Szervezeti és Működési Szabályzat
Kustánszeg Község Önkormányzata Képviselőtestületének
6/2011. (…….) számú rendelete
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Kustánszeg Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. § (3) bekezdésében, 10.§ (1) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében, 16. § (1) bekezdésében, 18. § (1) és (2) bekezdésében, 20. § (2) bekezdésében, 22. § (3) bekezdésében, 23. § (2) bekezdésében, 31. § -ában, 34. § (1) bekezdésében, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 3. § (4) bekezdésében, 14. § (1) bekezdésében és a 17. § (1) bekezdésében, a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 9. § (2) bekezdésében és a 10/A. § (3) bekezdésében, valamint az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 4. § (d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (1) bekezdés e) pontjában és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Kustánszeg Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el.
I. BEVEZETŐ RÉSZ
Magyar Köztársaság Országgyűlésének döntése alapján kiépült helyi önkormányzati rendszer biztosítja az önkormányzatok kiemelkedő jogainak érvényesülését, nevezetesen az autonómiához való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás jogát és az önkormányzati jogok bírósági védelmének a jogát.
Kustánszeg Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település ügyeit, gyakorolja az önkormányzati jogokat, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.
Az önkormányzat, annak választott testülete, bizottsága, tisztségviselői, intézményei és hivatala a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.), valamint jelen rendelet alapján működnek.
Kustánszeg Község Önkormányzatának Képviselőtestülete kiemelt céljának tekinti, hogy helyi hatalomgyakorlás valósuljon meg, amelyben a lakosság közvetlenül, illetve választott helyi képviselői útján – a törvényi keretek között – önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét.
Kustánszeg Község Önkormányzata feladat- és hatáskörében eljárva kifejezi a helyi közakaratot és megjeleníti a helyi érdekeket.
Mindezek figyelembevételével Kustánszeg Község Önkormányzata önállóan, szabadon demokratikusan, széleskörű nyilvánosságot biztosítva intézi a település közügyeit, valamint gondoskodik a közszolgáltatásokról és a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.
Az önkormányzat képviselőtestülete alapelvként fogadja el, hogy:
- a képviselőtestület mindenkor demokratikus alapokon működik,
- a képviselőtestületi döntések meghozatalát megelőzően minden
esetben lehetőség nyílik a különböző vélemények ismertetésére,
- a képviselőtestület tagjai döntéseik meghozatalakor Kustánszeg község
polgárainak az érdekeit tartják szem előtt és szolgálják.
II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
Az önkormányzat képviselőtestülete és szervei vonatkozásában az Ötv. – ben és más
jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
Az önkormányzat
2. §
(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
Kustánszeg Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)
(2) Az önkormányzat székhelye: Kustánszeg
Címe: 8919. Kustánszeg, Kossuth u. 45.
(3) Az önkormányzat jogi személy.
(4) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Kustánszeg
Község Önkormányzatának Képviselőtestülete (a továbbiakban: képviselő-
testület). A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(5) Illetékességi területe: Kustánszeg község közigazgatási területe.
(6) Körjegyzőség hivatalos megnevezése:
Barlahida, Kustánszeg és Mikekarácsonyfa Községek Körjegyzősége
(7) Körjegyzőség székhelye: Barlahida
Az önkormányzat jelképei, az önkormányzat hivatalos honlapja
3. §
(1) Az önkormányzat jelképei: a címer, és a zászló.
(2) Az önkormányzat címere:
Vágott, felül hasított ívelttalpú háromszögű pajzs, első vörös mezejében lebegő arany harangláb, tetején csillaggal. Második zöld mezejében, lebegő arany, jobb felé vágtató lovas páncélos vitéz, jobb kezében kivont kardot tart. Harmadik kék mezejében lebegő arany csónak, melyhez arany evezőlapát van támasztva.
A címerpajzs felett lebegő, arany szalagon fekete betűkkel „KUSTÁNSZEG” felirat olvasható.
(3) Az önkormányzat zászlaja:
A zászlólap – 2:1 arányú, fekvő formátumú, 100×200 cm-es – piros, fehér, zöld színű, függőlegesen hármasosztású zászlóselyem, oldalán aranyrojt díszítéssel. Az önkormányzat címere a zászlólap közepén – színes megjelenítéssel, mindkét oldalon hímzetten – foglal helyet, mely felett a község neve „KUSTÁNSZEG” lebegő arany szalagon, feketével, az ívelttalp alatt „KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA” felirat arany színnel ívelten jelenik meg.
(5) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.kustanszeg.hu
III. FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK
Helyi közügyek, az önkormányzat döntése és önkormányzati kapcsolatok
4. §
(1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.
(2) A helyi önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve a bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.
5. §
(1) Az önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat.
Ennek megfelelően:
a) közvetlenül részt vesz vállalkozásban,
b) a helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (pl. helyi adó politikával, telek és ingatlan értékesítéssel, kedvezmények nyújtásával) vállalkozás-élénkítő, piacbarát környezetet teremt.
c) vagyoni értékű jogokkal rendelkezik (pl. bérbeadás, koncesszió, részvények, stb.)
(2) Az önkormányzat gazdasági vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti
az önkormányzat kötelező alapellátási feladatait, valamint az azokhoz
szükséges anyagi eszközöket és tartalékokat. Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.
(3) A gazdasági vállalkozásban való részvétel kérdésében történő képviselő-
testületi döntést megelőzően a Körjegyzőségnek gazdasági elemzést
kell készítenie.
6. §
(1) A képviselőtestület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben a képviselőtestület – a polgármester indítványára – csak a közvetlenül érintett lakossági csoport, érdekképviseleti szerv, társadalmi, illetve civilszervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.
(2) Önkormányzati döntést
a) képviselőtestület, illetve annak felhatalmazására
– a bizottsága,
– a polgármester, és
b) helyi népszavazás hozhat.
7. §
(1) A képviselőtestület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben és gazdaságszervező munkában együttműködik a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulással és a ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulással.
Az együttműködés célja a kistérségi tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való részvétel, illetve azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.
(2) A folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat a
polgár mester látja el, aki tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja a képviselőtestületet.
8. §
(1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg. Az
önkormányzat köteles gondoskodni a helyi önkormányzatokról szóló törvényben
meghatározott kötelezően ellátandó feladatokról.
(2) Az önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik:
a) az egészséges ivóvízellátásról,
b) az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről,
c) az egészségügyi és szociális alapellátásról,
d) a közvilágításról,
e) a helyi közutak és köztemetők fenntartásáról,
f) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről.
