyháti székhelyű óvoda működik:

8918 Csonkahegyhát, Kossuth u. 15.

– egységes óvoda-bölcsöde tagintézmény működik:

8985 Becsvölgye, Virágos u. 4. szám alatt

 

8.3. Csonkahegyhát, Dobronhegy, Milejszeg, Németfalu, Pálfiszeg, Becsvölgye, Kustánszeg Községek Önkormányzatai a szerződéssel érintett székhelyintézmény, a tagintézmény és telephely közreműködésével garantálják, hogy ugyanolyan óvodai jogokat és lehetőségeket biztosítanak e megállapodás keretében működő intézmények valamennyi gyermekének.

 

A társulásban résztvevő intézmények az óvodába járó gyermekek jogait, kötelezettségeit a hatályos jogszabályok alapján, az intézmény alapdokumentumaiban (SZMSZ, Házirend, stb.) rögzítik.

 

 

9. A társulás egyéb szolgáltatásai

 

9.1. Az óvodás-bölcsödés gyermekek a helyi igényekhez és sajátos lehetőségekhez igazodva részesülnek foglalkozáson kívüli tevékenységekben – melyek az intézmény alapdokumentumaiban kerülnek konkretizálásra.

Igény szerint nevelési szünetekben – a feladatot ellátó intézmény által elnyert források terhére – szabadidős programok szervezésére kerülhet sor. A társulás keretében közös szándék, hogy a helyi közművelődési rendezvények (előadások, kiállítások, stb.), tehetséggondozó programok, hagyományápoló rendezvények száma növekedjen és eljusson a társult településekre.

9.2. A székhelyintézmény és a tagintézmény ellátják a gyermekekkel, illetve a közalkalmazottakkal kapcsolatos egyéb szolgáltatásokat, jogszabályban meghatározott kötelezettségeket:

 

· a szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat,

· a gyermek-egészségügyi, a fogászati, egyéb szűrési és prevenciós feladatokat,

· a gyermekekkel és nevelői nyilvántartással kapcsolatos adminisztrációt.

 

 

10. A társult felek a költségek viselése tárgyában az alábbiakban állapodnak meg

10.1. A társulással létrejött intézmény önállóan működő költségvetési szerv, melynek

költségvetése Csonkahegyhát Község Önkormányzatának összesített

költségvetésében szerepel.

 

10.2 Az intézmény költségvetésében a székhelyintézmény és a tagintézmény költségvetése külön-külön is, és összesítetten is megjelenik.

 

10.3 A működési költségek fedezetét a költségvetési törvényben nevesített normatív állami hozzájárulások és egyéb kiegészítő közoktatási hozzájárulások képezik, melyeket 2012. január 1. napjától a társulás gesztoraként megbízott Csonkahegyhát Község Önkormányzata hív le.

 

10.4 A normatívákkal és egyéb támogatásokkal le nem finanszírozott költségeket a társult községek önkormányzatai az alábbiak szerint viselik:

· A társult önkormányzatok óvodai nevelés, óvodai és iskolai étkeztetés vonatkozásában felmerülő költségekhez az illetékességi területükről ellátottak, illetve szolgáltatást igénybe vevők arányában járulnak hozzá az alábbiak szerint:

· A Csonkahegyháti Bóbita Óvoda és a Csonkahegyháti Bóbita Óvoda Főzőkonyhájának működési költségeit a normatíván és egyéb támogatáson felül Csonkahegyhát, Dobronhegy, Milejszeg, Németfalu, Pálfiszeg Községek Önkormányzatai viselik.

· A becsvölgyei tagintézmény működési költségeit – közalkalmazottak foglalkoztatásával kapcsolatban felmerülő költségek, tagintézmény-vezető, bérjellegű kiadásai, azok közterhei – a normatíván és egyéb támogatáson felül Kustánszeg és Becsvölgye Községek Önkormányzatai viselik.

 

10.5 A társuló önkormányzatok az intézmény költségvetésében tagintézményenként jóváhagyott intézményfinanszírozások összegeit szerepeltetik saját költségvetésükben.

 

10.6 Az intézmény finanszírozása a gesztor önkormányzat feladata. Az intézményfinanszírozásokat Becsvölgye, Kustánszeg, Dobronhegy, Milejszeg, Németfalu, Pálfiszeg Önkormányzatok Képviselő-testületei az adott havi állami támogatás érkezése napján utalják a finanszírozási ütemterv szerint a Csonkahegyháti Intézményi Társulás OTP Banknál vezetett 11749008 – 15810111 számú számlájára. Ennek elmaradása esetén a gesztor önkormányzat – jelen megállapodás mellékletét képező – azonnali beszedési megbízással érvényesíti követelését. Mellékletként a jelen társulási megállapodást megelőző közoktatási társulási megállapodás melléklete (OTP Bank által 2011. szeptember 8-án befogadott) érvényes továbbra is. Csonkahegyhát önkormányzata a havi munkabér csoportos kifizetését követően utalja át az esedékes havi finanszírozási összeget a társulás fenti bankszámlájára.

 

 

10.7 Az intézmény által beszedett bevételekről és a ténylegesen teljesített kiadásokról a költségvetésének szerkezeti rendjét követve, év végén zárszámadás keretében el kell számolni, s a feladat-ellátási hely pénzmaradványát jóváhagyni. A pénzmaradvány azon feladat-ellátási helyet illeti, ahol az képződött. A pénzmaradvány felhasználásáról a feladat-ellátási hely szerinti önkormányzat képviselő-testülete dönt. (A pénzmaradvány beszámítható a következő évi költségvetésnél a bevételekhez vagy el is vonható.)

 

A gazdálkodással kapcsolatos teendőket a gesztor önkormányzat hivatala látja el, az intézmények közötti külön megállapodásban szereplő munkamegosztás alapján.

 

10.8 Csonkahegyhát Község Önkormányzata a 2011. augusztus 1-jét megelőzően kötött pénzügyi és pályázati kötelezettségvállalásokért felelősséget nem vállal, azok terheit Becsvölgye és Kustánszeg Községek Önkormányzatai viselik.

 

10.9 Becsvölgye és Kustánszeg Községek Önkormányzatai a székhely iskola tekintetében 2011. augusztus 1-jét megelőzően felmerült fizetési kötelezettségekért nem vállal felelősséget.

 

10.10. Csonkahegyhát, Dobronhegy, Milejszeg, Németfalu, Pálfiszeg községek önkormányzatai kijelentik, hogy a Szegi Suli Általános Iskola és Nyitnikék Óvoda megszüntetéséből eredő vagyoni jogok, kötelezettségek, továbbá a foglalkoztatói jogviszony megszüntetésével kapcsolatos fizetési kötelezettségek tekintetében nem vállal semmiféle anyagi kötelezettséget, felelősséget. Fent említett önkormányzatokra nézve hátrányos pénzügyi következménnyel nem járhatnak a munkáltatói és egyéb döntések.

 

10.11. Becsvölgye és Kustánszeg Községek Önkormányzatai kijelentik, hogy a Gárdonyi Géza Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda átszervezéséből eredő vagyoni jogok, kötelezettségek, továbbá a foglalkoztatói jogviszony átszervezésével kapcsolatosan a székhelyintézményben és az óvodai telephelyen felmerülő fizetési kötelezettségek tekintetében nem vállal semmiféle anyagi kötelezettséget, felelősséget. Fent említett önkormányzatokra nézve hátrányos pénzügyi következményekkel nem járhatnak az átalakítással kapcsolatos munkáltatói döntések.

 

 

11. Az intézmény működtetésével kapcsolatos további előírások

11.1 Társuló önkormányzatok megállapodnak abban, hogy a közösen működtetett intézmények csoportlétszámát a mindenkori költségvetési törvényben szabályozott normatíváknak való megfeleléshez alakítják, nem veszélyeztetve ezzel normatívák jogszerű igénybevételét.

Amennyiben ezen elveknek való megfelelés nem biztosítható, úgy az önkormányzatok intézményi struktúra átalakítását (csoportösszevonás, tagintézmény megszüntetése) elvégzik. Amennyiben a társulásban lévő önkormányzat(ok) a normatív támogatás szempontjából indokolt, és szükséges intézményi struktúra átalakításával nem értenek egyet, úgy kötelesek az ebből eredő többletköltséget viselni.

 

11.2 Társuló önkormányzatok az intézmény költségvetésében határozzák meg foglalkoztatható létszámkeretet, a köznevelési törvényben és a pedagógiai programban foglaltaknak megfelelően az intézmény vezetőjének javaslata alapján.

 

11.3 Az intézménynek egyetlen bankszámlája lesz, mely felett aláírási jogkörrel az óvodavezető, akadályoztatása esetén tagintézmény vezetője és a csonkahegyháti gazdasági ügyintéző rendelkezik.

 

11.4. Az intézményi működés szakmai, törvényességi előírásoknak megfelelő alapdokumentumait és azok módosításait a társult önkormányzatok együttes határozataikkal hagyják jóvá.

 

11.5. A társulás intézményei egységes nevelési-pedagógiai program alapján működnek.

 

 

 

11.6. A tagintézmény dolgozói vonatkozásában a munkáltatói jogkört az óvodavezető gyakorolja. A tagintézmények esetében a dolgozók kinevezése a tagintézmény-vezető javaslatára és véleményével történik.

 

12. Az intézményvezető alkalmazásának feltételei

A társuló felek megállapodnak abban, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben, valamint az egyéb ágazati jogszabályokban foglalt megbízási feltételeknek megfelelő intézményvezető pályázat útján történő kinevezéséről, felmentéséről, fegyelmi és kártérítési felelősségre vonásáról, a társult önkormányzatok társulási tanácsa dönt. A munkáltatói jogok gyakorlásával a gesztor Csonkahegyhát Község Önkormányzatának polgármesterét bízzák meg.

 

 

13. Az intézmény fenntartására vonatkozó részletes rendelkezések

 

A társult önkormányzatok megállapodnak abban, hogy Csonkahegyhát Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az alábbi feladat-és hatásköröket gyakorolja, azzal, hogy döntéséről a soron következő képviselőtestületi ülésen tájékoztatja a társult önkormányzatokat:

 

• Az óvoda kötelező (minimális) eszközfelszerelésének beszerzési ütemtervének elfogadása.
• Az óvoda működését érintő azon pályázatok benyújtásáról döntés, melyben a pályázatot kibocsátó szerv a fenntartó határozatához köti a pályázat benyújtását, illetve amely pályázatokhoz a közoktatási intézmény részéről saját forrás biztosítása nem szükséges.
• Adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számának meghatározása, továbbá a maximális csoportlétszámtól való eltérés engedélyezése.
• Óvodába történő jelentkezés módjának, a nagyobb létszámú gyermekek egy időszakon belüli óvodai felvétele időpontjának, valamint az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározása.
• A szakmai munka eredményességének, továbbá a gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységnek a gyermek baleset megelőzése érdekében tett intézkedések ellenőrzése.
• Az önkormányzati köznevelési rendszer egészére meghatározza és jóváhagyja a az óvodai intézményrendszer működésének, minőségirányítási programját.
• Jóváhagyja az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatát
• Jóváhagyja az óvoda házirendjét,
• Dönt az egyéb (jogszabályokban, szabályzatokban, stb. előírt) fenntartási jogkört érintő ügyekben.

14. A vagyongazdálkodás szabályai

 

14.1. Az önkormányzatok vagyonához tartozó épületek felújítása, azokon értéknövelő beruházás elvégzése az intézményt fenntartó tulajdonos önkormányzatokat terheli, tulajdoni hányadaik alapján.

 

14.2. Az ingó és ingatlanok karbantartásáért, állaguk megőrzéséért a székhely intézmény és a telephely vonatkozásában az óvodavezető a tagintézmény vonatkozásában a tagintézmény-vezető felelős. Az ezzel járó kiadások finanszírozása az azt végrehajtó intézményegység feladata. Amennyiben azt saját bevétele terhére finanszírozni nem tudja, úgy az ehhez szükséges forrás biztosítása az ingatlant fenntartó tulajdonos önkormányzatok kötelessége az adott költségvetési évben illetékességi területükről járó gyermeklétszámuk arányában.

 

14.3. Az intézmény pályázati támogatás útján, vagy egyéb más módon történő befektetett eszközeiben bekövetkező vagyongyarapodása, amennyiben pontosan intézményegységként a vagyongyarapodás összege nem állapítható meg, úgy az intézményegységet az oda járó gyermekek létszámának arányában illeti meg.

 

14.4. Az intézményegység befektetett eszközeiben bekövetkező vagyongyarapodás, kisértékű tárgyi eszközök és kisértékű szellemi termékek az azt finanszírozó intézményegység tulajdonába kerülnek.

 

 

15. A társulás ellenőrzésének rendje

15.1. A társulás működésének ellenőrzését, a feladatok egyeztetését az érintett polgármesterek együttesen végzik. Az ellenőrzésbe a Költségvetési Bizottságok, illetve egyéb bizottságok is bekapcsolódhatnak, konkrét témákhoz kapcsolódóan eseti írásos megbízással más képviselők, vagy szakemberek is képviselhetik a polgármestereket, illetve belső ellenőrzési szervezet is felkérhető. A polgármesterek egyenrangúak és egyenjogúak.

 

15.2. Az ellenőrzések eredményéről, valamint a társulás pénzügyi helyzetéről, a társulás tevékenységének és céljainak megvalósulásáról a társult önkormányzatok polgármesterei a zárszámadást jóváhagyó ülésen számolnak be a képviselő-testületnek.

 

15.3. A nevelési- intézmény vezetője évente egy alkalommal beszámol a képviselő-testületeknek

· Az intézmény személyi, dologi, tárgyi feltételeiről,

· A törvényességi, szakmai követelmények betartásáról,

· A létszámok (gyermek, alkalmazotti) alakulásáról, csoportbeosztásról,

· A társulást érintő feladatokról.

 

15.4. A polgármesterek együttesen és külön-külön is tájékoztatást kérhetnek az intézmény vezetőjétől az egyes feladatok megvalósításáról, melyet az óvodavezető az intézmény belső szabályzataiban rögzített rendnek megfelelően köteles megadni.

 

 

16. A társuláshoz történő csatlakozás

16.1. A társult képviselő-testületek a csatlakozást kizárólag azon önkormányzatok képviselő-testületei részére teszik lehetővé, amelyek határozatban nyilatkoznak arról, hogy

 

· elfogadják a társulás céljait,

· hatékonyan közreműködnek a feladatok költségkímélő megvalósításában,

· vállalják a költségek és többletköltségek viselésének jelen megállapodásban rögzített módját, és jelen megállapodásban foglaltakat magukra nézve kötelezően ismerik el.

 

16.2. A csatlakozásról valamennyi társult önkormányzat képviselő-testületének minősített többséggel hozott döntése szükséges.

 

16.3. A társult képviselő-testületek a nemzeti köznevelésről szóló 2010. évi CXC törvény átszervezésre vonatkozó szabályainak betartásával engedélyezik a csatlakozást.

 

 

17. A társulási megállapodás felmondása, az elszámolás rendje

17.1. A szerződést felmondani egyoldalú nyilatkozattal csak a szorgalmi idő végével, az átszervezésre vonatkozó jogszabályi korlátok betartásával lehet. A felbontás kezdeményezését bármely fél elindíthatja, de azt legalább 6 hónappal előre írásban közölni kell. A társult önkormányzat részéről kezdeményezett felmondás nem ad alapot a gesztor önkormányzattal szembeni vagyoni követelés megfogalmazására, illetve érvényesítésére.

17.2. A kivált önkormányzatra a kiválást követően visszaszáll a jelen megállapodás alapján jogutódlással átadott köznevelési alapfeladat-ellátási kötelezettsége.

 

17.3. Csonkahegyhát Község Önkormányzata, a megállapodás megszűnésének napját követő 30 napon belül köteles elszámolni a kivált önkormányzattal az éves költségvetési rendeletben előzetesen jóváhagyott kiadások és bevételek teljesítésével, a normatív bevételeken túli támogatások időarányos felhasználását és a kiegészítő támogatásokat figyelembe véve.

Az elszámolás benyújtását követő 1 hónapon belül a társult önkormányzatot érintő pénzügyi követeléseket teljesíteni kell.

 

 

 

18. Egyéb rendelkezések

18.1 Jelen Társulási Megállapodás 2013. május 1. napján lép hatályba és határozatlan időre szól, de a finanszírozásra vonatkozó rendelkezéseket a 2013. év elejétől kell alkalmazni. Jelen Társulási Megállapodás hatályba lépésével egyidejűleg a 2013. február 13-án kelt közoktatási feladatok ellátásáról szóló társulási megállapodás hatályát veszti.

 

18.2.A megállapodó képviselő-testületek egybehangzóan kijelentik, hogy a megállapodásból, továbbá a feladatellátás során keletkezett vitás kérdéseiket tárgyalásos úton, egyeztetéssel kívánják rendezni, s bírósági keresetindítási lehetőséggel kizárólag annak eredménytelensége esetén élnek. A helyi önkormányzatok képviselő-testületei között a társulok működése során felmerülő vitás kérdésekben a közigazgatási és munkaügyi bíróság dönt.

 

18.3. A megállapodást annak elolvasása, tartalmának megértése után a képviselő-testületek nevében eljáró polgármesterek, mint az önkormányzati akarattal teljességgel megegyezőt, helybenhagyólag aláírják.

 

18.4. A megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a felek a hatályos jogszabályok és szakmai előírások szerint járnak el.

 

 

 

 

Csonkahegyhát, 2013. április 22.

Salamon Mária Barabás Erzsébet

Csonkahegyhát Község polgármestere Dobronhegy Község polgármestere

 

 

 

 

 

 

Egyedné Salamon Mária Galambos László

Milejszeg Község polgármestere Németfalu Község polgármestere

 

 

 

 

 

 

Szakál Tibor Bécs Tiborné

Pálfiszeg Község polgármestere Kustánszeg Község polgármestere

 

 

 

 

 

 

Magai Ágota

Becsvölgye Község polgármestere

 

 

 

 

 

Záradék

Jelen társulási megállapodást

Becsvölgye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 31/2013. (IV.22.) számú

Csonkahegyhát Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 9/2013. (IV.22.) számú

Dobronhegy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 12/2013. (IV.26.) számú

Kustánszeg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 20/2013. (IV.22.) számú

Milejszeg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 20/2013. (IV.24.) számú

Németfalu Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 10/2013. (IV.22.) számú

Pálfiszeg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 11/2013. (IV.22.) számú

képviselő-testületi határozatukkal fogadta el.

 

 

Csonkahegyhát, 2013. április 26.

 

 

 

 

Fazekas István

jegyző

 

 

Bóbita Óvoda

ALAPÍTÓ OKIRATA

MÓDOSÍTÁSA

1.Az Alapító Okirat 1. mondatából a „Becsvölgye” és a „Kustánszeg” szövegrész kimarad.

2. Az Alapító Okirat 4.pontja helyébe a következő rendelkezés lép :

Csonkahegyháti Bóbita Óvoda

Székhelye: 8918 Csonkahegyhát, Kossuth u. 15.

3. Az Alapitó Okirat 9.pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

9) Alaptevékenysége:

Államháztartási szakágazati besorolása:

851020 Óvodai nevelés

Alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése:

• óvodai nevelés
• a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése

Az alaptevékenység(ek) szakfeladatrend szerinti besorolása:

Csonkahegyháti Bóbita Óvoda Főzőkonyhája telephelyen:

562912 Óvodai intézményi étkeztetés

562913 Iskolai intézményi étkeztetés

562917 Munkahelyi étkeztetés

562920 Egyéb vendéglátás

A székhelyen:

851011 Óvodai nevelés, ellátás

851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása

sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd

890111 Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok

4. Az Alapító Okirat 11. pontjából a „Becsvölgye” és a „Kustánszeg” szövegrész kimarad.

5. AZ Alapitó Okirat 3.b.pontja és 13.c.pontja hatályát veszti.

6. Az Alapító Okirat módosítása 2013. augusztus 15.napon lép hatályba.

…………………… …………………….

Salamon Mária Barabás Erzsébet

Csonkahegyhát község Dobronhegy község

polgármestere polgármestere

……………………. ………………………

Egyedné Salamon Mária Galambos László

Milejszeg község Németfalu község

polgármestere polgármestere

………………………. ……………………………..

Szakál Tibor Fazekas István

Pálfiszeg község jegyző

polgármestere

Záradék

Jelen módositó Alapitó Okiratot:

Csonkahegyhát Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a ……/2013. (……..) számú

Dobronhegy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a …../2013. (…….) számú

Milejszeg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a …../2013. (…….) számú

Németfalu Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a …../2013. (……..) számú

Pálfiszeg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a ……/2013. (………) számú

Becsvölgye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a ……/2013. (……..) számú

Kustánszeg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 29/2013. (VI.25.) számú

képviselő-testületi határozatukkal fogadták el.

Fazekas István

jegyző

 

 

TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS

MÓDOSÍTÁSA

Csonkahegyhát, Dobronhegy, Milejszeg, Németfalu, Pálfiszeg, Becsvölgye és Kustánszeg települések önkormányzatainak képviselő-testületei a Csonkahegyháton 2013. április 22.-én kötött Társulási Megállapodást ( továbbiakban Megállapodás)a következők szerint módosítja:

1. A Megállapodás 1. mondatából a „Becsvölgye és Kustánszeg” szövegrész kimarad.

 

2. A Tárculás céljai a következők szerint módosulnak:

 

· A kötelező óvodai ellátás biztosítása. Kötelező feladat: az óvodai nevelés, a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése- feladatuk megvalósítása

· Az óvodáskorúak nevelési színvonalának javítása a pedagógiai szempontok, valamint a demográfiai helyzet figyelembevételével.

 

· Az óvodáskorúak Csonkahegyháton történő nevelésének megoldása.

· Az intézményi társulás számára igénybe vehető normatív támogatás kihasználása a szolgáltatások minőségének javítására.

 

· Közös pályázati célok megvalósítása, bővüljön a pályázati úton történő eszközbeszerzések, beruházások, felújítások lehetősége.

 

3. A társulási megállapodás 2. pontja helyébe a következő szövegrész lép:

A társulás tagjainak neve, székhelye

Csonkahegyhát Község Önkormányzata

Székhelye: 8918 Csonkahegyhát, Fő u. 20.

Törzsszáma: 432315

Adószáma: 15432319-1-20

Bankszámlaszám: 11749008-15432319

Képviselő: Salamon Mária polgármester

(a továbbiakban: „A gesztor önkormányzat polgármestere”)

Lakosságszáma 2012.január 1-jén: 362 fő

 

Dobronhegy Község Önkormányzata

Székhelye: 8989 Dobronhegy, Petőfi u. 18/b.

Törzsszáma: 437035

Adószáma: 15437039-1-20

Bankszámlaszám: 11749008-15437039

Képviselő: Barabás Erzsébet polgármester

Lakosságszáma 2012. január 1-jén: 146 fő

 

Milejszeg Község Önkormányzata

Székhelye: 8917 Milejszeg, Kossuth u. 17.

Törzsszáma: 437046

Adószáma: 15437046-1-20

Bankszámlaszám: 11749008-15437046

Képviselő: Egyedné Salamon Mária polgármester

Lakosságszáma 2012. január 1-jén: 333 fő

 

Németfalu Község Önkormányzata

Székhelye: 8918 Németfalu, Ady u. 1.

Törzsszáma: 437057

Adószáma: 15437053-1-20

Bankszámlaszám: 11749008-15437053

Képviselő: Galambos László polgármester

Lakosságszáma 2012. január 1-jén: 191 fő

 

Pálfiszeg Község Önkormányzata

Székhelye: 8990 Pálfiszeg, Kossuth u. 3.

Törzsszáma: 437068

Adószáma: 15437060-1-20

Bankszámlaszám: 11749008-15437060

Képviselő: Szakál Tibor polgármester

Lakosságszáma 2012. január 1-jén: 166 fő

 

3. A társulási megállapodás 6. pontja helyébe a következő szövegrész lép:

A társulás által közösen fenntartott intézmények neve, címe

Székhely intézmény:

Csonkahegyháti Bóbita Óvoda

8918 Csonkahegyhát, Kossuth u. 15.

Telephely:

Csonkahegyháti Bóbita Óvoda Főzőkonyhája

8918 Csonkahegyhát, Fő u. 24.

4. A társulási megállapodás 7.1. pontja helyébe a következő szövegrész lép:

7.1. Az intézmény önkormányzati feladatként elsődlegesen ellátandó tevékenységei:

 

562912 Óvodai intézményi étkeztetés

562913 Iskolai intézményi étkeztetés

562917 Munkahelyi étkeztetés

562920 Egyéb vendéglátás

851011 Óvodai nevelés, ellátás

851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása.

851013 Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás

890111 Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok

680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

5. A Megállapodás 8.1.pontjának szövegéböl a „, Becsvölgye és Kustánszeg” szövegrész

kimarad.

6. A társulási megállapodás 8.2. pontja helyébe a következő szövegrész lép:

8.2. Az óvodai feladatellátást biztosító intézmény szerkezete a következő:

 

– csonkahegyháti székhelyű óvoda működik:

8918 Csonkahegyhát, Kossuth u. 15.

 

7. A társulási megállapodás 8.3. pontja helyébe a következő szövegrész lép:

8.3.Csonkahegyhát, Dobronhegy, Milejszeg, Németfalu, Pálfiszeg, Községek Önkormányzatai a szerződéssel érintett székhelyintézmény, közreműködésével garantálják, hogy ugyanolyan óvodai jogokat és lehetőségeket biztosítanak e megállapodás keretében működő intézmények valamennyi gyermekének.

 

A társulásban résztvevő intézmény az óvodába járó gyermekek jogait, kötelezettségeit a hatályos jogszabályok alapján, az intézmény alapdokumentumaiban (SZMSZ, Házirend, stb.) rögzíti.

 

8. A társulási megállapodás 9.1. pontja első mondatából a „bölcsödés „ szó kimarad.

 

9. A társulási megállapodás 9.2. pont első mondata helyébe a következő szövegrész lép:

 

9.2.A székhelyintézmény ellátja a gyermekekkel, illetve a közalkalmazottakkal kapcsolatos egyéb szolgáltatásokat, jogszabályban meghatározott kötelezettségeket:

 

10. A Megállapodás 10.5. pontjából a „ tagintézményenként „ szó a 10.6.pontjából a

„Becsvölgye, Kustánszeg”szövegrész kimarad.

11. A megállapodás 11.1. pontjának 1.mondatában szereplő „intézmények” szó helyébe

„ intézmény„ szó kerül.

 

9.A társulási megállapodás 11.3. pontja helyébe a következő szövegrész lép:

11.3 Az intézménynek egyetlen bankszámlája lesz, mely felett aláírási jogkörrel az óvodavezető, és a csonkahegyháti gazdasági ügyintéző rendelkezik.

 

10. A társulási megállapodás 14.2. pont első mondata helyébe a következő szövegrész lép:

14.2.Az ingó és ingatlanok karbantartásáért, állaguk megőrzéséért az óvodavezető

felelős.

11. A Megállapodás 10.2.pontja, a 10.4.pont harmadik bekezdése, a 10.8.pontja, a

10.9.pontja, 10.11.pontja, és a 11.6.pontja hatályát veszti.

12. Jelen módosítás 2013. augusztus 15.-én lép hatályba.

 

 

Salamon Mária Barabás Erzsébet

Csonkahegyhát Község polgármestere Dobronhegy Község polgármestere

 

 

 

 

 

 

Egyedné Salamon Mária Galambos László

Milejszeg Község polgármestere Németfalu Község polgármestere

 

 

 

 

 

 

Szakál Tibor Bécs Tiborné

Pálfiszeg Község polgármestere Kustánszeg Község polgármestere

 

 

 

 

 

 

Magai Ágota

Becsvölgye Község polgármestere

 

 

 

 

 

Záradék

Jelen társulási megállapodást

Becsvölgye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az …../2013. (IV.22.) számú

Csonkahegyhát Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a …/2013. (IV.22.) számú

Dobronhegy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a …./2013. (IV.26.) számú

Kustánszeg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 20/2013. (IV.22.) számú

Milejszeg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a …./2013. (IV.24.) számú

Németfalu Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a …./2013. (IV.22.) számú

Pálfiszeg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a …../2013. (IV.22.) számú

képviselő-testületi határozatukkal fogadta el.

 

 

 

 

 

 

Fazekas István

jegyző

 

 

 

 

 

 

 

TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS

köznevelési feladatok ellátására

(módosításokkal egységes szerkezetben, 2013 augusztus 15- töl hatályos szövege)

Csonkahegyhát, Dobronhegy, Milejszeg, Németfalu, Pálfiszeg, települések önkormányzatainak képviselő-testületei Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés k) pontja szerinti alkotmányos alapjogával, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 87. § -ában foglalt felhatalmazással élve a nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény

alapján önkéntes és szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján a köznevelési feladataik ellátására köznevelési intézményeik (óvoda) közös fenntartásában állapodnak meg.

 

A megállapodás időtartama

A megállapodás 2013. május 1-től határozatlan időre szól.

 

A társulás céljai

 

· A kötelező óvodai ellátás biztosítása. Kötelező feladat: az óvodai nevelés, a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése- feladatuk megvalósítása

· Az óvodáskorúak nevelési színvonalának javítása a pedagógiai szempontok, valamint a demográfiai helyzet figyelembevételével.

 

· Az óvodáskorúak Csonkahegyháton történő nevelésének megoldása.

· Az intézményi társulás számára igénybe vehető normatív támogatás kihasználása a szolgáltatások minőségének javítására.

 

· Közös pályázati célok megvalósítása, bővüljön a pályázati úton történő eszközbeszerzések, beruházások, felújítások lehetősége.

 

 

 

1. A társulás neve, székhelye, működési területe, jogállása

A társulás neve: Csonkahegyháti Intézményi Társulás

Székhelye: 8918 Csonkahegyhát, Fő u. 20.

 

Működési területe: a társult önkormányzatok közigazgatási területe az ott lakóhellyel rendelkező vagy onnan bejáró gyermekek esetében feladat-ellátási kötelezettséggel, valamint bármely önkormányzat közigazgatási területe az onnan bejáró gyermekek, tekintetében.

 

A társulás jogállása: A társulás önálló jogi személyiséggel rendelkezik.

 

Az önállóan működő költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági feladatait a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáról szóló külön megállapodás alapján a gesztor önkormányzat hivatala látja el.

 

2. A társulás tagjainak neve, székhelye

 

Csonkahegyhát Község Önkormányzata

Székhelye: 8918 Csonkahegyhát, Fő u. 20.

Törzsszáma: 432315

Adószáma: 15432319-1-20

Bankszámlaszám: 11749008-15432319

Képviselő: Salamon Mária polgármester

(a továbbiakban: „A gesztor önkormányzat polgármestere”)

Lakosságszáma 2012.január 1-jén: 362 fő

 

Dobronhegy Község Önkormányzata

Székhelye: 8989 Dobronhegy, Petőfi u. 18/b.

Törzsszáma: 437035

Adószáma: 15437039-1-20

Bankszámlaszám: 11749008-15437039

Képviselő: Barabás Erzsébet polgármester

Lakosságszáma 2012. január 1-jén: 146 fő

 

Milejszeg Község Önkormányzata

Székhelye: 8917 Milejszeg, Kossuth u. 17.

Törzsszáma: 437046

Adószáma: 15437046-1-20

Bankszámlaszám: 11749008-15437046

Képviselő: Egyedné Salamon Mária polgármester

Lakosságszáma 2012. január 1-jén: 333 fő

 

Németfalu Község Önkormányzata

Székhelye: 8918 Németfalu, Ady u. 1.

Törzsszáma: 437057

Adószáma: 15437053-1-20

Bankszámlaszám: 11749008-15437053

Képviselő: Galambos László polgármester

Lakosságszáma 2012. január 1-jén: 191 fő

 

Pálfiszeg Község Önkormányzata

Székhelye: 8990 Pálfiszeg, Kossuth u. 3.

Törzsszáma: 437068

Adószáma: 15437060-1-20

Bankszámlaszám: 11749008-15437060

Képviselő: Szakál Tibor polgármester

Lakosságszáma 2012. január 1-jén: 166 fő

 

 

 

 

3. A társulás döntéshozó szerve

 

A társulás döntéshozó szerve a társulási tanács.

A társulási tanács tagjai a társult önkormányzatok mindenkori polgármesterei, ahol minden tag 1 szavazati joggal rendelkezik.

A Társulás elnöke a társulás székhelye szerinti, gesztori feladatokat ellátó önkormányzat polgármestere, aki a társulást képviseli.