(3) A települési önkormányzat az Ötv. által előírt, kötelezően ellátandó feladatokon
túlmenően a közszolgáltatások körében kiemelt feladatának tekinti:
a) a pénzbeli és természetben nyújtott szociális, valamint gyermekvédelmi
ellátásokról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott önkéntes
feladatvállalás útján nyújtott ellátások biztosítása,
b) a településrendezés és településfejlesztés,
c) az épített és a természeti környezet, valamint helyi jelentőség természeti
értékek védelme,
d) lakásgazdálkodás,
e) vízrendezés és csapadékvíz elvezetés,
f) köztisztaság és településtisztaság biztosítása,
g) közbiztonság helyi feladatairól való gondoskodás,
h) közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység és sport támogatása.
Az önkormányzati feladat- és hatáskörök átruházása
9. §
(1) A képviselőtestület hatásköreit átruházhatja:
a) a polgármesterre,
b) a bizottságára.
(2) A képviselőtestület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal,
az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan össze-
függő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át.
A képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) önkormányzati rendeletalkotás,
b) önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,
c) a törvény által a képviselőtestület hatáskörébe utalt választás, kinevezés,
megbízás és felmentés,
d) a helyi népszavazás kiírása,
e) az önkormányzati jelképek és elismerő címek meghatározása,
használatuk szabályozása,
f) a díszpolgári cím adományozása,
g) a gazdasági program (továbbiakban: ciklusprogram), a költségvetés meg-
állapítása, és végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása, helyi adó
megállapítása,
h) a településrendezési terv jóváhagyása,
i) hitel felvétele,
j) kötvény kibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás
átvétele és átadása,
k) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás,
l) intézmény alapítása,
m) közterület elnevezése,
n) emlékmű állítása,
- o) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
p) felterjesztési jog gyakorlása,
q) amit a törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.
10. §
(1) A képviselőtestület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat,
illetve a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskörben eljáró, minden
képviselőtestületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott
döntéseiről.
(2) A képviselőtestület a hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatás-
kör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.
(3) A képviselőtestület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.
V. A KÉPVISELŐTESTET MŰKÖDÉSE
Általános szabályok és a képviselőtestületi ülés összehívása
11. §
(1) A képviselőtestület tagjainak száma: 5 fő. A képviselőtestület tagjainak
névsorát az SZMSZ függeléke tartalmazza.
(2) A képviselőtestület szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart.
(3) A képviselőtestület rendes ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az
alpolgármester hívja össze, majd vezeti az önkormányzat székhelyén.
Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja, a
képviselőtestület ülése a székhelyen kívül máshol is összehívható.
12. §
(1) A polgármester rendkívüli képviselőtestületi ülést köteles összehívni a
képviselők legalább egynegyedének vagy a képviselőtestület bizottságának a
kezdeményezésére.
(2) A Zala Megyei Kormányhivatal előkészíti a képviselőtestület összehívását,
ha a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselőtestület
bizottságának az ülés összehívására vonatkozó indítványának a polgármester
tizenöt napon belül nem tesz eleget.
(3) A képviselőtestület ülésére a képviselőkön kívül tanácskozási joggal meg kell
hívni:
a) a körjegyzőt, és
adott esetben meg kell hívni:
b) adott napirendi pontok előterjesztőit, előadóit,
c) a napirendi pontok tárgya szerint illetékes szerv képviselőjét, valamint az
érintett magánszemélyt,
d) illetékes országgyűlési képviselőt,
e) lakossági szervezetek képviselőit,
f) önkormányzati intézmények vezetőit,
g) a polgármester által meghívottakat, az egyházak képviselőit, a helyi
gazdálkodó szervek képviselőit.
(4) A képviselőtestület ülésein a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely
magában foglalja a tanácskozás jogát is.
(5) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódó-
an:
a) a körjegyzőt, illetve az
b) adott napirendi pontok előadóit, előterjesztőit,
c) a napirendi pontok tárgya szerint illetékes szerv képviselőjét, valamint az
érintett magánszemélyt,
d) az illetékes országgyűlési képviselőt,
e) a lakossági szervezetek képviselőit,
f) önkormányzati intézmények vezetőit,
g) a polgármester által meghívottakat, az egyházak képviselőit, a helyi
gazdálkodó szervek képviselőit.
13. §
(1) A képviselőtestületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz
kapcsolódó előterjesztéseket a polgármester a képviselőknek, és a tanácskozási joggal meghívottaknak az ülés előtt legalább 5 nappal küldi ki.
(2) A meghívó tartalmazza a képviselőtestületi ülés helyét és idejét, a napirendi pontokat, a napirendi pontok előterjesztőit, a napirend zárt ülés keretében való tárgyalásáról szóló javaslatot.
(3) A polgármester indokolt – halasztás nem tűrő – esetben az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően rendkívüli ülést hívhat össze.
Rendkívüli ülés összehívása esetén az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzhetők. Az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó, és erre bármilyen értesítési mód (pl. telefon, hivatalsegéd, fax) igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.
A bizottság vagy a képviselők legalább egynegyedének írásbeli kezdeményezésére a polgármester rendkívüli ülést hív össze, lehetőleg a javasolt, de legkésőbb a kezdeményezés benyújtásától számított tizenöt napon belüli időpontra. A kezdeményezők írásban a rendkívüliség indokát, a javasolt időpontot és a napirendet kötelesek megjelölni, és írásos előterjesztést elkészíteni.
(4) A képviselőtestületi ülések időpontjáról a polgármester legalább 3 nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon, a hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel, az önkormányzat internetes portálján való közzétételével értesíti a lakosságot.
A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülés időpontját, helyét
és a tervezett napirendeket.
14. §
A képviselőtestületi ülések meghívóját a polgármester írja alá. A meghívó
mellékleteként csatolni kell az előterjesztéseket.
A meghívónak tartalmaznia kell a testületi ülés időpontját, helyét, a napirendek tárgyát
és azok előterjesztőit. A napirendek megjelölésénél meg kell nevezni a tanácskozási
joggal rendelkező meghívottakat.
Közmeghallgatás
15. §
(1) A képviselőtestület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal
közmeghallgatást tart.
A polgármester a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a helyben
szokásos módon, a hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel, az önkormányzat
internetes portálján való közzétételével értesíti a lakosságot a rendezvény előtt
legalább 5 nappal.
(2) A választópolgárok számára lehetővé kell tenni, hogy kérdéseiket a
közmeghallgatás előtt írásban, vagy elektronikus úton feltehessék.
(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(4) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de
legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.
(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen
vonatkoznak a képviselőtestület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
Ciklusprogram és munkaterv
16. §
(1) Az önkormányzat tevékenységének és a településfejlesztésének irányvonalát,
valamint a kiemelt célokat az önkormányzat ciklusprogramja tartalmazza,
amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.
(2) A ciklusprogram tervezetének előkészítéséről és a képviselőtestület alakuló
ülését követő három hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester
gondoskodik.
(3) A ciklusprogramot a képviselőtestület fogadja el.
17. §
(1) A képviselőtestület a ciklusprogramon alapuló éves munkaterv alapján
végzi munkáját.
(2) A munkaterv tartalmazza:
a) a képviselőtestület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét,
b) a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek nevét,
c) a tervezett napirendi pontokhoz meghívandók felsorolását,
d) meghatározza azokat a napirendeket, amelyek előkészítésénél
közmeghallgatást kell tartani,
e) a közmeghallgatás időpontját,
f) egyéb szervezési feladatokat.
(3) A munkaterv tervezetét december 31-ig a polgármester állítja össze.
A munkaterv tervezetével kapcsolatosan javaslatot tehetnek a települési
képviselők, alpolgármester, bizottság.
18. §
(1) A polgármester minden évben a költségvetést tárgyaló testületi ülésre terjeszti
be az éves munkatervet.
(2) Ennek tartalmaznia kell:
a) azokat a közügyeket, közszolgáltatásokat, amelyek megoldását a képviselő-
testület célul tűzhet ki,
b) a program megvalósításában feladatot vállaló lakossági szervezetek,
társadalmi szervek, önkormányzati intézmények, stb. vállalásait,
c) a realizálást segítő és biztosító szervezési feladatokat.
(3) A polgármester a munkaterv tervezetéhez adott helyi társadalmi szervek,
önkormányzati intézmények vezetőinek javaslatairól a képviselőtestületet
tájékoztatja akkor is, ha a javaslatokat a tervezetbe nem vette fel.
A képviselőtestület ülésével és annak vezetésével kapcsolatos általános szabályok
19. §
(1) A képviselőtestület ülései nyilvánosak. Az ülésen bármely állampolgár
szabadon részt vehet, és az ülésvezető előzetes engedélyével felszólalhat.
(2) A képviselőtestület:
a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása,
illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés
kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a
nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági,
összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal
kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.
b) zárt ülést rendelhet el az önkormányzat vagyonával való rendelkezés és az
általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket
sértene. Ebben az esetben zárt ülésről a képviselő vagy az előterjesztő
javaslatára minősített többséggel dönt a képviselő-testület.
(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a körjegyző, továbbá meghívása esetén
az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. A zárt ülésen jelen lehetnek a jegyzőkönyv elkészítéséért felelős hivatali dolgozók, továbbá az, akit erre törvény feljogosít. A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.
(4) A zárt ülés határozatairól – ha azok közzététele személyiségi jogot nem sért – a
polgármester vagy az általa megbízott személy ad tájékoztatást. A törvény
szerinti közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének
lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.
(5) A zárt ülés jegyzőkönyvébe a képviselő-testület tagjai, a körjegyző, a
jegyzőkönyv elkészítéséért felelős hivatali dolgozók, valamint az önkormányzat
törvényességi ellenőrzését ellátók tekinthetnek be. A zárt ülésre meghívottak,
valamint az azon résztvevők a zárt ülés jegyzőkönyvének azon részeibe
tekinthetnek be, melyre meghívást kaptak, vagy melyen részt vettek.
20. §
(1) A képviselőtestület ülését a polgármester vezeti. Akadályoztatása esetén az
ülést az alpolgármester vagy annak akadályoztatása esetén a korelnök
(továbbiakban: levezető elnök) vezeti.
(2) Az ülés megnyitásakor a levezető elnök számszerűen megállapítja a
határozatképességet, melyet az ülés teljes időszaka alatt köteles figyelemmel
kísérni. Az ülés akkor határozatképes, ha a képviselőknek több mint a fele jelen
van. Ha a képviselő-testület nem határozatképes, a levezető elnök megkísérli a
határozatképesség helyreállítását. Ha ez nem vezet eredményre, a levezető elnök
megállapítja a hiányzó képviselők névsorát, és az ülést határozott időtartamra
felfüggeszti. Ha ennek letelte után sem válik határozatképessé a képviselő-
testület, akkor az ülést berekeszti.
(3) A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselőtestületi ülést a polgármester az
összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzésével nyolc napon belüli
időpontra összehívja.
(2) A levezető elnök a testületi ülése vezetése során:
a) megnyitja, illetve berekeszti az ülést,
b) megállapítja, hogy a képviselőtestület ülésének összehívására az SZMSZ
szabályainak megfelelően került sor,
c) megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt
folyamatosan figyelemmel kíséri azt,
d) előterjeszti az ülés napirendjét, javasolhatja napirendi pontok összevont
tárgyalását,
e) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről,
f) beszámol a képviselőtestület által a polgármesterre átruházott hatáskörében
hozott döntéseiről, határozatokról,
d) beszámol az esetleges sürgősségi indítványról,
e) bejelentkezés sorrendjében szót ad,
f) azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, felszólítja, hogy térjen a tárgyra,
g) azt a hozzászólót, aki az üléshez nem illő, vagy a képviselőtestület tekintélyét, illetőleg másokat sértő kijelentést tesz, vagy kifejezést használ, felszólítja, hogy tartózkodjék ettől, rendre utasíthatja,
h) egyidejűleg megvonja a szót attól a felszólalótól, akit beszéde során harmadszor szólít fel arra, hogy térjen a tárgyra vagy másodszor utasít rendre. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
i) a hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében kezdeményezheti a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását,
j) tárgyalási szünetet rendelhet el,
k) tartós rendzavarás miatt felfüggesztheti az ülést,
l) a hallgatóság soraiból kiutasíthatja azt, aki a képviselőtestületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít.
Az előterjesztés
21. §
(1) Előterjesztésnek minősül:
a) minden a munkatervbe felvett és új anyag,
b) a képviselőtestület vagy a képviselőtestület bizottsága által javasolt rendelet
tervezet, határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a képviselőtestület tagja,
d) a körjegyző,
e) a bizottság elnöke,
f) a polgármester vagy a képviselőtestület által felkért személy vagy szervezet.
(3) A képviselőtestületi ülésekre az előterjesztést írásban kell benyújtani, a
(4) bekezdésben foglalt kivétellel. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a
képviselőtestület ülését megelőző 15. napon kell a körjegyzőhöz eljuttatni,
aki jogszerűségi észrevételt tesz, majd az anyag kiküldésre kerül.
Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt
előterjesztésnek, és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(4) Szóbeli előterjesztést, a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel hozott
döntése alapján fel lehet venni a napirendek közé.
(5) Az előterjesztések csak a körjegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében
tűzhetők napirendre.
(6) A képviselőtestület napirendjébe önálló napirendi pontként felvehető
a) a rendelettervezet,
b) a határozati javaslat,
c) a jelentés,
d) a tájékoztató,
e) az interpellációk és kérdések,
f) egyebek.
(7) Az előterjesztés tartami és alaki követelményei:
a) az előterjesztés első része tartalmazza
– a címet és a tárgyat, az előzmények ismertetését (ha volt), különös
tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselőtestületi döntéseket,
– a tárgykört érintő jogszabályokat,
– az előterjesztésben résztvevőket (pl. bizottság, szakértő, más közigazgatási
szervek)
– mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek
lehetővé teszik a minősítést, és a döntést indokolják.
b) Az előterjesztés második része tartalmazza:
– egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,
– a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.