 

 

4. A döntéshozatal módja

 

A társulásban részt vevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges:

a) a társulási megállapodás jóváhagyásához,

b) a társulási megállapodás módosításához,

c) a társulás megszüntetéséhez,

d) a társuláshoz történő csatlakozáshoz való hozzájáruláshoz,

e) a társulásból történő kiváláshoz,

f) a társulás fejlesztését szolgáló, pénzügyi hozzájárulást igénylő pályázat benyújtásához és az ahhoz szükséges települési hozzájárulás meghatározásához,

g) a hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, felmentéshez, vezetői megbízás adásához illetve visszavonásához, fegyelmi eljárás megindításához, fegyelmi büntetés kiszabásához.

A társulási tanács döntéshozatalának módja

 

Szavazni személyesen, vagy meghatalmazott képviselő útján lehet. A képviseleti joggal meghatalmazott képviselő felhatalmazó irat (határozat, meghatalmazás, kijelölő irat) bemutatását, átadását követően járhat el.

 

A Tanács akkor határozatképes, ha ülésén legalább a szavazatok felével rendelkező képviselő jelen van.

A Társulási Tanács döntését ülésén, nyílt szavazással, határozati formában hozza meg. A javaslat elfogadásához legalább annyi képviselő igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelen lévő képviselők szavazatainak több mint a felét.

 

A minősített többséghez legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely eléri a társulásban részt vevő tagok szavazatainak több mint felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának a felét.

A társulási tanács minősített többséggel dönt a társulásból történő kizárásról.

 

 

5. A társulás gesztora, székhelye

Csonkahegyhát Község Önkormányzata

8918 Csonkahegyhát, Fő u. 20.

6. A társulás által közösen fenntartott intézmények neve, címe

Székhely intézmény:

Csonkahegyháti Bóbita Óvoda

8918 Csonkahegyhát, Kossuth u. 15.

Telephely:

Csonkahegyháti Bóbita Óvoda Főzőkonyhája

8918 Csonkahegyhát, Fő u. 24.

7. A társulás feladat- és hatásköre

7.1. Az intézmény önkormányzati feladatként elsődlegesen ellátandó tevékenységei:

 

562912 Óvodai intézményi étkeztetés

562913 Iskolai intézményi étkeztetés

562917 Munkahelyi étkeztetés

562920 Egyéb vendéglátás

851011 Óvodai nevelés, ellátás

851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása.

851013 Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás

890111 Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok

680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

 

7.2. Az óvodai nevelés szakmai munkájáért és az ésszerű, költség-hatékony gazdálkodás megvalósításáért az óvodavezető tartozik felelősséggel és gyakorolja a munkáltatói jogokat, az intézmény közalkalmazottai és az egyéb jogviszonyban foglalkoztatott dolgozói felett.

 

8. A megállapodás tartalma

8.1. Csonkahegyhát, Dobronhegy, Milejszeg, Németfalu, Pálfiszeg, Községek Önkormányzatai a kötelező óvodai ellátásra vonatkozó feladatait ezen társulási megállapodás alapján biztosítják.

 

8.2. Az óvodai feladatellátást biztosító intézmény szerkezete a következő:

 

– csonkahegyháti székhelyű óvoda működik:

8918 Csonkahegyhát, Kossuth u. 15.

8.3. Csonkahegyhát, Dobronhegy, Milejszeg, Németfalu, Pálfiszeg, Községek Önkormányzatai a szerződéssel érintett székhelyintézmény, a közreműködésével garantálják, hogy ugyanolyan óvodai jogokat és lehetőségeket biztosítanak e megállapodás keretében működő intézmények valamennyi gyermekének.

 

A társulásban résztvevő intézmény az óvodába járó gyermekek jogait, kötelezettségeit a hatályos jogszabályok alapján, az intézmény alapdokumentumaiban (SZMSZ, Házirend, stb.) rögzíti.

 

 

9. A társulás egyéb szolgáltatásai

 

9.1. Az óvodás gyermekek a helyi igényekhez és sajátos lehetőségekhez igazodva részesülnek foglalkozáson kívüli tevékenységekben – melyek az intézmény alapdokumentumaiban kerülnek konkretizálásra.

Igény szerint nevelési szünetekben – a feladatot ellátó intézmény által elnyert források terhére – szabadidős programok szervezésére kerülhet sor. A társulás keretében közös szándék, hogy a helyi közművelődési rendezvények (előadások, kiállítások, stb.), tehetséggondozó programok, hagyományápoló rendezvények száma növekedjen és eljusson a társult településekre.

9.2. A székhelyintézmény ellátja a gyermekekkel, illetve a közalkalmazottakkal kapcsolatos egyéb szolgáltatásokat, jogszabályban meghatározott kötelezettségeket:

 

· a szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat,

· a gyermek-egészségügyi, a fogászati, egyéb szűrési és prevenciós feladatokat,

· a gyermekekkel és nevelői nyilvántartással kapcsolatos adminisztrációt.

 

 

10. A társult felek a költségek viselése tárgyában az alábbiakban állapodnak meg

10.1. A társulással létrejött intézmény önállóan működő költségvetési szerv, melynek

költségvetése Csonkahegyhát Község Önkormányzatának összesített

költségvetésében szerepel.

 

 

10.3 A működési költségek fedezetét a költségvetési törvényben nevesített normatív állami hozzájárulások és egyéb kiegészítő közoktatási hozzájárulások képezik, melyeket 2012. január 1. napjától a társulás gesztoraként megbízott Csonkahegyhát Község Önkormányzata hív le.

 

10.4 A normatívákkal és egyéb támogatásokkal le nem finanszírozott költségeket a társult községek önkormányzatai az alábbiak szerint viselik:

· A társult önkormányzatok óvodai nevelés, óvodai és iskolai étkeztetés vonatkozásában felmerülő költségekhez az illetékességi területükről ellátottak, illetve szolgáltatást igénybe vevők arányában járulnak hozzá az alábbiak szerint:

· A Csonkahegyháti Bóbita Óvoda és a Csonkahegyháti Bóbita Óvoda Főzőkonyhájának működési költségeit a normatíván és egyéb támogatáson felül Csonkahegyhát, Dobronhegy, Milejszeg, Németfalu, Pálfiszeg Községek Önkormányzatai viselik.

10.5 A társuló önkormányzatok az intézmény költségvetésében jóváhagyott intézményfinanszírozások összegeit szerepeltetik saját költségvetésükben.

 

10.6 Az intézmény finanszírozása a gesztor önkormányzat feladata. Az intézményfinanszírozásokat, Dobronhegy, Milejszeg, Németfalu, Pálfiszeg Önkormányzatok Képviselő-testületei az adott havi állami támogatás érkezése napján utalják a finanszírozási ütemterv szerint a Csonkahegyháti Intézményi Társulás OTP Banknál vezetett 11749008 – 15810111 számú számlájára. Ennek elmaradása esetén a gesztor önkormányzat – jelen megállapodás mellékletét képező – azonnali beszedési megbízással érvényesíti követelését. Mellékletként a jelen társulási megállapodást megelőző közoktatási társulási megállapodás melléklete (OTP Bank által 2011. szeptember 8-án befogadott) érvényes továbbra is. Csonkahegyhát önkormányzata a havi munkabér csoportos kifizetését követően utalja át az esedékes havi finanszírozási összeget a társulás fenti bankszámlájára.

 

 

10.7 Az intézmény által beszedett bevételekről és a ténylegesen teljesített kiadásokról a költségvetésének szerkezeti rendjét követve, év végén zárszámadás keretében el kell számolni, s a feladat-ellátási hely pénzmaradványát jóváhagyni. A pénzmaradvány azon feladat-ellátási helyet illeti, ahol az képződött. A pénzmaradvány felhasználásáról a feladat-ellátási hely szerinti önkormányzat képviselő-testülete dönt. (A pénzmaradvány beszámítható a következő évi költségvetésnél a bevételekhez vagy el is vonható.)

 

A gazdálkodással kapcsolatos teendőket a gesztor önkormányzat hivatala látja el, az intézmények közötti külön megállapodásban szereplő munkamegosztás alapján.

 

 

10.10. Csonkahegyhát, Dobronhegy, Milejszeg, Németfalu, Pálfiszeg községek önkormányzatai kijelentik, hogy a Szegi Suli Általános Iskola és Nyitnikék Óvoda megszüntetéséből eredő vagyoni jogok, kötelezettségek, továbbá a foglalkoztatói jogviszony megszüntetésével kapcsolatos fizetési kötelezettségek tekintetében nem vállal semmiféle anyagi kötelezettséget, felelősséget. Fent említett önkormányzatokra nézve hátrányos pénzügyi következménnyel nem járhatnak a munkáltatói és egyéb döntések.

 

 

 

11. Az intézmény működtetésével kapcsolatos további előírások

11.1 Társuló önkormányzatok megállapodnak abban, hogy a közösen működtetett intézmény csoportlétszámát a mindenkori költségvetési törvényben szabályozott normatíváknak való megfeleléshez alakítják, nem veszélyeztetve ezzel normatívák jogszerű igénybevételét.

Amennyiben ezen elveknek való megfelelés nem biztosítható, úgy az önkormányzatok intézményi struktúra átalakítását (csoportösszevonás, elvégzik. Amennyiben a társulásban lévő önkormányzat(ok) a normatív támogatás szempontjából indokolt, és szükséges intézményi struktúra átalakításával nem értenek egyet, úgy kötelesek az ebből eredő többletköltséget viselni.

 

11.2 Társuló önkormányzatok az intézmény költségvetésében határozzák meg foglalkoztatható létszámkeretet, a köznevelési törvényben és a pedagógiai programban foglaltaknak megfelelően az intézmény vezetőjének javaslata alapján.

 

11.3 Az intézménynek egyetlen bankszámlája lesz, mely felett aláírási jogkörrel az óvodavezető, és a csonkahegyháti gazdasági ügyintéző rendelkezik.

 

11.4. Az intézményi működés szakmai, törvényességi előírásoknak megfelelő alapdokumentumait és azok módosításait a társult önkormányzatok együttes határozataikkal hagyják jóvá.

 

11.5. A társulás intézménye0 egységes nevelési-pedagógiai program alapján működnek.

 

12. Az intézményvezető alkalmazásának feltételei

A társuló felek megállapodnak abban, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben, valamint az egyéb ágazati jogszabályokban foglalt megbízási feltételeknek megfelelő intézményvezető pályázat útján történő kinevezéséről, felmentéséről, fegyelmi és kártérítési felelősségre vonásáról, a társult önkormányzatok társulási tanácsa dönt. A munkáltatói jogok gyakorlásával a gesztor Csonkahegyhát Község Önkormányzatának polgármesterét bízzák meg.

 

 

13. Az intézmény fenntartására vonatkozó részletes rendelkezések

 

A társult önkormányzatok megállapodnak abban, hogy Csonkahegyhát Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az alábbi feladat-és hatásköröket gyakorolja, azzal, hogy döntéséről a soron következő képviselőtestületi ülésen tájékoztatja a társult önkormányzatokat:

 

• Az óvoda kötelező (minimális) eszközfelszerelésének beszerzési ütemtervének elfogadása.
• Az óvoda működését érintő azon pályázatok benyújtásáról döntés, melyben a pályázatot kibocsátó szerv a fenntartó határozatához köti a pályázat benyújtását, illetve amely pályázatokhoz a közoktatási intézmény részéről saját forrás biztosítása nem szükséges.
• Adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számának meghatározása, továbbá a maximális csoportlétszámtól való eltérés engedélyezése.
• Óvodába történő jelentkezés módjának, a nagyobb létszámú gyermekek egy időszakon belüli óvodai felvétele időpontjának, valamint az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározása.
• A szakmai munka eredményességének, továbbá a gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységnek a gyermek baleset megelőzése érdekében tett intézkedések ellenőrzése.
• Az önkormányzati köznevelési rendszer egészére meghatározza és jóváhagyja a az óvodai intézményrendszer működésének, minőségirányítási programját.
• Jóváhagyja az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatát
• Jóváhagyja az óvoda házirendjét,
• Dönt az egyéb (jogszabályokban, szabályzatokban, stb. előírt) fenntartási jogkört érintő ügyekben.

14. A vagyongazdálkodás szabályai

 

14.1. Az önkormányzatok vagyonához tartozó épületek felújítása, azokon értéknövelő beruházás elvégzése az intézményt fenntartó tulajdonos önkormányzatokat terheli, tulajdoni hányadaik alapján.

 

14.2. Az ingó és ingatlanok karbantartásáért, állaguk megőrzéséért az óvodavezető felelős. Az ezzel járó kiadások finanszírozása az azt végrehajtó intézményegység feladata. Amennyiben azt saját bevétele terhére finanszírozni nem tudja, úgy az ehhez szükséges forrás biztosítása az ingatlant fenntartó tulajdonos önkormányzatok kötelessége az adott költségvetési évben illetékességi területükről járó gyermeklétszámuk arányában.

 

14.3. Az intézmény pályázati támogatás útján, vagy egyéb más módon történő befektetett eszközeiben bekövetkező vagyongyarapodása, amennyiben pontosan intézményegységként a vagyongyarapodás összege nem állapítható meg, úgy az intézményegységet az oda járó gyermekek létszámának arányában illeti meg.

 

14.4. Az intézményegység befektetett eszközeiben bekövetkező vagyongyarapodás, kisértékű tárgyi eszközök és kisértékű szellemi termékek az azt finanszírozó intézményegység tulajdonába kerülnek.

 

 

15. A társulás ellenőrzésének rendje

15.1. A társulás működésének ellenőrzését, a feladatok egyeztetését az érintett polgármesterek együttesen végzik. Az ellenőrzésbe a Költségvetési Bizottságok, illetve egyéb bizottságok is bekapcsolódhatnak, konkrét témákhoz kapcsolódóan eseti írásos megbízással más képviselők, vagy szakemberek is képviselhetik a polgármestereket, illetve belső ellenőrzési szervezet is felkérhető. A polgármesterek egyenrangúak és egyenjogúak.

 

15.2. Az ellenőrzések eredményéről, valamint a társulás pénzügyi helyzetéről, a társulás tevékenységének és céljainak megvalósulásáról a társult önkormányzatok polgármesterei a zárszámadást jóváhagyó ülésen számolnak be a képviselő-testületnek.

 

15.3. A nevelési- intézmény vezetője évente egy alkalommal beszámol a képviselő-testületeknek

· Az intézmény személyi, dologi, tárgyi feltételeiről,

· A törvényességi, szakmai követelmények betartásáról,

· A létszámok (gyermek, alkalmazotti) alakulásáról, csoportbeosztásról,

· A társulást érintő feladatokról.

 

15.4. A polgármesterek együttesen és külön-külön is tájékoztatást kérhetnek az intézmény vezetőjétől az egyes feladatok megvalósításáról, melyet az óvodavezető az intézmény belső szabályzataiban rögzített rendnek megfelelően köteles megadni.

 

 

16. A társuláshoz történő csatlakozás

16.1. A társult képviselő-testületek a csatlakozást kizárólag azon önkormányzatok képviselő-testületei részére teszik lehetővé, amelyek határozatban nyilatkoznak arról, hogy

 

· elfogadják a társulás céljait,

· hatékonyan közreműködnek a feladatok költségkímélő megvalósításában,

· vállalják a költségek és többletköltségek viselésének jelen megállapodásban rögzített módját, és jelen megállapodásban foglaltakat magukra nézve kötelezően ismerik el.

 

16.2. A csatlakozásról valamennyi társult önkormányzat képviselő-testületének minősített többséggel hozott döntése szükséges.

 

16.3. A társult képviselő-testületek a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény átszervezésre vonatkozó szabályainak betartásával engedélyezik a csatlakozást.

 

 

17. A társulási megállapodás felmondása, az elszámolás rendje

17.1. A szerződést felmondani egyoldalú nyilatkozattal csak a szorgalmi idő végével, az átszervezésre vonatkozó jogszabályi korlátok betartásával lehet. A felbontás kezdeményezését bármely fél elindíthatja, de azt legalább 6 hónappal előre írásban közölni kell. A társult önkormányzat részéről kezdeményezett felmondás nem ad alapot a gesztor önkormányzattal szembeni vagyoni követelés megfogalmazására, illetve érvényesítésére.

17.2. A kivált önkormányzatra a kiválást követően visszaszáll a jelen megállapodás alapján jogutódlással átadott köznevelési alapfeladat-ellátási kötelezettsége.

 

17.3. Csonkahegyhát Község Önkormányzata, a megállapodás megszűnésének napját követő 30 napon belül köteles elszámolni a kivált önkormányzattal az éves költségvetési rendeletben előzetesen jóváhagyott kiadások és bevételek teljesítésével, a normatív bevételeken túli támogatások időarányos felhasználását és a kiegészítő támogatásokat figyelembe véve.

Az elszámolás benyújtását követő 1 hónapon belül a társult önkormányzatot érintő pénzügyi követeléseket teljesíteni kell.

 

 

 

18. Egyéb rendelkezések

18.1 Jelen Társulási Megállapodás 2013. május 1. napján lép hatályba és határozatlan időre szól, de a finanszírozásra vonatkozó rendelkezéseket a 2013. év elejétől kell alkalmazni. Jelen Társulási Megállapodás hatályba lépésével egyidejűleg a 2013. február 13-án kelt közoktatási feladatok ellátásáról szóló társulási megállapodás hatályát veszti.

 

18.2.A megállapodó képviselő-testületek egybehangzóan kijelentik, hogy a megállapodásból, továbbá a feladatellátás során keletkezett vitás kérdéseiket tárgyalásos úton, egyeztetéssel kívánják rendezni, s bírósági keresetindítási lehetőséggel kizárólag annak eredménytelensége esetén élnek. A helyi önkormányzatok képviselő-testületei között a társulok működése során felmerülő vitás kérdésekben a közigazgatási és munkaügyi bíróság dönt.

 

18.3. A megállapodást annak elolvasása, tartalmának megértése után a képviselő-testületek nevében eljáró polgármesterek, mint az önkormányzati akarattal, teljességgel megegyezőt, helybenhagyólag aláírják.

 

18.4. A megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a felek a hatályos jogszabályok és szakmai előírások szerint járnak el.

 

 

Salamon Mária Barabás Erzsébet

Csonkahegyhát Község polgármestere Dobronhegy Község polgármestere

 

 

 

 

 

Egyedné Salamon Mária Galambos László

Milejszeg Község polgármestere Németfalu Község polgármestere

 

 

 

 

Szakál Tibor

Pálfiszeg Község polgármestere

 

 

 

 

Záradék

Jelen társulási megállapodást

Csonkahegyhát Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a ……/2013. (……..) számú

Dobronhegy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a …../2013. (…….) számú

Milejszeg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a …../2013. (…….) számú

Németfalu Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a …../2013. (……..) számú

Pálfiszeg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a ……/2013. (………) számú

képviselő-testületi határozatukkal fogadta el.

 

 

 

 

Fazekas István

jegyző

 

 

Bóbita Óvoda

ALAPÍTÓ OKIRATA

MÓDOSÍTÁSA

Becsvölgye, Csonkahegyhát, Dobronhegy, Kustánszeg, Milejszeg, Németfalu és Pálfiszeg községek önkormányzatainak képviselő-testületei által létrehozott Köznevelési Intézményi Társulás társulási tanácsa az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. Korm. rendelet 5. § (1)-(2) bekezdései, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szerinti tartalommal az alábbi alapító okiratot adja ki:

1) A költségvetési szerv megnevezése: Csonkahegyháti Bóbita Óvoda

2) Székhelye: 8918 Csonkahegyhát, Kossuth u. 15.

Csoportok száma: 2

Felvehető maximális gyermeklétszám: 50 fő

3) Telephelyei, tagintézményei:

a) Telephely:

Csonkahegyháti Bóbita Óvoda Főzőkonyhája

8918 Csonkahegyhát, Fő u. 24.

b)Tagintézmény:

Csonkahegyháti Bóbita Óvoda Becsvölgyei Nyitnikék Egységes Óvoda-bölcsőde

Tagintézménye

8985 Becsvölgye, Virágos u. 4.

Csoportok száma: 2

Felvehető maximális gyermeklétszám: 50 fő

4) A költségvetési szerv módosítás előtti megnevezése, székhelye:

Gárdonyi Géza és Szegi Suli Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda

8918 Csonkahegyhát, Fő u. 24.

5) A költségvetési szerv típusa: Óvoda

6) Közfeladata:

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján óvodai nevelés

7) Irányító szerv(ek) neve, székhelye:

Alapító neve, székhelye:

Csonkahegyháti Intézményi Társulás

Székhelye: 8918 Csonkahegyhát, Fő u. 20.

Fenntartó, működtető neve és székhelye:

Csonkahegyháti Intézményi Társulás

Székhelye: 8918 Csonkahegyhát, Fő u. 20.

8) Felügyeleti szervének neve, címe:

Az irányítói és felügyeleti jogokat a Csonkahegyháti Intézményi Társulás Társulási Tanácsa gyakorolja.

Címe:

Csonkahegyhát Község Önkormányzata 8918. Csonkahegyhát, Fő u. 20.

9) Alaptevékenysége:

Államháztartási szakágazati besorolása:

851020 Óvodai nevelés

Alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése:

• óvodai nevelés
• a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése

Az alaptevékenység(ek) szakfeladatrend szerinti besorolása:

Csonkahegyháti Bóbita Óvoda Főzőkonyhája telephelyen:

562912 Óvodai intézményi étkeztetés

562913 Iskolai intézményi étkeztetés

562917 Munkahelyi étkeztetés

562920 Egyéb vendéglátás

A székhelyen:

851011 Óvodai nevelés, ellátás

851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása

sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd

890111 Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok

A tagintézményben:

562912 Óvodai intézményi étkeztetés

562913 Iskolai intézményi étkeztetés

562917 Munkahelyi étkeztetés

851011 Óvodai nevelés, ellátás

851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása

sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd

889101 Bölcsődei ellátás

890111 Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok

680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

10) Vállalkozási tevékenység felső határa a módosított kiadási előirányzatok arányában:

Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.

11) Illetékessége, működési köre:

Becsvölgye, Csonkahegyhát, Dobronhegy, Kustánszeg, Milejszeg, Németfalu, Pálfiszeg községek közigazgatási területe

12) Gazdálkodási besorolása:

Önállóan működő költségvetési szerv.

A pénzügyi-gazdasági feladatokat a gesztor önkormányzat hivatala látja el.

Az erről szóló munkamegosztás- és felelősségvállalás rendjét, a gazdálkodással kapcsolatos jogosultságokat a két szerv között létrejött „Ügyrendi Megállapodás” rögzíti.

13) A feladatellátást szolgáló vagyon:

a) Csonkahegyháti Bóbita Óvoda

8918 Csonkahegyhát, Kossuth u. 15.

Helyrajzi szám: 104/1,

Területe: 802 m²

Tulajdonosai:

Csonkahegyhát Község Önkormányzata 1/5 részben,

Dobronhegy Község Önkormányzata 1/5 részben,

Milejszeg Község Önkormányzata 1/5 részben,

Németfalu Község Önkormányzata 1/5 részben,

Pálfiszeg Község Önkormányzata 1/5 részben

b) Csonkahegyháti Bóbita Óvoda Főzőkonyhája

8918 Csonkahegyhát, Fő u. 24.

Helyrajzi szám: 256

Területe: 226 m²

Tulajdonosai:

Csonkahegyhát Község Önkormányzata 1/5 részben,

Dobronhegy Község Önkormányzata 1/5 részben,

Milejszeg Község Önkormányzata 1/5 részben,

Németfalu Község Önkormányzata 1/5 részben,

Pálfiszeg Község Önkormányzata 1/5 részben

c) Csonkahegyháti Bóbita Óvoda Becsvölgyei Nyitnikék Egységes Óvoda-bölcsőde Tagintézménye

8985 Becsvölgye, Virágos u. 4.

Helyrajzi szám: 416/6

Területe: 7902 m²

Tulajdonosai:

Becsvölgye Község Önkormányzata 3/5 részben,

Kustánszeg Község Önkormányzata 2/5 részben

14) Az intézményi vagyon feletti rendelkezési jogosultság:

A vagyon feletti rendelkezési jogosultság, valamint az intézmény működése során keletkező vagyontárgyak esetében a tulajdonjog az alapítókat illeti meg. Az intézményvezető a bérbeadási, hasznosítási tevékenység gyakorlását az alapító önkormányzatokkal való egyeztetés alapján, illetve a hozzájárulásukat követően teheti meg.

A vagyon felett az önkormányzatok tulajdoni hányaduk arányában rendelkeznek. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testületek a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendeleteikben rendelkeznek.

Az intézmény az épületeket, építményeket nem jogosult elidegeníteni, használatukra az önkormányzati rendeletek alapján jogosult.

15) Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony(ok) megjelölése:

Foglalkoztatottjainak jogviszonya lehet közalkalmazott, melyekre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény az irányadó. Egyes foglalkoztatottjainak a jogviszonya munkavállaló, melyekre nézve a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra (pl. megbízási jogviszony) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi. IV. törvény vonatkozik.

16) Az intézményvezető kinevezésének rendje:

Az intézmény vezetőjének kinevezési, megbízási rendje az alábbiak szerint történik:

Az intézményvezetői állást nyilvános pályázat útján kell betölteni.

A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat az alapító önkormányzatok együttes képviselőtestületi határozata alapján a gesztor önkormányzat hivatala végzi el.

A pályázati felhívást a megyei lapon kívül a Szaktárca szerinti közlönyben is közzé kell tenni.

Az intézményvezetői megbízást a Társulási Tanács adja. Az intézményvezetői megbízás 5 évre, illetve tanévre szól.

Az intézményvezető felett az egyéb munkáltatói jogkört az alapító önkormányzatok véleményének kikérésével és velük egyeztetve a gesztor önkormányzat polgármestere gyakorolja.

Jelen alapító okirat 2013. május 1. napon lép hatályba.

A módosítással egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot a Csonkahegyháti Intézményi Társulás Társulási Tanácsa a 7/2013. (IV.22.) számú határozatával jóváhagyta.

Csonkahegyhát, 2013. április 22.

…………………… …………………… …………………….

Magai Ágota Salamon Mária Barabás Erzsébet

Becsvölgye község Csonkahegyhát község Dobronhegy község

polgármestere polgármestere polgármestere

……………………. ……………………… …………………….

Bécs Tiborné Egyedné Salamon Mária Galambos László

Kustánszeg község Milejszeg község Németfalu község

polgármestere polgármestere polgármestere

………………………. ……………………………..

Szakál Tibor Fazekas István

Pálfiszeg község jegyző

polgármestere

 

Kustánszeg Község Önkormányzat

Képviselő-testületének

4/2013. (V. 24.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Kustánszeg Község Önkormányzata önállóan, demokratikus módon, a település lakosságának, önszerveződő közösségeinek, társadalmi, gazdasági szervezeteinek hatékony együttműködésével, széleskörű nyilvánosságot biztosítva intézi a község közügyeit, gondoskodik a közszükségletek kielégítéséről, az életminőség javítására irányuló jelenlegi és jövőbeni céljainak megvalósításáról.

A képviselő-testület ezen elvekkel összhangban az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (a továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Mötv. 53. §-ába foglalt feladatkörében eljárva Kustánszeg Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról (a továbbiakban: SzMSz) a következő rendeletet alkotja:

 

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

1) Az Önkormányzat megnevezése: Kustánszeg Község Önkormányzata.

(2) Székhelye: Kustánszeg, Kossuth út 45. Működési területe: Kustánszeg község közigazgatási területe.

 

Az önkormányzat jelképei, az önkormányzat hivatalos honlapja

2. §

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer, és a zászló.

(2) Az önkormányzat címere:Vágott, felül hasított ívelttalpú háromszögű pajzs, első vörös mezejében lebegő arany harangláb, tetején csillaggal. Második zöld mezejében, lebegő arany, jobb felé vágtató lovas páncélos vitéz, jobb kezében kivont kardot tart. Harmadik kék mezejében lebegő arany csónak, melyhez arany evezőlapát van támasztva.

A címerpajzs felett lebegő, arany szalagon fekete betűkkel „KUSTÁNSZEG” felirat olvasható.

(3) Az önkormányzat zászlaja:A zászlólap – 2:1 arányú, fekvő formátumú, 100×200 cm-es – piros, fehér, zöld színű, függőlegesen hármasosztású zászlóselyem, oldalán aranyrojt díszítéssel. Az önkormányzat címere a zászlólap közepén – színes megjelenítéssel, mindkét oldalon hímzetten – foglal helyet, mely felett a község neve „KUSTÁNSZEG” lebegő arany szalagon, feketével, az ívelttalp alatt „KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA” felirat arany színnel ívelten jelenik meg.

(4) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.kustanszeg.hu

 

A képviselő-testület tagjai, feladat- és hatásköre

3. §

(1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5 fő.

(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát az SzMSz 1. melléklete tartalmazza.

4. §

 

(1) A képviselő-testület az Mötv. 10. § és 20.§ (1) bekezdéseiben foglaltak szerint látja el a törvény által kötelezően előírt feladatokat.

(2) Az önkormányzat által ellátott, önként vállalt feladatokat az SzMSz 2. melléklete, az önkormányzat részvételével létrehozott társulásban ellátott feladatokat az SzMSz 3. melléklete tartalmazza.

(3) A feladatok ellátásának mértékét és módját – a lakosság igényei és az önkormányzat anyagi lehetőségeinek figyelembe vételével – a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg.

(4) A képviselő-testület átruházott hatásköreit az SzMSz. 4. melléklete, át nem ruházható hatásköreit az Mötv. 42. §-a tartalmazza.

(5) Az Önkormányzat tevékenységeinek szakfeladat szerinti besorolását a 5. melléklet tartalmazza.

 

II. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI

A képviselő-testület munkaterve

5. §

(1) A képviselő-testület üléseit éves munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.

(2) A munkatervre vonatkozó javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani. A képviselő-testület munkatervének programjára javaslatot tehetnek

a) a települési képviselők,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) az önkormányzati intézmény vezetői, és

d) a jegyző.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell

a) az ülések időpontját, helyét,

b) a napirend tárgyát, előterjesztőjét, (külön előadó esetén annak megnevezését),

c) a közmeghallgatás(ok) időpontját, napirendjét, és

d) a napirend tárgyalásához külön meghívottakat.

(4) A következő naptári év munkatervének elfogadásáról a polgármester javaslatára a tárgyév utolsó ülésnapján a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(5) Az elfogadott munkatervet meg kell küldeni

a) a képviselő-testület tagjainak,

b) a nem képviselő bizottsági tagoknak,

 

A képviselő-testület ülése

6. §

(1) A képviselő-testület

a) alakuló (Mötv. 43. §),

b) rendes, és

c) rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester az Mötv. 45. §-a szerint hívja össze és vezeti. Akadályoztatása, tartós távolléte esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testületet ülését.

(3) Akadályoztatásnak, tartós távollétnek minősül a) 30 napot meghaladó távollét, és b) az előre nem meghatározható idejű betegség.

 

Az alakuló ülés

7. §

A képviselő-testület az alakuló ülését a választást követően az Mötv. 43. §-a szerint tartja meg.

 

Rendes ülés

8. §

(1) A képviselő-testület munkaterv szerint évi 6 ülést tart. Ezen túlmenően szükség szerint ülésezik.

(2) A képviselő-testület bármelyik bizottságának vagy legalább két képviselőnek az írásos indítványára, munkaterven kívüli, rendes ülést kell összehívni. Az indítványt a napirend megjelölésével, az indítványozók sajátkezű aláírásával, ill. a bizottság határozatával, az ülés tervezett időpontja előtt legalább 10 nappal kell a polgármesterhez benyújtani.

(3) Az ülés előkészítéséről a polgármester gondoskodik.

(4) Az üléseket rendszerint minden páros hónap 20. napját követő szerdai munkanapon, kell összehívni.

(5) Az ülés helye a községháza tanácskozó terme. A képviselő-testület indokolt esetben más helyszínen is tarthat ülést.

(6) A polgármester a képviselő-testület rendes ülését – indokolt esetben – az előzetesen meghatározottól eltérő időpontban is összehívhatja.

 

9. §

(1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester a meghívóban tesz javaslatot.

(2) A polgármester köteles az SzMSz-ben meghatározott módon az ülés napirendjére felvenni

a) az előterjesztéseket,

b) az önálló indítványokat, és

c) a tájékoztatókat.

(3) A polgármester a napirend előtt tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, eseményekről, a lejárt határidejű határozatokról, a közbeszerzési és egyéb pályázatokról.

 

Rendkívüli ülés

10. §

 

(1) Halaszthatatlan döntést igénylő esetben rendkívüli ülést kell tartani.

(2) Nem minősül rendkívüli ülésnek, ha a meghívó és az írásos előterjesztés az ülést megelőző 5 nappal kézbesíthető.