Napirend előtti témák, a napirend és a napirendek vitája
22. §
(1) A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, melyhez a képviselők és a
körjegyző módosító indítványt terjeszthetnek elő.
A képviselőtestület az ülés napirendjéről vita nélkül határoz.
(2) Az ülés során indokolt esetben a polgármester indítványára a képviselőtestület a
napirendi pontok tárgyalási sorrendjét módosíthatja. A napirendi pontok
tárgyalási sorrendjének módosításáról a képviselőtestület vita nélkül határoz.
(3) A polgármester az „Egyebek” napirendi pont keretében szóban vagy írásban
tájékoztatást ad az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről,
eseményekről, valamint az átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről, és a
lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.
(4) A napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő, vagy bármely
képviselőtestületi tag javaslatot tehet.
(5) A polgármester a napirendek sorrendjében az egyes előterjesztésekről külön-
külön nyit vitát.
(6) Az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti.
(7) A képviselőtestület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket
intézhetnek az előterjesztőhöz. A kérdésekre, felszólalásokra a jelentkezés
sorrendjében kerül sor.
(8) A vita közben vagy annak lezárása után a napirendi pont előadója válaszol a
hozzászólásokra.
(9) A képviselőtestület tagjai, valamint a bizottság a vita lezárásáig bármely
előterjesztéshez módosító indítványt nyújthat be a képviselőtestülethez.
(10) Az előterjesztést – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztő a vita
bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.
(11) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a levezető elnök a vitát lezárja.
(12) A vita lezárása után a az előterjesztő összefoglalja a vitában elhangzottakat,
egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító
indítványait.
(13) A levezető elnök az összefoglaló után az előterjesztésben szereplő és a vitában
elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a vitában
elhangzott módosító indítványokról, majd a határozati javaslat egészéről dönt a
képviselőtestület.
(14) Ha a körjegyző törvényességi észrevételt kíván tenni a vita bármely szakaszában,
illetve annak lezárásakor, neki a levezető elnök szót ad.
A határozathozatal, a határozatok nyilvántartása
23. §
(1) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat
egyenként bocsátja szavazásra a levezető elnök. Először a módosító
szavazatokról kell szavazni, majd ezt követően kerül sor a végszavazásra.
(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselőtestületi tagok több mint felének
„igen” szavazata szükséges. A képviselőtestület döntéshozatalából kizárható
az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő
köteles a személyes érintettségét bejelenteni. A kizárásról az érintett képviselő
kezdeményezésére, vagy bármely képviselőtestületi tag javaslatára a képviselő-
testület dönt.
A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell
tekinteni.
(3) Szavazategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el, majd újra
elrendeli a szavazást. A szünet időtartama legfeljebb 10 perc lehet.
(4) A minősített többség – 3 fő képviselőtestületi tag „igen” szavazata – szükséges:
a) önkormányzati rendeletalkotáshoz,
b) az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének
meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz,
kinevezéshez, megbízáshoz,
c) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez
való csatlakozás,
m) meghallgatás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi
önkormányzati szervezethez való csatlakozás,
n) intézmény alapítás,
- o) zárt ülés elrendeléséhez,
p) képviselőtestületi tag kizárásához,
q) a képviselőtestület megbízatásának lejárta előtti önfeloszlatásához,
r) a polgármester elleni bírósági kereset benyújtásához.
24. §
(1) A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással vagy titkos szavazással hozza meg.
Nyílt szavazás kézfelemeléssel, illetve bármely képviselő indítványára név szerinti szavazással történik. Név szerinti szavazás esetén a körjegyző egyenként olvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
(2) Név szerinti szavazást kell tartani:
a) a képviselőtestület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló
testületi döntésről,
b) önkormányzati tulajdon elidegenítéséről, vagy megterheléséről,
a) hitelfelvételről
b) településrendezési terv elfogadásáról,
c) képviselő-testületi hatáskör átruházásáról.
(3) Név szerinti szavazás eredményét a jegyzőkönyvben külön rögzíteni kell.
(4) A nyílt szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, illetőleg
– a szavazatok téves összeszámolása miatti panasz esetén – elrendeli a szavazás
megismétlését.
25. §
(1) Titkos szavazásra a törvényben meghatározott eseteken
– e rendelet 21.§ (2) bekezdése – túlmenően, a képviselőtestület eseti döntése
alapján kerülhet sor.
(2) A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság tagjai bonyolítják le, urna és
szavazólap felhasználásával. A titkos szavazás borítékba elhelyezett szavazó
lapon történik. A szavazás eredményének megállapításáról külön jegyzőkönyv
készül. Szavazategyenlőség esetén a szavazás megismétléséről, vagy
elhalasztásáról – annak konkrét időpontjának megjelölésével – azonnal dönteni
kell. A szavazás újabb szavazategyenlőség esetén azonnal megismételhető.
26. §
(1) A képviselőtestületi határozat tartalmi elemei:
a) a döntés szöveges része,
b) a végrehajtás határideje,
c) a végrehajtásért felelős személy(ek) megjelölése.
(2) A képviselőtestület alakszerű határozat nélkül a szavazati arány rögzítésével
dönt:
a) a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,
b) önkormányzati rendelet alkotásáról, módosításáról,
c) interpellációra adott válasz elfogadásáról, ha azt az interpelláló képviselő nem fogadta el,
d) a napirend elfogadásáról.
(3) A képviselőtestület határozatait a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos
sorszámmal kell ellátni a következő minta szerint:
Kustánszeg Község Önkormányzat Képviselőtestületének …/ …. (….)
számú határozata, a határozat tárgyának a megjelölésével.
A képviselőtestületi határozat arab számmal jelölt sorszámát követően a
határozat elfogadásának évét, valamint a zárójelben hónapját és napját kell
megjelölni.
(4) A képviselőtestületi határozatokról sorszám szerinti és határidős nyilvántartást
kell vezetni, melyről a körjegyző gondoskodik.
(5) A képviselőtestület határozatait a helyi újságban és az önkormányzat honlapján
kell megjelentetni.
Az önkormányzati rendeletalkotás
27. §
(1) A képviselőtestület az Ötv. 16.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alap-
ján a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére,
továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására
önkormányzati rendeletet alkothat az állampolgárokat érintő egyes ügyek
szabályozása érdekében.
(2) Az önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a) a képviselőtestület tagja,
b) az önkormányzat bizottsága,
c) a körjegyző.
(3) Rendelettervezetet terjeszthetnek elő:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a képviselőtestület tagjai,
d) az önkormányzat bizottsága,
e) a körjegyző.
28. §
(1) Az önkormányzati rendelettervezet előkészítésének feladatait a körjegyző látja
el, aki belátása szerint külső segítséget is igénybe vehet.
(2) Ha jogszabály valamely szervezet vagy személy számára kifejezetten jogot
biztosít arra, hogy a rendelet tervezetét véleményezhesse, a rendelet
előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szerv vagy személy e
jogával élhessen.
(3) A rendelettervezet előkészítése és képviselőtestületi elfogadása az alábbiak
szerint történik:
a) a képviselőtestület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek
előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg,
b) a rendelettervezetet a körjegyzőség tárgy szerint érintett munkatársa,
szervezeti egysége készíti el. A tervezet előkészítésével a tárgy szerint
illetékes önkormányzati bizottság (költségvetési bizottság) is megbíz-
ható,
c) a körjegyző a rendelettervezetet a képviselő-testület elé terjeszti,
d) a testületet tájékoztatni kell az előkészítés és véleményezés során
javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés
indokaira is.
(4) Ha a rendelettervezet rendeletet kíván módosítani vagy hatályon kívül helyezni,
akkor a rendelettervezet címében ezt jelezni kell.
A körjegyző szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy
hatályon kívül helyezését.
(5) A rendelet hiteles, végleges szövegét a körjegyző állítja össze. A rendeleteket a polgármester és a körjegyző írja alá.
(6) A képviselőtestület rendeleteit évenként a naptári év elejétől kezdődően,
folyamatos sorszámmal kell ellátni a következő minta szerint:
Kustánszeg Község Önkormányzat Képviselőtestületének …/ …. (….)
számú önkormányzati rendelete, a rendelet tárgyának a megjelölésével.
Az önkormányzati rendelet arab számmal jelölt sorszámát követően a
rendelet elfogadásának évét, valamint a zárójelben a kihirdetés hónapját és napját
kell megjelölni. A rendelet kihirdetésének évét és napját arab, hónapját római
sorszámmal kell jelölni.
29. §
(1) Az önkormányzati rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, melyről a körjegyző
gondoskodik. Az önkormányzati rendeletek egy példányát a körjegyzőség
hivatalában kell elhelyezni.
(2) A rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról a körjegyző gondoskodik.
A körjegyző intézkedik a rendeletek hirdetőtáblán történő kifüggesztéséről és az
önkormányzat honlapján való megjelentetéséről.
Kérdés és interpelláció
30. §
(1) A képviselők a képviselőtestületi ülésen önkormányzati ügyekben a
polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a körjegyzőhöz, a bizottság elnökéhez
interpellációt intézhetnek. Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya
szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával,
illetőleg annak valamely – az önkormányzat irányítása alá tartozó- szervezet
hatáskörébe kell tartoznia.
(2) A kérdésre az interpellált a képviselőtestület ülésén válaszol.
Az interpelláló képviselő nyilatkozik, hogy a választ elfogadja- vagy sem. Ha a
választ nem fogadja el, a képviselőtestület vita nélkül szavaz arról, hogy az
interpellációra adott választ elfogadja-e, illetve, hogy a kérdést továbbra is
napirenden tartja.
(3) Ha az interpelláció részletesebb vizsgálatot igényel, az interpellált legkésőbb 15
napon belül írásban érdemi választ ad. Az interpellációra adott választ a soron
következő képviselőtestületi ülésen ismertetni kell. Ha az interpelláló a választ
elfogadja, és nem kéri annak ismertetését, az interpellált a válasz felolvasásától
eltekinthet.
31. §
(1) Az írásbeli interpellációt a polgármesternél lehet az ülést megelőző 8 nappal
vagy az ülésen, a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt benyújtani.
A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.
(2) Amennyiben az interpellációt a képviselőtestület ülését megelőző 8 napon
belül nyújtják be, de a válaszadás részletesebb vizsgálatot igényel, úgy az
interpelláltnak az ülésen nem kell választ adnia, hanem az ülést követően
legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adnia. Az interpellációra adott
választ a soron következő képviselőtestületi ülésen ismertetni kell.
(3) A képviselőtestület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról az
interpelláló nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a képviselőtestület
vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további
napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselőtestület az interpellációra adott
választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását,
melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.
(4) Ha az interpellált szerint a testület az adott kérdésben korábban előterjesztett
interpelláció kapcsán már állást foglalt, amennyiben az ügyben újabb körülmény
nem merült fel, nem köteles az interpellációra válaszolni.
(5) Ha az interpelláló két egymást követő képviselőtestületi ülésen sincs jelen, akkor
a válaszadás mellőzhető.
32. §
(1) A képviselők a képviselőtestületi ülésen a polgármesterhez, az alpolgármesterhez,
körjegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben, így különösen az
önkormányzat vagy szervei, intézményei feladatkörébe tartozó szervezeti,
működési, döntési, előkészítésű jellegű ügyekben kérdést intézhetnek. A kérdésre
az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
a válasz elfogadásáról a képviselőtestületnek nem kell szavazni.
(2) Az interpellációkra, kérdésekre a képviselőtestület ülésén az „Egyebek”
napirendi pont előtt van lehetőség.
(3) A kérdésekről és az interpellációkról külön nyilvántartás kell vezetni.
A tanácskozás rendje
33. §
(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő
testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.
(2) A képviselőtestületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a
következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz
nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselőtestület tagjához
méltatlan magatartást tanúsít,
b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendét megzavarja,
c) ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a képviselőtestületnek
arra, hogy a rendbontó képviselő tiszteletdíját csökkentse, illetve a terem
elhagyására kötelezheti a rendbontót.
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen
tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester
rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet
a terem elhagyására kötelezheti.
(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni,
azokat visszautasítani nem lehet.
A jegyzőkönyv
34. §
(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készteni. A testület zárt üléséről külön jegyzőkönyv készül.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a nyilvános, illetve a zárt képviselőtestületi ülés helyét és időpontját,
b) a megjelent és a távol maradt képviselők nevét, vagy jelenléti ívet,
c) a meghívottak nevét,
d) a napirendként az előadó nevét,
e) a tárgyalt napirendi pontokat,
f) a tanácskozás lényegét, a hozzászólások rövid tartalmát,
g) a szavazás számszerű eredményét,
h) a hozott döntéseket (a meghozott határozatok, rendeletek szövegét)
(3) A képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyvöz csatolni kell a meghívót
és a mellékleteit, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket és a
jelenléti ívet.
A képviselő írásban is benyújthatja hozzászólását, amelyet kérésére a
jegyzőkönyvhöz kell mellékelni.
(4) A képviselőtestület üléséről szóló jegyzőkönyv elkészítéséről a körjegyző
gondoskodik. A jegyzőkönyvet a levezető elnök és a körjegyző írja alá.