(3) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

a) legalább két képviselő, vagy

b) a képviselő-testület bizottságának indítványára.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túl a polgármester halaszthatatlan döntést igénylő esetekben a rendkívüli ülést saját hatáskörében összehívhatja.

 

11. §

 

(1) A 10. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványnak tartalmaznia kell

a) a rendkívüli ülés összehívására tett kezdeményezés indokait, illetve a képviselő-testület bizottságának e tárgyban hozott döntését,

b) a határozat-tervezetet,

c) az ülés napirendjére, helyére, időpontjára vonatkozó javaslatot, és

d) a 10. § (3) bek. a) pontjában meghatározott esetben a települési képviselők sajátkezű alá – írását.

(2) A 10. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben a polgármester, lehetőleg az indítványban megjelölt időpontban, de ha az indítvány túl rövid időpontra szól, legkésőbb a benyújtástól számított 15 napon belüli időpontra köteles összehívni a képviselő-testület ülését.

 

12. §

 

(1) A rendkívüli ülésre szóló meghívót és az írásos előterjesztést a képviselő-testületi ülés előtt legalább 24 órával kell a képviselők és a jegyző részére kézbesíteni.

(2) Különösen sürgős esetben – az összes képviselő egyetértésével – a rendkívüli ülés az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő módon és időben, távbeszélőn, elektronikus úton is összehívható és a határozati javaslatok az ülés előtt kioszthatók.

 

13. §

 

(1) A rendkívüli képviselő-testületi ülésen csak az a napirendi pont tárgyalható, amire az indítvány vonatkozott.

(2) A rendkívüli ülésen legfeljebb három napirend tárgyalható.

(3) A napirendi pont beterjesztéséről a polgármester gondoskodik, az indítványozó, illetve képviselője a rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívásának és az indítvány napirendre tűzésének indokait ismertetheti. Az előterjesztések rendje, tartalmi, formai követelményei

 

14. §

 

(1) Előterjesztésnek minősül

a) a rendelet-tervezet,

b) a határozati javaslat, és

c) a beszámoló.

(2) Az előterjesztéseket írásban kell benyújtani, de a beszámoló szóban is előterjeszthető.

(3) Az írásbeli előterjesztésnek általában tartalmaznia kell

a) az előterjesztő megnevezését,

b) az előterjesztés tárgyát, a képviselő-testületi ülés időpontját,

c) a tényállást,

d) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,

e) az alternatívák indokait, a megvalósítás várható negatív és pozitív következményeit,

f) a határozat-, és rendelet-tervezetet,

g) szükség szerint a határozat végrehajtásáért felelős és a határidő megjelölését, és

h) azoknak a megjelölését, akiknek a határozatot meg kell küldeni.

(4) A (3) bekezdés c) – e) pontjaiban foglaltakat az előterjesztő vagy az előadó az ülésen szóban is ismertetheti, illetve írásos előterjesztésük esetén – azokat szóban kiegészítheti.

(5) A képviselő-testület elé döntést igénylő kérdésben előterjesztés benyújtására jogosult

c) a polgármester,

a) a képviselő-testület tagja,

b) bizottság,

d) a jegyző, és

e) a polgármester ellenjegyzésével önkormányzati intézmény vezetője.

(6) Jogszabály előírása, illetve a polgármester felkérése alapján az önkormányzat feladatkörét érintő kérdésekben nem önkormányzati szervek vezetői, képviselői is adhatnak tájékoztatást, illetve előterjeszthetnek beszámolót a képviselő-testület ülésére.

(7) Az előterjesztő az előterjesztés elkészítésére külön előadót jelölhet ki, vagy kérhet fel, aki az előterjesztés megtárgyalásán tanácskozási joggal vesz részt.

 

A képviselő-testület összehívása

15. §

 

(1) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testületi ülés előtt legalább 5 nappal kell kézbesíteni.

(2) A meghívóval együtt kell kézbesíteni az érintetteknek az írásos előterjesztéseket. Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az előterjesztés külön kézbesítését.

(3) A meghívó tartalmazza a képviselő-testületi ülés napjának, helyének, kezdési időpontjának pontos megjelölését, a napirendi pontok tárgyát, előterjesztőjének, előadójának megjelölését.

(4) A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni

a) a képviselő-testület tagjait,

b) a jegyzőt,

c) a napirendi pontok előadóit,

d) az önkormányzati intézmények vezetőit, a feladatkörükbe tartozó, illetve feladatkörüket érintő képviselő-testületi előterjesztések tárgyalására, e) mindazokat, akiknek meghívását a polgármester indokoltnak tartja.

(5) A meghívottakat a képviselő-testület, és a bizottság ülésein – tevékenységi körükben – tanácskozási jog illeti meg.

(6) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a község lakosságát (a nyilvánosságot) a meghívónak a a községi hirdetőtáblákon történő kifüggesztésével, valamint a község honlapján kell értesíteni.

Az ülések nyilvánossága

16. §

 

A képviselő-testület nyilvános vagy zárt ülést tart az Mötv. 46. §-a szerint.

Sürgősségi javaslat

17. §

 

(1) A polgármester, a jegyző, a képviselő-testület bizottsága, vagy bármely képviselő javasolhatja a napirend kiegészítését (sürgősségi javaslat). A javaslatot indokolni kell.

(2) A sürgősségi javaslat kérdésében a képviselő-testület a napirend megszavazása előtt, minősített többséggel dönt.

(3) Sürgősséggel rendelet-tervezet nem tárgyalható.

(4) A sürgősségi javaslat határozat-tervezetét a képviselők részére legkésőbb az ülés megkezdéséig ki kell osztani.

(5) A sürgősségi javaslat tárgyalása előtt, bármely képviselő indítványára, a polgármester mint levezető elnök legalább 15 perces szünetet köteles elrendelni annak érdekében, hogy az előterjesztést a képviselők áttanulmányozhassák.

 

Napirendi pont tárgyalásának elnapolása

18. §

 

(1) A polgármester mint levezető elnök vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, az adott napirendi pont vitájának lezárásáig. Erről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) Azokat az előterjesztéseket, amelyek tárgyalását a képviselő-testület elnapolta, vagy amelyek tárgyalása határozat-képtelenség miatt maradt el, a következő ülés napirendjének elejére kell felvenni, kivéve ha az elnapolásról hozott határozatában a képviselő-testület másként döntött.

 

Képviselői önálló indítványok

19. §

 

(1) A munkatervben szereplő, valamint a napirendbe már felvett ügyekkel nem összefüggő képviselői önálló indítványt az ülést megelőzően 10 nappal kell a polgármesternél, írásban beterjeszteni. A sürgősséggel beterjesztett önálló indítvány esetében a 17. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó képviselő nevét, az indítvány tárgyát, és az előterjesztő sajátkezű aláírását.

(3) A képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítványok

a) a rendelet-tervezetek, és

b) határozati javaslatok lehetnek

 

Interpelláció

20. §

 

(1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a

a) polgármestertől (alpolgármestertől),

b) jegyzőtől, és a

c) bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet (interpelláció).

(2) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 2 nappal a polgármesternél kell írásban bejelenteni.

(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell a) az interpelláló nevét, valamint b) az interpelláció tárgyát és tartalmát.

(4) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is.

(5) Sürgős esetben az ülés elnökeként eljáró polgármester engedélyével az ülésen szóbeli interpelláció is előterjeszthető. Ha az elnök az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére az interpelláció engedélyezéséről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6) Az interpellációra lehetőség szerint az ülésen, ha ez nem lehetséges 15 napon belül írásban kell választ adni. Ha az interpelláló képviselő írásban kapott választ, akkor a következő rendes ülésen kell nyilatkoznia a válasz elfogadásáról. Az írásbeli választ a képviselő-testület minden tagja részére meg kell küldeni.

(7) Ha az interpellációra adott szóbeli vagy írásbeli választ a képviselő nem fogadja el, a képviselő-testület a válasz elfogadásáról egyszerű szótöbbséggel dönt. Abban az esetben, ha a választ a képviselő-testület sem fogadja el, az interpellációt az illetékes állandó bizottságnak kell kiadni vizsgálatra és az interpellációt a soron következő ülésen ismételten megválaszolni.

 

Kérdések, észrevételek, tájékoztatók, bejelentések, napirend előtti felszólalás

21. §

 

(1) A képviselő a képviselő-testületi ülésen napirend előtt, önkormányzati ügyekben kérdéssel, illetve észrevétellel fordulhat a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, és a bizottság elnökéhez. Részére a választ lehetőleg azonnal, de legkésőbb a következő ülésen meg kell adni.

(2) A képviselő az erre kijelölt napirendi pont keretében, vagy ennek hiányában az ülés végén közérdekű ügyekről tájékoztatást adhat, vagy bejelentéssel élhet.

 

22. §

 

(1) Napirend előtti felszólalásra az ülés elnökeként eljáró polgármestertől írásban bármelyik képviselő, a felszólalás tárgyának megjelölésével, engedélyt kérhet.

(2) Ha az elnök az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére, e tárgyban a képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.

(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan bármely képviselő egy ízben, két-két percre kaphat szót.

(4) Napirend előtti felszólalás tárgyában vitának és határozathozatalnak helye nincs.

 

A képviselő-testület tanácskozási rendje

23. §

 

(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint a fele (3 fő) jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belüli időpontra ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni

(3) Amennyiben az ülés közben válik határozatképtelenné a képviselő-testület az ülés elnökeként eljáró polgármester az ülést berekeszti, és 8 napon belüli időpontra, a nem tárgyalt napirendekkel, újból összehívja.

(6) Az ülés elnöke

a) megnyitja az ülést, megállapítja a határozatképességet, számba veszi a távollévőket és ismerteti a bejelentett távollét okát., és lehetőséget ad a napirend előtti felszólalásra és interpellációra,

b) előterjeszti és elfogadásra szavazásra bocsátja a napirendi javaslatot,

c) félbeszakíthatja, bezárja az ülést, tárgyalási szünetet rendelhet el, biztosítja az ülés rendjét,

d) általános vitavezetési feladatokként

– napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát,

– megadja, vagy megtagadja a szót,

– megvonja a szót, vagy felszólít a tárgyra térésre,

– elrendeli a szavazást,

– megállapítja a szavazás eredményét, és

– kimondja a határozatot.

 

A tárgyra térésre felhívás, és a szó megvonása

24. §

 

(1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra.

(2) Az elnök az (1) bekezdés szerinti második felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

 

Rendfenntartás

25. §

 

(1) Ha a képviselő, felszólalása során a képviselő-testület vagy bármely személy tekintélyét, személyiségi jogait megsérti, vagy a képviselő-testület tagjaira sértő kifejezést használ, továbbá az SzMSz-nek a tanácskozás rendjére és a szavazás szabályaira vonatkozó előírásait megszegi, az elnök rendre utasítja.

(2) A testületi ülésen tilos felhangosított rádiótelefonnal részt venni. E tilalom megszegőjét az elnök rendre utasítja. Ha nem képviselő a rendet sértő, akkor a második rendreutasításkor fel kell szólítani a terem elhagyására.

(3) A képviselő-testületi ülésen résztvevő állampolgárok sem a napirendekhez, sem azon kívül nem kaphatnak szót. Ezen szabály megsértése esetén az érintettet az elnök figyelmeztetésben részesíti, ismételt esetben felszólítja a terem elhagyására. Amennyiben ez sem jár eredménnyel a 26. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

Az ülés félbeszakítása

26. §

 

Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést félbeszakíthatja. Ha az elnök nem talál meghallgatásra, elhagyja az elnöki széket, az ülés ezzel félbeszakad és elnöki összehívásra folytatódik

Az előterjesztés tárgyalásának részletes vitavezetési szabályai

27. §

 

(1) Az elnök napirendi pontonként megnyitja az előterjesztés tárgyalását.

(2) Megadja a szót az előterjesztőnek, az előadónak, akik az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést fűzhetnek. Az előterjesztő az előterjesztést a vita megnyitásáig módosíthatja, visszavonhatja, ill. a vita lezárásáig, átdolgozásra visszakérheti.

(3) A képviselők az előterjesztőhöz, az előadóhoz, az adott előterjesztés tárgyalására meghívott szakértőhöz kérdést intézhetnek, akik kötelesek a válaszadásra.

(4) A képviselő-testület bizottságának elnöke ismerteti a polgármester által a bizottság részére kiadott, valamint a munkatervben meghatározott előterjesztésekkel kapcsolatos bizottsági ajánlást, és a bizottság esetleges módosító javaslatát.

(5) Az előterjesztéshez módosító javaslatot bármely települési képviselő, a képviselő-testület állandó bizottsága, a polgármester, és a jegyző nyújthatnak be. A módosító javaslatot indokolni kell.

(6) Ha az előterjesztés rendelet, vagy határozat módosítására irányul, akkor a módosító javaslat nem terjedhet ki a rendelet, vagy a határozat előterjesztéssel nem érintett részeire, kivéve, ha ez a szabályszerű módosító javaslat tartalma miatt nyilvánvalóan szükséges.

(7) A módosító javaslat benyújtója módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, ill. visszavonhatja.

(8) A kérdések, válaszok, bizottsági ajánlás, módosító javaslatok elhangzása után az ülés elnöke megnyitja a napirend vitáját.

(9)A hozzászólásra jelentkezőknek az elnök a jelentkezés sorrendjében adja meg a szót.

(10) Egy napirendhez egy képviselő legfeljebb két ízben, első ízben 5, másodízben 2 perc időtartamban szólhat hozzá.

(11) Az ülés elnöke – indokolt esetben – a képviselő további felszólalásának engedélyezését megtagadhatja. Ilyen esetben a képviselő a képviselő-testülettől kérheti a felszólalás engedélyezését. A képviselő-testület e tárgyban vita nélkül határoz.

(12) Az ülés elnöke, indokolt esetben, a hozzászólások időtartamát korlátozhatja, valamint kezdeményezheti a napirend vitájának időbeli korlátozását. Ez utóbbiról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(13) A tanácskozási joggal rendelkezők a napirendi pont vitája során legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb 3 perc időtartamban szólalhatnak fel.

(14) Az előterjesztőt és az előadót – legfeljebb 3 perc időtartamra – megilleti a zárszó joga.

 

Felszólalás ügyrendi kérdésben

28. §

 

(1) Az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi javaslatot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésben bármelyik képviselő 2 percre szót kérhet és javaslatot tehet. (Ügyrendi javaslat).

(2) Az ügyrendi javaslat elhangzása után ehhez felszólalásra jelentkezőknek legfeljebb 2 perces hozzászólás engedélyezhető.

(3) A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül határoz.

 

A vita lezárása

29. §

 

(1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja.

(2) Az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását. A képviselő-testület e kérdésben vita nélkül határoz.

 

A döntéshozatal szabályai

30. §

 

(1) A képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában, valamint az Önkormányzat rendeletében meghatározott ügyek eldöntéséhez.

 

31. §

 

(1) A szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

(2) A képviselő-testület először – benyújtásuk sorrendjében – a módosító javaslatról, majd a rendeleti vagy határozati javaslat egészéről dönt. Bármely képviselő a módosító indítványok szavazási sorrendjének megváltoztatását kezdeményezheti. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) A több változatban előterjesztett javaslatokról az előterjesztés sorrendjének megfelelően kell szavazni.

32. §

 

(1) A képviselő-testület döntéseit, az SzMSz-ben és más jogszabályban meghatározott kivételekkel, nyílt szavazással hozza meg.

(2) A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felöl kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az elnök köteles a szavazást megismételni. A napirendi pont végszavazása után a részszavazások nem ismételhetők meg.

(3) Nyílt szavazás esetén, legalább 2 képviselőnek a szavazás megkezdése előtt benyújtott javaslatára, név szerinti szavazást kell tartani. Egyéni képviselői kezdeményezés esetén a nyílt szavazásról a képviselő-testület dönt, vita nélkül.

(4) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC-sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

 

33. §

 

(1) Titkos szavazást a polgármester, vagy bármelyik települési képviselő kezdeményezheti. Titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Titkos szavazást kell tartani abban az esetben is, ha azt jogszabály elrendeli.

(3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(4) A szavazás lebonyolítására a képviselő-testület a képviselők közül háromtagú – elnökből és két tagból álló – szavazatszámláló bizottságot választ.

(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(6) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

a) a szavazás tárgyát, helyét, napját, kezdetének és befejezésének időpontját,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során felmerült, jogi jelentőséggel bíró körülményeket,

d) a szavazás során tett megállapításait és a hozott határozatait, valamint

e) a szavazás eredményét.