(5) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv
a) egy eredeti példányát a körjegyző kezeli, és elhelyezi a körjegyzőség irattárában,
b) egy példányt a körjegyző elektronikus és postai úton 15 napon belül megküld
a törvényességi ellenőrzést gyakorló Zala Megyei Kormányhivatalnak.
(6) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselőtestületi
ülések jegyzőkönyveibe és az előterjesztésekbe. A zárt ülésről az (1) – (3) bekez-
désében foglaltak szerint külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülés
jegyzőkönyvéből az állampolgárok csak az érdemi döntést ismerhetik meg.
A települési képviselő
35. §
A képviselő-testület tagjait az Ötv.- ben és az SZMSZ- ben rögzített jogok és
kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
36. §
(1) A képviselőtestület tagja a testület alakuló ülésén, illetve a megválasztását
követő ülésen esküt tesz. Az eskü szövege a következő:
„Én (a képviselő neve) esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz
hű leszek, az Alkotmányt a többi jogszabállyal együtt megtartom és megtartatom, a tudomásomra jutott titkot megőrzöm, képviselői tisztségemből eredő feladataimat Kustánszeg település fejlődésének előmozdítása és az Alkotmány érvényesülése érdekében lelkiismeretesen teljesítem.
Az esküt tevő meggyőződése szerint: Isten engem úgy segéljen.”
(2) A képviselő-testület tagja az (1) bekezdésben említett eskü letételéig jogait
nem gyakorolhatja.
(3) A képviselő önkormányzati tevékenysége során hivatalos személyként jár el.
A települési képviselő jogai
37. §
(1) A képviselőtestület a képviselők részére a megbízatásuk idejére, rendeletben havi tiszteletdíjat állapíthat meg.
(2) A képviselőtestületi munkában felróható okból részt nem vevő képviselő
tiszteletdíját a képviselőtestület a polgármester vagy a bizottság elnökének
javaslata alapján legfeljebb 25 %-kal, maximum 12 havi időtartamra
csökkentheti, ha a képviselő a tárgyi félév képviselőtestületi üléseinek több
mint egyharmadán bejelentés nélkül nem vesz részt. Ismételt
kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.
(3) A körjegyzőség köteles a képviselői munkához szükséges tájékoztatást,
ügyviteli közreműködést megadni.
(4) A képviselő részt vehet a képviselőtestület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.
(5) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a
polgármesternek – a képviselő-testület által átruházott- önkormányzati
ügyben hozott döntését.
(6) A képviselőtestület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a körjegyző-
től, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet,
amelyekre az ülésen vagy 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.
(7) Tanácskozási joggal részt vehet a bizottság ülésén.
(8) Kérheti az írásban benyújtott hozzászólásának jegyzőkönyvhöz való
csatolását, illetőleg kérheti véleményének jegyzőkönyvbe rögzítését.
(9) A képviselőtestület vagy a tisztségviselők megbízása alapján képviselheti a
képviselőtestületet.
A települési képviselő kötelességei
38. §
(1) A képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselőtestület munkájában, a
képviselőtestületi ülésen és bizottsági tagsága esetén, a bizottsági ülésen
megjelenni, annak munkájában részt venni.
(2) Írásban vagy szóban előzetesen köteles bejelenteni, ha a képviselőtestület vagy
a bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának
teljesítésében akadályoztatva van.
(3) Felkérés vagy a képviselőtestület döntése alapján köteles részt venni a
testületi döntések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban.
(4) A képviselő köteles bejelenteni, ha valamely ügyben személyes vagy
hozzátartozója útján közvetlenül érdekelt, amely miatt a döntés
meghozatalában nem vehet részt. A kizárásról az érintett képviselő
kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselőtestület
dönt. A kizárt képviselőt határozatképesség szempontjából jelen levőnek kell
tekinteni.
(5) Köteles a tudomására jutott állami, üzleti és hivatali titkot megőrizni.
(titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll)
(6) Köteles a közmeghallgatáson részt venni.
(7) A képviselő köteles a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes
kérdéseiről szóló törvényben meghatározottak szerint a vele szemben fennálló
összeférhetetlenségi okot bejelenteni és megszüntetni.
(8) A képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év
január 1-jétől számított 30 napon belül köteles a helyi önkormányzati
képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározottak
szerint vagyonnyilatkozatot tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához
csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának,
valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát.
VII. BIZOTTSÁGOK
A bizottságok típusai, feladatai és szervezete
39. §
(1) A képviselőtestület állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
(2) A bizottságok tagjaira bármely képviselő javaslatot tehet. A polgármester,
alpolgármester, a képviselőtestület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság
elnöke, vagy tagja.
(3) A bizottság elnöke a bizottság ülésére szakértőt hívhat meg, aki az ülésen
tanácskozási joggal vesz részt. Szakértő meghívására – a szakértő személyének
megjelölésével vagy anélkül – a bizottság tagjai is tehetnek javaslatot, melyről a
bizottság dönt.
(4) A képviselőtestület a következő állandó bizottságot hozza létre:
Ügyrendi Bizottság, melynek létszáma 3 fő, (egy elnök és kettő tag).
(5) Az Ügyrendi Bizottság feladata:
– elvégzi a szavazatszámlálási teendőket,
– javaslatot tehet a polgármester, alpolgármester tiszteletdíjára, azok esetleges emelésére,
– előzetes felkérés alapján véleményezi a testület elé kerülő előterjesztéseket,
– ellátja a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel kapcsolatos feladatokat,
– vita esetén a testületi ülésen belüli szavazásokat lebonyolítja.
40. §
(1) A képviselőtestület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtar-
tamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.
(2) A képviselőtestület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről,
feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség
esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.
(3) Az ideiglenes bizottság a meghatározott feladat elvégzését, illetve
mandátuma lejártát követően megszűnik.
41. §
(1) Az állandó és ideiglenes bizottság (továbbiakban: bizottság) elnökét és
tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani.
A polgármester, az alpolgármester és a körjegyzőség köztisztviselője
nem lehet bizottság elnöke, illetve tagja.
(2) A bizottság elnökét valamint képviselő és külső szakértő tagjait a polgár-
mester javaslatára a képviselőtestület választja meg.
(3) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettsége
a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
(4) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.
A bizottságok működése
42. §
(1) Az állandó és az ideiglenes bizottság belső működési szabályait tartal-
mazó ügyrendjét – az Ötv. és az SZMSZ keretei között – maga állapít-
ja meg, amelyet tájékoztatás céljából a képviselőtestület elé kell
terjesztenie.
(2) A bizottság éves munkaterv alapján dolgozik.
(3) A képviselőtestület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnál vala-
mely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
43. §
(1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. A bizottság elnöke köteles az ülést úgy összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót
legalább az ülést megelőző 5 nappal kézhez kapják az érdekeltek.
(2) A bizottságot 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-
testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok
több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
(3) A bizottsági ülésekre meg kell hívni a polgármestert, az
alpolgármestert, és a körjegyzőt.
(4) A bizottság ülését a bizottság elnöke készíti elő, hívja össze és vezeti.
(5) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak
többsége jelen van.
(5) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést e rendeletben meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával tarthat.
A bizottság minden tagja köteles a hivatali titkot és személyes
adatot megőrizni.
(6) A bizottság döntéseiről csak annak elnöke adhat tájékoztatást.
A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben, kérdésekben
egyszerű szótöbbséggel hoz döntést.
44. §
(1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott
felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést tartalmazza.
A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá.
(2) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselőtestület ülésére vonatkozó
szabályokat kell – megfelelően- alkalmazni.
(3) A bizottság döntéseiről a körjegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik
az iratanyag szabályszerű kezeléséről.
(4) A bizottság a tevékenységéről évente beszámol a képviselőtestületnek.
V. A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, ÉS A KÖRJEGYZŐ
A polgármester
45. §
(1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban / tiszteletdíjasként / látja el.
(2) A polgármester tagja a képviselőtestületnek, a képviselőtestület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési
képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően a
képviselőtestület alakuló ülésén esküt tesz a testület tagjai előtt.
„Én (a polgármester neve) esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar
Köztársasághoz hű leszek, az Alkotmányt a többi jogszabállyal együtt
megtartom és megtartatom, a tudomásomra jutott titkot megőrzöm,
polgármesteri tisztségemből eredő feladataimat Kustánszeg település
fejlődésének előmozdítása és az Alkotmány érvényesülése érdekében
lelkiismeretesen teljesítem.
Az esküt tevő meggyőződése szerint: Isten engem úgy segéljen.”
(3) A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-
testület gyakorolja a következőket:
– a tiszteletdíj megállapítása, az összegének emelése,
– jutalmazás,
– összeférhetetlenség kimondása,
– fegyelmi eljárás megindítása és a fegyelmi büntetés kiszabása,
– anyagi felelősség megállapítása.
(5) A polgármester tiszteletdíjára az alakuló ülésen, majd esetleges emelésére
az ügyrendi bizottság tesz javaslatot.
46. §
(1) A polgármesternek a képviselőtestület működésével összefüggő feladatai:
a) előkészíti, összehívja és vezeti a képviselőtestület üléseit,
b) képviseli az önkormányzatot,
c) segíti a képviselőtestület tagjainak a munkáját,
d) szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat,
e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését,
f) ha a képviselőtestület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tart-
ja, ugyanazon ügyben egy alkalommal az ülést követő három napon belül kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezésről a képviselőtestület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt,
g) válaszol a hozzá intézett interpellációkra,
h) részt vesz a képviselőtestület döntéseinek végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében,
i) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben és
gyakorolja a képviselőtestület által átruházott egyes hatásköröket,
j) aláírja az önkormányzati rendeletet, valamint a képviselőtestületi ülés jegyzőkönyvét.
(2) A polgármesternek a gazdálkodással kapcsolatos feladatai:
a) felelős az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért,
b) a képviselőtestület elé terjeszti a gazdasági program és a költségvetés
tervezetét,
c) gondoskodik a helyi önkormányzat költségvetésének a végrehajtásáról,
d) tájékoztatja a képviselőtestületet az évközi gazdálkodásról.
(3) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai:
a) indítványára a bizottságot össze kell hívni,
b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a
képviselőtestület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit,
c) segítséget nyújt a bizottsági döntések előkészítéséhez.
(4) A polgármester feladatai a lakossági kapcsolattartás területén:
a) biztosítja, hogy a választópolgárok részt vehessenek a képviselő- testület ülésein,
b) megszervezi és vezeti a lakossági fórumokat,
c) javaslatot tesz a közmeghallgatással összekötött napirendek tárgyaira,
d) véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben.
(5) A polgármester feladatai a jogszabályban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:
a) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek,
b) ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi
feladatokat,
c) ellátja az útkezelői, üzemeltetési feladatokat
d) az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése,
e) a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, a hatékony együtt-
működési formák kialakítása,
f) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,
g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a körjegyző
és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében,
47. §
(1) A polgármester a Polgármesteri Hivatalban minden héten két fogadónapot tart a függelékben meghatározottak szerint.
(2) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása
miatt, továbbá vagyonnyilatkozat tételi kötelezettsége szándékos el-
mulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a
képviselőtestület – minősített többséggel hozott határozata alapján –
keresetet nyújthat be a polgármester ellen a Zala Megyei Bírósághoz
a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg
kérheti a polgármesternek e tisztségből történő felfüggesztését is.
Az alpolgármester
48. §
(1) A képviselőtestület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére alpolgármestert választ.
Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el a feladatait.
(2) Az alpolgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-
testület gyakorolja a következőket:
– megválasztás,
– tiszteletdíj megállapítása,
– összeférhetetlenség kimondása,
– fegyelmi eljárás megindítása és fegyelmi büntetés kiszabása,
– az anyagi felelősség megállapítása.
49. §
Az alpolgármester feladatai – a polgármester utasításainak megfelelően –
előkészítő, összehangoló jellegűek. Így részt vesz:
a) a képviselőtestület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában,
b) a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel,
továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban,
c) a bizottság és a képviselők munkájának segítésében,
d) a kinevezési és a testület hatáskörébe tartozó választási ügyek elő-
készítésében,
e) az önkormányzat által működtetett oktatási, közművelődési intézmények működésének koordinálásában.
A polgármester helyettesítése
50. §
(1) Ha a polgármesteri tisztség nincs betöltve, illetve tartósan akadályoztatva van tisztsége ellátásában, ez esetben az alpolgármester helyettesíti.
(2) A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat az alpolgármester
csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén, helyettesítési jogkörben
gyakorolhatja.
Az alpolgármester nem lehet önkormányzati hatáskörök címzettje, ilyet
sem a képviselőtestület, sem a polgármester nem ruházhat rá. /Munkája
önkormányzati funkciók ellátásához kapcsolódik./
(3) Tartós akadályoztatásnak minősül:
a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,
b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,
c) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.
A körjegyző feladata és hatásköre
51. §
(1) A körjegyzőt pályázat útján a körjegyzőséget fenntartó három önkormányzat képviselőtestületének együttes ülése nevezi ki határozatlan időre.