(7) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírják.

(8) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek – a jegyzőkönyv ismertetésével – jelentést tesz, amelynek elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

 

34. §

 

Titkos szavazással lebonyolított választás, kinevezés, megbízás, kitüntetés esetén – amennyiben kettőnél több jelölt van és a jelöltek egyike sem kapja meg a szükséges szavazatot – a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre ismételt szavazást kell tartani.

35. §

 

(1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. §(1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület – a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 17. §

(2) bekezdése figyelembevételével – a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását 6 hónapra 25 %-kal csökkenti. (2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.

 

A képviselő-testület döntéseinek jelölése

36. §

(1) A képviselő-testület által hozott határozatokat, rendeleteket a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(3) Nem kell sorszámmal ellátott, alakszerű határozatba foglalni az ügyrendi jellegű döntéseket, de a döntést és a szavazás számszerű eredményét a jegyzőkönyvben, ilyen esetben is rögzíteni kell.

(4) A határozatok esetén a sorszám /arab szám/ és az évszám /arab szám/ után zárójelben fel kell tüntetni az elfogadás időpontját (hó. /római szám/ nap. /arab szám/), valamint a határozat megjelölést az alábbi minta szerint: „Kustánszeg Község Önkormányzat Képviselő-testületének sorszám/év. (hó. nap.) számú határozata”

(5) A rendeletek esetén a jogszabályalkotásról, és – szerkesztésről szóló mindenkori felsőbb szintű jogszabályok alapján kell eljárni. A jelenleg hatályos, a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet alapján a rendeleteket az alábbi minta szerint kell jelölni: „Kustánszeg Község Önkormányzat Képviselő-testületének sorszám(arab szám) / év(arab szám). (hó(római szám). nap(arab szám).) önkormányzati rendelete cím (-ról, -ről toldattal)”

(6) A hatályos önkormányzati rendeleteknek a módosításokkal történő egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik

. (7) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének időpontját a rendeletben meg kell határozni, ennek hiányában a jegyző, a rendelet megalkotásától számított 15 napon belül, az önkormányzat hirdetőtábláján történő elhelyezéssel hirdeti ki.

 

A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

37. §

 

(1) A képviselő-testület üléséről az Mötv. 52. §-ában foglalt rendelkezések szerint kell jegyzőkönyvet készíteni.

(2) A tárgyalt napirendeknél a tanácskozás lényegét kell a jegyzőkönyvbe foglalni. A képviselő-testület tagja, valamint az ülésen tanácskozási joggal résztvevő kérésére, az általa elmondottakat szó szerint kell rögzíteni a jegyzőkönyvbe.

III. fejezet

A LAKOSSÁGI FÓRUMOK RENDJE

38. §

 

(1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal az Mötv. 54. §-a szerint közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatásról a 36. § szerinti jegyzőkönyv készül.

(3) A polgármester a lakosság, a társadalmi szervezetek tájékoztatása, meghatározott döntések előkészítésébe történő bevonása érdekében, falugyűlést, lakossági fórumot hívhat össze.

(4) A közmeghallgatás, falugyűlés, lakossági fórum idejéről, helyéről, tárgyáról a lakosságot, legalább 15 nappal korábban hirdetmények útján tájékoztatni kell.

IV. fejezet

A TÁRSULÁS

39. §

 

(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb ellátása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűlés és más települések önkormányzataival hoz létre társulásokat, a kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok ellátása érdekében.

(2) Az Önkormányzat részvételével működő társulások felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

V. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAINAK JOGÁLLÁSA ÉS FELELŐSSÉGE

40. §

 

(1) A települési képviselő jogaira és kötelességeire az Mötv 32.§-a, valamint a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény rendelkezései az irányadóak, az alábbi kiegészítésekkel.

(2) Ha a képviselő-testület tagját önkormányzati jogkörében eljárva, vagy testületi felhatalmazás alapján, jogszerűen tett hivatalos nyilatkozata miatt joghátrány éri, érdekében az önkormányzat külön határozatban foglalt döntés szerint helytáll. A képviselő-testület e határozatát az adott esetre vonatkozó tényeket mérlegelve hozza meg.

(3) A települési képviselő – az Ötv. 19. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározottakon túl – köteles

a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,

b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,

c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

(4) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,

b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,

c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott, a testületi ülésen biztosított hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.

(5) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 5–10. §-ai tartalmazzák.

(6) A képviselők vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségével kapcsolatos szabályokat a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 10/A. §-a tartalmazza.

(7) Az összeférhetetlenség megállapítására vonatkozó kezdeményezés kivizsgálása, továbbá a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és ellenőrzése, valamint a polgármester juttatásaira vonatkozó javaslat tétele az Ügyrendi Bizottság feladata.

VI. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEI

A képviselő-testület bizottságai

41. §

 

(1) A képviselő-testület az Mötv. 57. §-a szerint állandó, vagy ideiglenes (ad hoc) bizottságokat hoz létre.

(2) Az ideiglenes bizottságot a képviselő-testület konkrétan meghatározott feladat ellátására hozza létre. A bizottság az adott feladat ellátását követően arról beszámol a képviselő-testületnek. A beszámoló elfogadásával az ideiglenes bizottság megszűnik.

(3) A bizottság nem képviselő-testületi tagjainak, a bizottság feladatköre szerinti jelentősebb szervezet képviselőjét, szakemberét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybevevők képviselőjét, a terület szakértőjét célszerű megválasztani. A bizottság nem képviselő tagja a megválasztását követően köteles esküt tenni a képviselő-testület előtt. Az eskü letételéig a bizottság tagja nem gyakorolhatja jogait. A vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles megtartani a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alaptörvényben és más jogszabályban a magántitokra és a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályokat.

(4) A képviselő-testület bizottságába megválasztott nem képviselő tag is a 39. § (6) bekezdése szerinti vagyonnyilatkozat-tételre köteles.

 

42. §

 

(1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre és tagjainak számát a következők szerint határozza meg: a) Ügyrendi Bizottság tagjainak száma: 3 fő (2) A bizottságok személyi összetételét az SzMSz. 6. melléklete, feladatait az 7. melléklete tartalmazza. A bizottság működése 43. § (1) A bizottságok működésére az Mötv. 60. §-ának szabályait kell alkalmazni.

(2) A bizottságok éves munkaterv alapján végzik tevékenységüket. Az éves munkatervről az adott év első Képviselő-testületi ülésén, a bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

(3) A bizottságok munkájuk segítése érdekében folyamatosan, vagy egy meghatározott célra tanácsadókat, szakértőket kérhetnek fel. A tanácsadók munkájukat fizetés, költségtérítés nélkül végzik. A szakértők díjazását önkormányzati döntéssel biztosított keretből, vagy pályázat útján elnyert összegből lehet biztosítani.

(5) A bizottság szükség szerint ülésezik.

(6) Az állandó bizottsági üléseket eltérő időpontban, úgy kell megtartani, hogy azokon a képviselő-testület többi tagja is részt tudjon venni.

 

44. §

 

(1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

a) a Képviselő-testület határozata alapján,

b) a polgármester indítványára,

c) a bizottsági tagok egyharmadának kezdeményezésére.

(3) A bizottság ülésére a polgármestert, az alpolgármestert, az erre igényt tartó képviselőket és a jegyzőt meg kell hívni, a bizottság szakértőit külön is meg lehet hívni.

 

45. §

 

(2) A bizottsági ülésről az Mötv. 60. §-a szerint jegyzőkönyvet kell készíteni.

 

A polgármester

47. §

 

(1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízásban látja el.

(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Ötv. 33/A. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Ötv. 33/B. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Ötv. 33/C §-a tartalmazza.

(3) A polgármester lemondására a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvényben meghatározottakat kell alkalmazni.

(4) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek.

(5) Gyakorolja a munkáltatói jogokat az Mötv. 67. §-a szerint, továbbá egyetértési jogát a köztisztviselők vonatkozásában a jogszabályokban és , a közös önkormányzati hivatal létrehozására kötött megállapodásban biztosított esetekben.

(6) A polgármester az Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai:

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel.

(7) A polgármesterrel való konzultáció előzetes egyeztetés alapján következő időpontban lehetséges (fogadóra): minden héten szerdán: 9.00 – 12. H -ig

(8) A polgármester dönthet – a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,

b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,

c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.

 

Az alpolgármester

48. §

 

(1) A képviselő-testület az Ötv. 34. §-a szerint 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ

(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg és irányítja tevékenységét.

 

A jegyző

49. §

 

(1) A közös önkormányzati hivatalt létrehozó települések polgármesterei az Mötv. 82-83., és 146/C. §-ai szerint jegyzőt neveznek ki.

(2) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni

. (3) A jegyző – Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívüli – kiemelt feladatai:

a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését,

e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,

f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,

g) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

(4) A jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről

(5) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a Közös Önkormányzati Hivatalban ilyen köztisztviselő nincs, akkor más önkormányzat polgármesteri hivatalának, vagy közös önkormányzati hivatalának jegyzőjét bízza meg.

 

VII. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HIVATALA

50. §.

 

(1) Boncodfölde,Csonkahegyhát, Dobronhegy,Kustánszeg, Milejszeg,Németfalu, Pálfiszeg,Teskánd községek képviselő-testületei az Mötv. 84-86. §-ai alapján, 2013. január 1-i hatállyal közös önkormányzati hivatalt hoztak létre Teskándi Közös Önkormányzati Hivatal megnevezéssel (a továbbiakban: Hivatal), Teskándi székhellyel (8991 Teskánd Rákóczi út 3. )

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése határozza meg.

(3) A Hivatal további feladatát és hatásköreit, működésének részletes szabályait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A jegyző által, a vonatkozó jogszabályok – különösen az Mötv. 67. § d) pontjának és a 85. § (6), (9) bekezdéseinek figyelembe vételével – és a Hivatal létrehozására és fenntartására kötött megállapodás alapján megalkotott Szervezeti és Működési Szabályzatot a tagönkormányzatok képviselő-testületei határozattal hagyják jóvá.

 

VIII. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA

51. §

 

(1) Az önkormányzat vagyonára és gazdálkodására különösen az Alaptörvény, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, az Mötv. 106-110. §-ainak, az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezései az irányadóak.

(2) Az önkormányzati vagyonra, a vagyon hasznosítására vonatkozó szabályokat az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

(3) A választási ciklusra a képviselő-testület gazdasági programot készít.

(4) Az önkormányzat gazdálkodásának pénzügyi kereteit és szabályait a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletben, ill. külön rendeletben határozza meg. (5) Az önkormányzat intézményeinek függetlenített belső ellenőrzését a Hivatal látja el.

IX. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

53. §

 

(1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A hatályba lépéssel egyidejűleg Kustánszeg Község Önkormányzatának az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2011. (VI.30.) számú önkormányzati rendelete hatályát veszti.

 

Bécs Tiborné	Fazekas István
Polgármester	Jegyző

 

A jelen rendelet 2013. május 24. napján kihirdetésre került:

Fazekas István jegyző

 

1. melléklet a 4/2013. (V. 24.) önkormányzati rendelethez

 

A képviselő-testület tagjainak névsora:

Bécs Tiborné polgármester

Srágli Mónika alpolgármester

Gyenese Norbert képviselő

Lakatos Dezső képviselő

Id. Pulger István képviselő

 

2. melléklet a 4/2013. (V. 24.) önkormányzati rendelethez

 

Az önkormányzat által ellátott, önként vállalt feladatok:

– településfejlesztés, településrendezés, az épített és természeti környezet védelme,

– vízrendezés, vízelvezetés, csatornázás, szennyvízkezelés,

– köztisztaság, településtisztaság,

– sport támogatása,

– helyi közbiztonság feltételeinek megteremtésének támogatása,

– közreműködés a helyi energiaellátásban,

– közösségi tér biztosítása,

– kulturális és közművelődési tevékenység támogatása,

– civil szervezetek közérdekű tevékenységének támogatása,

– helyi rendezvények (különösen: Nyugdíjas találkozó, Falunap, Szüret-Borünnep) szervezése,

 

3. melléklet a 4/2013. (V. 24.) önkormányzati rendelethez

 

Társulás útján ellátott feladatok:

1. Nevelés – oktatás: óvodai ellátás

3. Szociális,- gyermekvédelmi alapellátás:

4. Hulladékgazdálkodás:

5. Vízgazdálkodási feladatok

 

4. melléklet a 4/2013. (V. 24.)) önkormányzati rendelethez

 

A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök:

a) közterület-foglalási díj

b) temetési segély

c) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv-ben meghatározott közútkezelői feladatok és hatáskörök

d) közút nem közlekedési célú igénybevételéhez tulajdonosi hozzájárulás

e) egyéb önkormányzati rendeletben a polgármesterre átruházott hatáskörök

f) átmeneti segély

 

 

5. melléklet a 4/2013. (V. 24.) önkormányzati rendelethez

 

Az Önkormányzat tevékenységeinek szakfeladat szerinti besorolása:

1. Gazdasági feladatok

360000 Víztermelés, – kezelés, – ellátás

370000 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

381101 Települési hulladék szelektív gyűjtése

381103 Települési hulladék vegyes begyűjtése, szállítása

382101 Települési hulladék kezelése

412000 Lakó- és nem lakóépület építése

421100 Út építése

422100 Folyadék szállítására szolgáló közmű építése

422200 Elektromos, híradás-technikai célú közműépítés

429900 Egyéb m.n.s. építés 522001 Közutak, hidak üzemeltetése, fenntartása

522003 Parkoló, garázs üzemeltetése, fenntartása

 

2. Étkeztetés

562912 Óvodai intézményi étkeztetés

562913 Iskolai intézményi étkeztetés

562917 Munkahelyi étkeztetés

562920 Egyéb vendéglátás

 

3. Kiadási tevékenység

581400 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása

581900 Egyéb kiadói tevékenység

 

4. Ingatlanügyletek

680001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 5. Kölcsönzés, reklám

730000 Reklám, piackutatás

770000 Kölcsönzés, operatív lízing

 

6. Állategészségügyi ellátás

750000 Állategészségügyi ellátás

 

7. Építményüzemeltetés, zöldterület-kezelés

811000 Építményüzemeltetés

812000 Takarítás

813000 Zöldterület-kezelés

 

8. Általános közigazgatás

841112 Önkormányzati jogalkotás

841192 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

 

9. Önkormányzati szolgáltatások, tevékenységek

841402 Közvilágítás

841403 Város-, Községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások

 

10. Költségvetési pénzellátás technikai szakfeladatai

841901 Önkormányzatok elszámolásai

841902 Központi költségvetési befizetések

 

11. Külügyek

842155 Önkormányzatok m.n.s. nemzetközi kapcsolatai

 

12. Közbiztonsági feladatok

842421 Közterület rendjének fenntartása

842422 Igazgatásrendészet

842428 Bűnmegelőzés

 

13. Tűz-, polgári- és katasztrófavédelem

842541 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenység

 

14. Oktatás 851011 Óvodai nevelés, ellátás

851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása

851013 Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás

855912 Sajátos nevelési igényű gyermekek napközi otthoni nevelés

855913 Nemzetiségi napközi otthoni nevelés

856013 Fejlesztő felkészítés

 

15. Orvosi-, egészségügyi ellátás

862101 Háziorvosi alapellátás

862102 Háziorvosi ügyeleti ellátás

862231 Foglalkozás egészségügyi ellátás

862301 Fogorvosi alapellátás

869041 Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás

 

16. Szociális ellátás

881011 Idősek nappali ellátása

881090 Idősek egyéb szociális ellátása beutalás nélkü

l 882111 Aktív korúak ellátása

882116 Méltányossági ápolási díj

882122 Átmeneti segély

882123 Temetési segély

882124 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

882129 Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli támogatások

882202 Közgyógyellátás

882203 Köztemetés

889201 Gyermekjóléti szolgáltatás

889921 Szociális étkeztetés

889922 Házi segítségnyújtás

889923 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

889924 Családsegítés

889925 Támogató szolgáltatás

889942 Önkormányzat által nyújtott lakástámogatás

 

17. Társadalmi összetartozás erősítését célzó közfeladatok

890111 Esélyegyenlőség elősegítését célzó programok, tevékenységek

890121 Akadálymentesítést segítő programok, támogatásuk

890216 Önkormányzati ifjúsági programok, támogatásuk

890222 Idősügyi önkormányzati programok, támogatásuk

890302 Civil szervezetek program és egyéb támogatása

890506 Egyházak közösségi támogatása

 

18. Közfoglalkoztatás

890441 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

890442 Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása

890443 Egyéb közfoglalkoztatás

 

19. Könyvtári, közművelődés, egyéb kulturális szolgáltatások, sport

910123 Könyvtári szolgáltatások

910301 Történelmi hely, építmény működtetése

910302 Történelmi hely, építmény megóvása

910501 Közművelődési tevékenységek és támogatások

910502 Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése

931102 Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése

931201 Verseny sporttevékenység és támogatása

931301 Szabadidősport tevékenység és támogatása

932918 M.n.s. szabadidős szolgáltatás

932919 M.n.s egyéb szórakoztatási tevékenység

 

20. Egyéb személyi szolgáltatás

960302 Köztemető fenntartás és működtetés

 

6. melléklet a 4/2013. (V. 24.) önkormányzati rendelethez

 

Az önkormányzat bizottságainak személyi összetétele:

Ügyrendi Bizottság:

Gyenese Norbert

Lakatos Dezső

Pulger István

 

7.melléklet a 4/2013. (V. 24.) önkormányzati rendelethez

Állandó bizottságok feladatköre:

Ügyrendi Bizottság:

1) Átruházott hatáskörben gyakorolja a szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatásköreit.

2) Javaslatokat dolgoz ki a nevelés-oktatási, kulturális önkormányzati feladatok ellátására. Véleményezi a tárgykörben más területről érkező javaslatokat, tervezeteket.

3) Figyelemmel kíséri az egészségügyi ellátás helyzetét.

4) Gondoskodik a szociális- és gyermekvédelmi ellátás feladataival kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátásának biztosításáról. Kapcsolatot tart a feladatot ellátó igazgatási társulással.

5) Figyelemmel kíséri a Kisbíró c. önkormányzati tájékoztató újság szerkesztésével, kiadásával kapcsolatos feladatokat, és együttműködik azok megvalósításában a felelős kiadóval és szerkesztővel,

6) Szervezi, koordinálja a helyi rendezvények tervezésével, előkészítésével, lebonyolításával összefüggő munkát.

7.) Ellátja a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozataival, összeférhetetlenségi ügyeivel kapcsolatos feladatokat.

8.) Javaslatot dolgoz ki a polgármester illetményének és egyéb juttatásainak megállapítására, módosítására.

 

Gazdasági feladatkörök:

1.) Az Önkormányzatnál és intézményeinél:

– véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit,

– figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, – csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,

– vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvénesítését.

Vizsgálati megállapításait a Képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a Képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

2.) Véleményezi az éves költségvetés bevételi vagy kiadási előirányzatainak módosulását eredményező előterjesztéseket.

3.) Figyelemmel kíséri a költségvetés végrehajtását, folyamatosan vizsgálja az alapszerűen kezelt céltartalékok és egyéb pénzügyi alapok célirányos és hatékony felhasználását.

4.) Figyelemmel kíséri a képviselő-testület által hozott pénzügyi döntések végrehajtását.

5.) Figyelemmel kíséri az önkormányzati vagyon kezelésével, nyilvántartásával és leltározásával kapcsolatos feladatok ellátását.

6.) Javaslatokat tehet az önkormányzat saját bevételei növelésére, kiadásai csökkentésére.

7.) Javaslatot tehet – a törvény keretei között – új helyi adó bevezetésére, adó mértékének növelésére, illetve véleményezi az ilyen irányú javaslatokat.

8.) Véleményezi az Önkormányzat gazdasági programját, költségvetési tervezetét, a költségvetés módosításait.

9.) Véleményezi a gazdasági, pénzügyi kihatású előterjesztéseket.

10.) Véleményezi az önkormányzati tulajdonú telkek eladását, vállalkozásba vitelét, megosztását, bérbeadását.

11.) Javaslatot tehet önkormányzati tulajdonú területek hasznosítására, felhasználására.

 

Településfejlesztési és üzemeltetési feladatkörök:

1.) Előkészíti a feladatkörébe tartozó rendeleteket.

2.) Ellenőrzi és koordinálja a településfejlesztéssel és településrendezéssel, település üzemeltetéssel és környezetvédelemmel kapcsolatos feladatokat.

3.) Kezdeményezi a településfejlesztési koncepció, illetve a településrendezési tervek kidolgozását, illetve véleményezi azokat.

4.) Figyelemmel kíséri a településfejlesztési koncepció, illetve a településrendezési tervek érvényesülését, szükség esetén kezdeményezi a módosításukat.

5.) Véleményezi az övezeti átminősítési és belterületbe vonási terveket.

6.) Kezdeményezi a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények alkalmazását, illetve véleményezi az ezzel kapcsolatos előterjesztéseket, kezdeményezheti a településrendezési tervpályázat kiírását.

7.) Javaslatot tehet a település közlekedés fejlesztésére, kezdeményezheti forgalomtechnikai felülvizsgálatát, és véleményezheti a forgalomtechnikai terveket.

8.) Javaslatot tesz utcák, terek elnevezésére.

9.) Kezdeményezheti, illetve véleményezheti az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos rendeleteket, támogatásokat és díjazásokat

10.) Javaslatot tesz a település közműfejlesztésére

11.) Figyelemmel kíséri a település arculatának alakulását.

12.) Figyelemmel kíséri a régió településeinek fejlesztéseit.

Kustánszeg Község Önkormányzata

Szöveges beszámoló a 2012. évi 4/2012.(III. 30.) költségvetési rendelet

IV. negyedévi módosításához

 

Kustánszeg Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 34. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a 2012. évi költségvetésről szóló 4/2012. (III.30.) sz. rendeletének (továbbiakban: R) módosításárát az alábbiakkal indokolja:

Indoklás a rendelettervezethez

A kiadások és bevételek tételes változását a rendelettervezet részét képező „Bevételi – Kiadási” előirányzat nyilvántartási táblák tartalmazzák. A mellékelt táblázat 2012. évi módosított előirányzat oszlopában szereplő előirányzat módosítások 2012. I.-IV. negyedévig összesen 2.026e Ft összegű előirányzat módosítást tesznek ki. Így a IV. negyedév végén a módosított előirányzat 56.556e Ft a 2012. évi eredeti 54.530e Ft költségvetési főösszeggel szemben.

A tárgyévi költségvetés módosítását az alábbiak teszik szükségessé:

Bevételek változása:……………………………. 2.026e Ft

 

1. Központi előírások miatti összegek megérkezése

1.1. Közcélú foglalkoztatás

1.2. Szociálpolitikai támogatások igénylései

1.3. Normatíva lemondás

1.4. ÖNHIKI támogatás

1.5. Előző évi pótlólagos normatívák

2. Munkaügyi központtól kapott támogatás megérkezése

3. A működési bevételek I.-IV. negyedévi alakulása

Kiadások változása: ……………………………….2.26e Ft

1. A képviselő testület által hozott határozatok átvezetése a költségvetésen (a mellékelt táblázatok részletesen tartalmazzák)

2. Közcélú foglalkoztatottak részére kifizetett munkabérek és járulékok

3. Szociálpolitikai ellátások kifizetése Teskánd, 2013. április Bécs Tiborné polgármester

Kustánszeg község

ÖNKORMÁNYZATA

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA

a 2011. évi CVIII törvény (új Kbt.) szerint

Kustánszeg Község Önkormányzata a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. sz. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 22.§ (1) bekezdése alapján a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása és nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében az alábbi közbeszerzési szabályzatot alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

A szabályzat célja

1.

1.1 E szabályzat célja, hogy – a Kbt-ben foglalt rendelkezésekkel összhangban – az Önkormányzat által lefolytatott közbeszerzések számára és értékére figyelemmel megállapítsa azokat a sajátos szabályokat, amelyeket Kustánszeg község Önkormányzata által megvalósított közbeszerzések (a továbbiakban: közbeszerzési eljárás) lefolytatása során alkalmazni kell.

1.2. Az Önkormányzat mind a Kbt. Második rész szerinti uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzési eljárás, mind pedig a Kbt. Harmadik rész szerinti nemzeti eljárásrendbe tartozó közbeszerzési eljárás lefolytatására saját hatáskörben, önállóan jogosult.

1.3. Jelen szabályozás meghatározza a közbeszerzési eljárás előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, az ajánlatkérő nevében eljáró, továbbá az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét, a dokumentálás rendjét, a döntésekért felelős személyt, személyeket, illetőleg testületet.

 

A közbeszerzési szabályzat hatálya

2.

2.1. E szabályzat személyi hatálya KUSTÁNSZEG község Önkormányzatára (továbbiakban: Ajánlatkérő) terjed ki.

2.2. E szabályzat tárgyi hatálya kiterjed minden olyan, a Kbt. hatálya alá tartozó – a közbeszerzés tárgyát képező és kivételi körbe nem tartozó – árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, valamint szolgáltatás és szolgáltatási koncesszió megrendelésére (továbbiakban: közbeszerzés), ahol Kustánszeg község Önkormányzata jár el ajánlatkérőként (mint vevő, megrendelő, megbízó stb.) és a közbeszerzés értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a mindenkor érvényes közbeszerzési értékhatárokat.

 

II. fejezet

Közbeszerzések tervezése

3.

3.1. Az Ajánlatkérő a jóváhagyott költségvetési előirányzatok figyelembevételével a tárgyi költségvetési év elején, legkésőbb március 31. napjáig éves közbeszerzési tervet köteles készíteni az adott évre tervezett közbeszerzésekről A közbeszerzési tervet az Önkormányzat jegyzője készíti el és a Képviselőtestület hagyja jóvá. A közbeszerzési terv elkészítése előtt lehetséges közbeszerzési eljárást megindítani, melyet azonban megfelelően szerepeltetni kell a közbeszerzési tervben.

3.2 A közbeszerzési terv módosításáért, aktualizálásáért az Önkormányzat jegyzője felel.

3.3. Ajánlatkérő köteles a közbeszerzési tervet valamint annak módosításait saját honlapján közzétenni. A közbeszerzési tervet a tárgyévet követő 5 évig meg kell őrizni.

3.4. Az Ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság vagy az Ajánlatkérő ellenőrzésére feljogosított szervek kérésére a közbeszerzési tervet megküldeni.

 

III. fejezet

Éves statisztikai összegzés

4.

4.1. Az egy költségvetési év alatt lefolytatott közbeszerzésekről éves statisztikai összegzést kell készíteni. Az éves statisztikai összegzés elkészítéséért és az érintett nyomtatvány változásainak figyelemmel kíséréséért az Önkormányzat jegyzője felelős. Az éves statisztikai összegzést a polgármester hagyja jóvá.

4.2. Az éves statisztikai összegzés elkészítésénél alkalmazandó nyomtatvány mintáját az 92/2011. (XII.30.) NFM rendelet 11. számú melléklete tartalmazza.

4.3 A jóváhagyott éves statisztikai összegzést a tárgyévet követő május 31. napjáig meg kell küldeni a Közbeszerzési Hatóságnak. A megküldésért az Önkormányzat jegyzője felelős.

4.4. Ajánlatkérő köteles az éves statisztikai összegzést saját honlapján közzétenni.

 

IV. fejezet

Az Ajánlatkérő nevében eljáró személyek

5.

5.1. A jelen közbeszerzési szabályzat hatálya alá tartozó valamennyi közbeszerzés esetén az Ajánlatkérő képviseletében eljáró személy az Önkormányzat polgármestere.

5.2. Az Ajánlatkérő jogait és kötelezettségeit az Ajánlatkérő nevében eljáró személy is gyakorolhatja.

5.3. A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek, illetőleg szervezeteknek (a továbbiakban: a közbeszerzési eljárásban részt vevők) megfelelő – a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi – szakértelemmel kell rendelkezniük.

5.4. Ha a közbeszerzés tárgya, sajátossága, nagyságrendje, bonyolultsága különleges szakértelmet igényel, vagy fokozott felelősséggel jár, a közbeszerzési eljárás előkészítésére és lebonyolítására külső személy/szervezet (továbbiakban: Bonyolító) is felkérhető.

5.5. Az Ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az Ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet köteles írásban nyilatkozni arról, hogy vele szemben nem áll fenn a Kbt. 24.§-ában meghatározott összeférhetetlenség.

5.6 A közbeszerzési eljárásban részt vevők az eljárás során tudomásukra jutott információkat kötelesek szolgálati titokként kezelni, s a birtokukba került üzleti titkokat harmadik személynek nem szolgáltathatják ki.

 

V. fejezet

A közbeszerzési eljárásban részt vevő személyek és szervek

Bíráló Bizottság

6.1. A szabályzat 2. pontjában meghatározott valamennyi közbeszerzési eljárás során a Kbt. 22. §. (4) bekezdése szerint Kustánszeg Község Önkormányzata az ajánlatok elbírálására háromtagú bíráló bizottságot (továbbiakban: Bizottság) hoz létre, mely részt vesz az ajánlatok bontásában, az ajánlatok bírálatában, vizsgálja az ajánlatok érvényességét.

6.2. A Bizottság tagjainak kiválasztásánál fokozottan be kell tartani a Kbt-nek a szakértelemre és az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályait. A Bizottság tagjainak írásban kell nyilatkoznia arról, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség.

6.3. A Bizottság a 6.1 pontban foglalt feladatkörében írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot tesz a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személynek a./ a beérkezett ajánlatok alapján a nyertes, illetve szükség esetén a nyertes ajánlatot követő második legkedvezőbb ajánlatot benyújtott ajánlattevő megjelölésére, b./ a közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánítására, c./ egyéb, a közbeszerzési eljárás során felmerülő döntésre.

 

6.4. A Bizottság önálló hatáskörében, ha Bonyolító megbízására nem kerül sor: a./ elvégzi az ajánlatok bontását a Kbt. 62. § szerint, elvégzi a beérkezett ajánlatok bírálatát a

Kbt. 63. § szerint, b./ hiánypótlást rendelhet el a döntési javaslatának megfogalmazása előtt a

Kbt. 67. § szerint, c./ újabb felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében, d./ az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indoklást kér, ha az ajánlat aránytalanul alacsony árat tartalmaz, vagy ha az értékelési szempontok valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek illetve kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettség vállalást tartalmaz, e./ dönthet nyilvánvaló számítási hiba kijavításáról a

Kbt. 68. § szerint, f./ szükség esetén dönthet az eredményhirdetés elhalasztásáról.

7. 7.1. A Bizottság szavazati joggal rendelkező állandó tagokból áll.

7.2. A Bizottság tagjai: Srágli Mónika, Lakatos Dezső

7.3. A Bizottság elnöke: Gyenese Norbert

7.4. A Bizottság szükség szerint – a feladatkörébe tartozó közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos kérdések megtárgyalása, a közbeszerzési eljárás során beérkezett ajánlatok bírálata, illetve a döntéshozatal elősegítése céljából – ülésezik.

7.5. A Bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

7.6. A Bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet a döntéshozó, a Bonyolító, továbbá a jegyzőkönyvvezető.

7.7. A Bizottság határozatképes, ha ülésén valamennyi bizottsági tag jelen van.

7.8. A Bizottság határozatait nyílt szavazással hozza. A bizottság elnöke a szavazás elrendelése előtt minden esetben köteles a jelenlévő bizottsági tagok számát megállapítani.

7.10. A Bizottság döntési javaslatához 2 egybehangzó igen szavazat szükséges.

7.11. A bírálatból, illetve a tárgyalásból kizárható az, akit, vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A bizottsági tag köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról a bizottsági tag kezdeményezésére vagy bármely bizottsági tag javaslatára a bizottság dönt. A kizárt tagot a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

7.12. A bizottság üléseiről – az ülést követő 3 napon belül – jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: – az ülés helyét és idejét, – a jelenlévő tagok és a meghívottak nevét, – a tárgyalt napirendi pontokat, – az egyes napirendeknél a tanácskozás lényegét, – a szavazás számszerű eredményét, – a hozott határozat pontos szövegét a végrehajtásért felelősök és a határidő megjelölésével, – a kisebbségi véleményt, – a bizottsági tagok indokolással ellátott bírálati lapjait.

7.13. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

 

Döntéshozó

8

. 8.1. A szabályzatban foglaltak szerint lefolytatandó közbeszerzési eljárást lezáró és egyéb döntéshozatalra – a Bizottság szakvéleménye és döntési javaslata alapján – az Önkormányzat Képviselőtestülete jogosult.

8.2. A Döntéshozó e feladatkörében a./ engedélyezi a közbeszerzési eljárások külső, szakértő szervezettel vagy személlyel történő lebonyolítását, b./ jóváhagyja a közbeszerzési eljárások tekintetében a külső szervezetek általi ellenőrzés során adott jelentést, tájékoztatást, adatszolgáltatást, egyéb információt, c./ kivizsgáltatja a szabálytalan, vagy a közbeszerzési eljárás tisztaságát egyébként kérdésessé tevő eseteket, d./ jóváhagyja az ajánlati felhívásokat, ezeket ellenjegyzésével látja el, valamint engedélyezi ezek közzétételét, vagy megküldését, e./ részt vehet az ajánlatok bontási eljárásán, az eredményhirdetésen, f./ tanácskozási joggal részt vehet a Bizottság munkájában, g./ a Bizottság szakvéleménye és javaslata alapján meghozza az eljárást lezáró döntést, h./ megköti a nyertes ajánlattevővel a szerződést, i./ a Bizottság szakvéleménye és javaslata alapján döntést hoz egyéb, a közbeszerzési eljárások során felmerülő kérdésekben.

 

Az előkészítésért és a végrehajtásért felelős szervek, személyek

9.

9.1. A közbeszerzési eljárás megindításának feltétele a megfelelő pénzügyi fedezet rendelkezésre állása, illetve arra vonatkozó megfelelő garancia, hogy a fedezet a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésnek megfelelően rendelkezésre fog állni. Ezek meglétét a jegyző köteles ellenőrizni és a kötelezettségvállalás szabályait megfelelően alkalmazni.

9.2. Az Ajánlatkérő által lefolytatandó valamennyi közbeszerzési eljárásban az előkészítő és végrehajtó feladatok koordinálását a polgármester látja el.

9.3. A polgármester e feladatkörében: a./ szükség esetén kezdeményezi a Bizottság ülésének összehívását, b./ a jegyzővel közösen – adott esetben a Bonyolító írásbeli javaslatára – dönt a közbeszerzési eljárás formájáról, c./ gondoskodik az ajánlati felhívás pontos szövegének, valamint a szükséges külön dokumentációnak az elkészíttetéséről, d./ a jegyzővel közösen – adott esetben a Bonyolító írásbeli javaslatára – dönt az ajánlatok elbírálásának rész-szempontjairól és súlyozásáról, e./ a jegyzővel közösen – adott esetben a Bonyolító írásbeli javaslatára – dönt az ajánlati biztosíték mértékéről, f./ gondoskodik a már jóváhagyott ajánlati felhívás közzétételéről, illetőleg közvetlen megküldéséről, g./ az ajánlati felhívásban foglaltak szerint az ajánlattevők rendelkezésére bocsátja a dokumentációt, h./ gondoskodik az egyes közbeszerzési eljárások során szükséges tárgyalások lefolytatásáról, a lefolytatott tárgyalásokról jegyzőkönyv készítéséről, és annak a tárgyalás befejezésekor minden jelenlévő ajánlattevővel való aláírattatásáról, i./ eredményes eljárás esetén gondoskodik a közbeszerzési eljárás nyertesével kötendő szerződés határidőben történő elkészítéséről a szerződéskötésre vonatkozó előírások (kötelezettségvállalás, ellenjegyzés stb.) betartásával. j./ gondoskodik a közbeszerzési eljárások során keletkezett valamennyi dokumentum elhelyezéséről és tárolásáról, valamint az eljárás lezárulásától illetőleg a szerződés teljesítésétől számított 5 évig történő megőrzéséről, k./ gondoskodik a Kbt. 31.§ (1) bekezdés szerinti közbeszerzési dokumentumoknak az ajánlatkérő honlapján történő közzétételéről, l./ gondoskodik a szerződés teljesítéséről készített tájékoztató elkészítéséről, valamint az ajánlatkérő honlapján történő közzétételéről, m./ közreműködik a közbeszerzési eljárások tekintetében a külső szervezetek által végzett ellenőrzések során adandó jelentés és tájékoztatás elkészítésében, továbbá e körben gondoskodik az adatszolgáltatásról,

9.4. A közbeszerzési eljárásban előírt törvényi határidők betartásáért és betartatásáért a jegyző és adott esetben a Bonyolító felelős.

 

A Bonyolító

10.

10.1. Az 5.4. pontban foglaltak szerinti Bonyolító megbízása esetén a szükséges adatok és dokumentációk átadásáról, valamint a Bonyolítóval történő kapcsolattartásról az polgármester gondoskodik. A Bonyolító alkalmazása megbízási szerződés alapján történik. A Bonyolító a megbízás során az Ajánlatkérő, mint megbízó nevében jogosult eljárni.

10.2. A Bonyolító feladatai a közbeszerzési eljárás során: a./ szükség esetén hivatalos közbeszerzési tanácsadói feladatok ellátása, b./ javaslatot tesz a közbeszerzési eljárás formájára, c./ elkészíti az ajánlati felhívást, valamint – a részére átadott szakmai dokumentumok alapján – a dokumentációt, d./ elkészíti és megjelenteti az egyes közbeszerzési eljárások során szükséges hirdetményeket, e./ megszervezi, megtartja és dokumentálja az esetleges helyszíni konzultációt, f./ megválaszolja az ajánlattevők kiegészítő tájékoztatásra irányuló kérdéseit, g./ indokolt esetben javaslatot tesz a hirdetmény vagy a dokumentáció módosítására, a hirdetmény visszavonására, az ajánlattételi határidő meghosszabbítására, h./ megszervezi, megtartja és dokumentálja az ajánlatok bontási eljárását, teljesíti a bontáshoz kapcsolódóan a Kbt. által meghatározott feladatokat, i./ az ajánlati felhívásban, valamint a dokumentációban és az esetleges kiegészítő tájékoztatásban foglaltak alapján megállapítja az ajánlatok esetleges hiányosságait, j./ a közbeszerzési dokumentumok által biztosítottak szerint felszólítja az ajánlattevőket hiánypótlás benyújtására, k./ szükség esetén felvilágosítást kér az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében, l./ az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indoklást kér, ha az ajánlat aránytalanul alacsony árat tartalmaz, vagy ha az értékelési szempontok valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek illetve kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettség vállalást tartalmaz, m./ kijavítja az ajánlatok nyilvánvaló számítási hibáit, n./ az ajánlatok és a hiánypótlás során, illetve felvilágosításként benyújtott dokumentumok alapján elkészíti az ajánlatok értékelését, o./ a Bizottság valamint a polgármester közreműködésével lefolytatja az egyes közbeszerzési eljárások során szükséges tárgyalásokat, p./ a Kbt. szerinti határidők figyelembevételével értesíti az ajánlattevőket az ajánlatok érvénytelenségéről, q./ javaslatot tesz a közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánítására a Kbt-ben megfogalmazott körülmények fennállása esetén, r./ elkészíti a külön jogszabályban meghatározottak szerint az összegezést, valamint azt a Kbt-ben foglaltak szerint átadja vagy megküldi az ajánlattevőknek, s./ megszervezi, megtartja és dokumentálja a közbeszerzési eljárás eredményhirdetését, t./ gondoskodik a nyertes ajánlattevővel megkötendő szerződés aláírásra történő előkészítéséről, u./ szakértőként részt vesz a Bizottság ülésein, v./ tájékoztatást ad a Kbt-ben foglalt esetekben az ott megjelölt személyeknek illetőleg szervezeteknek, w./ szakértői támogatást nyújt a közbeszerzéssel kapcsolatban felmerülő egyéb kérdésekben.

10.3. A Bonyolítót a tevékenysége kifejtése során tett cselekményeiért, azok tartalmáért vagy esetleges elmaradásáért felelősség terheli.

 

VI. fejezet

Ajánlatok bontása, elbírálása, eredményhirdetés

11.

11.1. Az ajánlatok bontását a Bizottság végzi a Kbt. 62. § szerint.

11.2. Az ajánlatok bontásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet legkésőbb 5 napon belül meg kell küldeni faxon (e-mailben) az ajánlattevők részére. A bontásról készült jegyzőkönyv elkészítéséért és az ajánlattevők részére történő megküldésért a jegyző vagy a Bonyolító felel.

11.3. Az ajánlatok elbírálását a Bizottság végzi a Kbt. 63. § szerint. A bírálat során meg kell vizsgálni, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.

11.4. A Bizottság köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni.

 

Érvénytelennek kell minősíteni az ajánlatot, ha:

 

a./ az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;

b./ az ajánlattevő, vagy alvállalkozója illetőleg az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet nem felel meg a Kbt. 24.§ szerinti összeférhetetlenségi követelményeknek;

c./ az ajánlattevőt, vagy alvállalkozóját illetőleg az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet az eljárásból kizárták;

d./ az ajánlattevő nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek;

e./ egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve az ajánlatok Ajánlatkérő által előírt formai követelményeit;

f./ aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz;

g./ lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz;

h./ az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot az Ajánlatkérő által előírt határidőre nem, vagy az előírt mértéknél kisebb összegben bocsátotta rendelkezésre. Ki kell zárni az eljárásból azt az ajánlattevőt, az alvállalkozót vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet, aki a./ a kizáró okok (Kbt. 56-57.§) ellenére nyújtotta be ajánlatát, b./ részéről a kizáró ok (Kbt. 56-57.§) az eljárás alatt következett be,

 

Kizárható az eljárásból

az az ajánlattevő, aki a./ számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani, illetőleg b./ ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani.

11.5. A Bizottság minden tagja köteles a bírálati lap minta szerint bírálatát írásban rögzíteni. A bírálati lap tartalma változhat az ajánlati felhívás és a dokumentáció tartalma alapján.

11.6. Az ajánlatok ismertetéséről, az érvénytelen ajánlatokról és a kizárt ajánlattevőkről, az érvényes ajánlatok értékeléséről, a nyertes ajánlattevő megjelölésével a Bizottság jegyzőkönyvet köteles készíteni, melynek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a./ az ajánlattevő nevét, székhelyét (lakóhelyét,

b./ az ajánlattevő által kért ellenszolgáltatást,

c./ az ajánlattevő által vállalt teljesítési határidőt,

d./ az érvénytelennek minősített ajánlatokat,

e./ az ajánlatok érvénytelenségének okát,

f./ az eljárásból kizárt ajánlattevőket,

g./ az ajánlatokra vonatkozó egyéb különleges körülményeket,

h./ az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), és az értékelési részszempontokra adott ajánlatok számszerűsített adatait,

i./ az érvényes ajánlatok értékelését,

j./ a nyertes ajánlattevőt, illetve ha az ajánlati felhívásban megjelölésre került, a második legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevőt meg kell jelölni, illetve nyilatkozni kell arról, hogy a nyertes ajánlattevő, illetve a második legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevő ajánlati ára megfelel az Ajánlatkérőnek,

k./ a Bizottság javaslatát az eljárás eredményességére, illetve eredménytelenségére,

11.7. Az ajánlatok elbírálása után a Bizottság javaslata alapján az eljárás lezárására vonatkozó döntést a 8.1. pontban meghatározott személy hozza meg.

11.8. Az Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról. Az írásbeli összegzés elkészítéséért a jegyző vagy a Bonyolító felel.

11.9. Az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét legkésőbb az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban nyilvánosan ki kell hirdetni, megjelölve az eljárás nyertesét és – ha arra az ajánlati felhívásban utalás volt – a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőt.

11.10. Az írásbeli összegezésben észlelt bármely elírást (névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást) az Ajánlatkérő kérelemre vagy kérelem hiányában is kijavíthatja. A kijavított írásbeli összegezést az Ajánlatkérő legkésőbb az eredményhirdetést követő öt napon belül köteles egyidejűleg megküldeni az összes ajánlattevőnek.

11.11. Az Ajánlatkérő az írásbeli összegzés megküldésétől számított huszadik napig egy alkalommal jogosult az írásbeli összegzést módosítani és szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, ha az eredményhirdetést követően észleli, hogy a kihirdetett eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja. Az Ajánlatkérő a módosított írásbeli összegzést köteles faxon vagy e-mailben haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek megküldeni.

11.12. Az eljárásból kizárt vagy alkalmatlanná minősített ajánlattevőt az erről hozott döntést követő leghamarabb, de legkésőbb 3 munkanapon belül írásban kell tájékoztatni, megjelölve a kizárás vagy az alkalmatlanná minősítés tényét, én annak indokát. Ezen tájékoztatók elkészítéséért és megküldéséért a jegyző vagy a Bonyolító felelős.

 

VII. fejezet

Előzetes vitarendezés, szerződéskötés

12.

12.1. Ha az ajánlattevő jogsértőnek tartja az írásbeli összegzést, vagy egyéb dokumentumot vagy valamely eljárási cselekményt, úgy a jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő 3 munkanapon belül jogosult – kérelem benyújtásával – az ajánlatkérőhöz fordulni jogorvoslatért. Az előzetes vitarendezés szabályait a Kbt. 79. § tartalmazza.

12.2 Amennyiben valamely ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, az Ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldését követő tízedik napig nem kötheti meg a szerződést.

12.3. Az eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a pogármester köti meg a nyertes szervezettel (személlyel) a szerződéskötésre vonatkozó előírások betartásával.

12.4. A szerződés tartalmával (125.§), érvénytelenségével (127.§), teljesítésével (128.§), módosításával (132.§) kapcsolatos feltételekre vonatkozó előírásokra a Kbt. illetve egyéb kérdésekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

VIII. fejezet

Ellenőrzés

13.

13.1. A Kbt. 132.§ szabályozza a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosításának lehetőségét. Az Ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés módosításáról a módosítástól számított 15 munkanapon belül külön jogszabályban meghatározott minta szerint tájékoztatót készíteni, és hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben közzé tenni.

13.2. A Kbt., valamint jelen közbeszerzési szabályzat rendelkezéseinek betartását a Döntéshozó bármikor jogosult és köteles ellenőrizni.

13.3. A közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával és az eljárás alapján megkötött szerződéssel kapcsolatos összes iratot az eljárás lezárásától, illetőleg a szerződés a megkötésétől számított öt évig meg kell őrizni. Amennyiben a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Amennyiben jogszabály vagy a támogatási szerződéses rendelkezés öt évnél hosszabb őrzési kötelezettséget ír elő, a közbeszerzési dokumentumokat a vonatkozó rendelkezésnek megfelelő időtartamig kell megőrizni. Az iratok megőrzéséért a jegyző felel.

 

IX. fejezet

Az Ajánlattevő közzétételi kötelezettségei

14.

14.1. Az Ajánlatkérő köteles a Kbt. 30.§ (1) bekezdés a)-h) pontjai szerinti dokumentumokat hirdetmény útján közzé tenni.

14.2 A Kbt. 31.§ (1) bekezdés a)-g) pontjai tartalmazzák azokat az adatokat, információkat és dokumentumokat, melyeket az Ajánlatkérő köteles a saját honlapján közzétenni, ezek a következők:

a) közbeszerzési terv és annak módosítása – a következő évre vonatkozó közbeszerzési terv közzétételéig kell elérhetőnek lennie

b) a Kbt. 9.§ (1) bekezdés k) pontja alkalmazásával megkötött szerződések – teljesítéstől számított 5 évig folyamatosan elérhetőnek kell lennie

c) az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos Kbt. 79.§ (2) bekezdése szerinti adatok – 5 évig kell elérhetőnek lennie

d) közbeszerzési eljárás kapcsán indult jogorvoslati eljárás vonatkozásában

da) a kérelemnek a Kbt. 137.§ (9) bekezdésben meghatározott adatai – 5 évig kell elérhetőnek lennie

db) a Közbeszerzési Döntőbizottság szerződés megkötését engedélyező végzése – 5 évig kell elérhetőnek lennie

e) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések – teljesítéstől számított 5 évig folyamatosan elérhetőnek kell lennie

f) a szerződés teljesítésére vonatkozó adatok a Kbt. 31.§ (1) bekezdés f) pontja szerint – 5 évig kell elérhetőnek lennie. E tájékoztatást a szerződés mindkét fél általi teljesítésétől számított 15 munkanapon belül kell közzétenni. Az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a közzétett adatokat aktualizálni

g) éves statisztikai összegzés – 5 évig kell elérhetőnek lennie.

 

X. fejezet

Záró rendelkezések

15.

15.1. Jelen szabályzat 2013 február 20.napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

Kustánszeg, 2013. február 12.

Bécs Tiborné polgármester

Fazekas Istvánjegyző