(2) A körjegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos
feladatok ellátásáról, ennek keretében:
a) előkészíti a képviselőtestületi ülés és a bizottság elé kerülő
előterjesztéseket,
b) ellátja képviselőtestületi ülés és a bizottság szervezési és ügyviteli
tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c) a képviselőtestület elé kerülő rendelet tervezetek, határozati javaslatok
törvényességi vizsgálatát elvégzi,
d) tanácskozási joggal részt vesz a képviselőtestület és a bizottságok ülésén,
e) a testületi ülésen az előterjesztés vitájában a szavazás előtt törvényességi
észrevételt köteles tenni, amennyiben a szavazás eredményeként
jogszabályt sértő döntés születhet, továbbá köteles jelezni a
polgármesternek ha a döntésénél jogszabálysértést észlel,
f) gondoskodik a képviselőtestületi ülések és a bizottság üléseinek
jegyzőkönyveinek elkészítéséről és a helyi önkormányzatok törvényességi
ellenőrzéséért felelős szervnek való megküldéséről,
g) évente beszámol a képviselőtestületnek a hivatal munkájáról.
(3) A körjegyző önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos feladatai:
a) kezdeményezheti rendelet alkotását,
b) elvégzi a rendelet szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat,
c) gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról.
(4) A körjegyző egyéb feladatai:
a) vezeti a körjegyzőség hivatalát, szervezi annak munkáját,
b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal dolgozói felett,
c) gondoskodik a hivatal működéséhez szükséges dologi, technikai és személyi
feltételek biztosításáról,
d) gondoskodik a hivatal dolgozóinak rendszeres szakmai továbbképzéséről,
e) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási
ügyeket,
f) ellátja a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági
jogköröket,
g) saját hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.
(5) A körjegyző köteles a képviselőtestület tagjai által a hivatal működésével
kapcsolatban kért adatokat, információkat megadni.
VI. A KÖRJEGYZŐSÉG
52. §
(1) Barlahida, Kustánszeg és Mikekarácsonyfa községek
az igazgatási feladatok ellátására körjegyzőséget alakítottak.
(2) A körjegyzőség székhelye: 8948 Barlahida, Iskola utca 2.
(3) A körjegyzőség hivatalos megnevezés: Barlahida, Kustánszeg és Mikekarácsonyfa Községek Körjegyzősége.
(4) A körjegyzőség hivatalát a körjegyző vezeti.
(5) A körjegyzőség önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési szerv, önálló jogi személy, a részére megállapított költségvetési előirányzatokkal és béralappal szabadon rendelkezik.
(6) A körjegyzőség működéséhez a fenntartó önkormányzatok lakosságszám arányában járulnak hozzá, mégpedig évente a finanszírozási szerződésben rögzített összeggel és ütemezésben.
(7) A körjegyzőség létszámkeretét, a költségvetését, zárszámadását együttes ülésen kell elfogadni a fenntartók mindegyikének minősített többséggel hozott határozata alapján.
(8) A körjegyzőség ügyrendjét az SZMSZ melléklete tartalmazza.
VIII. AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSE
53. §
(1) Az önkormányzatok kötelezően ellátandó és szabadon felvállalt feladatok ellátásáról gondoskodnak.
Kustánszeg Község Önkormányzata Intézményi Társulásban vesz
részt Becsvölgye székhellyel az óvodai nevelés, általános iskolai oktatás, nevelés és napközi-otthonos ellátás kötelezettségének biztosítására.
(2) A közös intézmények fenntartásához az érdekelt képviselőtestületek a
tényleges igénybevétel arányában járulnak hozzá.
(3) A társult önkormányzatok kötelessége, hogy együttesen biztosítsák a
közösen fenntartott, működtetett intézmények működését.
(4) A társult önkormányzatok jogai:
– az intézményvezetők kinevezése,
– az intézmények éves költségvetésének jóváhagyása,
– az intézmények éves gazdálkodásáról szóló zárszámadás elfogadása,
– az intézmények gazdálkodásának ellenőrzése.
54. §
Az önkormányzat a térségi feladatok ellátására, koordinálására a Zalaegerszeg és
Térsége Többcélú Kistérségi Társulás, és a Nyugat – Balaton és Zala Folyó Medence Nagytérség Települési Szilárd Hulladékai Kezelésének Korszerű Megoldására létrehozott Önkormányzati Társulás(rövidített neve: ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás) tagja.
IX. AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE, VAGYONA
Az önkormányzat költségvetése
55. §
(1) A képviselőtestület az önkormányzat költségvetését önkormányzati rendeletben
állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az
államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás
mértékét az állami költségvetés törvény határozza meg.
(2) Az önkormányzat költségvetési koncepcióját és költségvetési rendeletének
tervezetét a körjegyző készíti elő, melyeket a polgármester terjeszt a
képviselőtestület elé.
(3) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:
a) Az első fordulóban történik a költségvetési koncepció elkészítése.
Ennek során történik meg a kormány által rendelkezésre bocsátott
költségvetési irányelvek tartalmának az önkormányzat gazdálkodá-
sára gyakorolt hatásainak, valamint önkormányzat alapellátási kötele-
zettségeivel és az önként vállalt feladatokkal kapcsolatos pénzügyi
információk szakmai elemzése. A költségvetési koncepció
kidolgozásával kapcsolatos kiemelt feladatok:
– fel kell tárni a bevételi forrásokat és azok bővítési lehetőségeit,
– a kiadási szükségletek meghatározása, azok gazdaságos, célszerű megoldásainak feltérképezése,
– az igények és célkitűzések egyeztetése,
– meg kell határozni a feladatvállalás sorrendjét.
b) A második fordulóban történik a költségvetési rendelet tervezetének
kidolgozása, amely alternatív javaslatokat is tartalmazhat. A rendelet
tervezet javaslat formájában kerül a képviselőtestület elé és
tartalmazza:
– a bevételi forrásokat,
– a működési, fenntartási előirányzatokat,
– a fejlesztési kiadásokat feladatonként,
– az általános és céltartalék pénzeszközeit.
Az önkormányzat vagyona
56. §
(1) A képviselőtestület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat (vagyontárgyak köre, elidegenítésére,
megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására
vonatkozó előírások) külön önkormányzati rendeletben határozza meg.
E rendeletben kell megállapítani:
a) forgalomképtelen vagyontárgyak körét,
b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a
feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról
való rendelkezés során,
c) a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyaknak, vagyoni
részeknek és jogoknak a körét.
(2) A polgármester az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatosan évente egy alkalommal köteles tájékoztatni a lakosságot.
Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai
57. §
(1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a körjegyzőség látja el. E körben elkészíti az évközi, év végi költségvetési beszámolót, jelentést és ezeket megküldi a Magyar Államkincstár részre.
(2) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő- testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.
(3) Gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról.
(4) A fizetőképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles
felfüggeszteni – a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével – a feladatok finanszírozását.
(5) Az önkormányzat által fenntartott intézmények ellenőrzését a polgármester a körjegyzőségen és a belső ellenőrön keresztül látja el, illetve biztosítja.
(6) Az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül
gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményi működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetve teljesítéséről.
(7) Az önkormányzat kiadása teljesítésének, bevétele beszedésének vagy
elszámolásának elrendelésére a polgármester, vagy az általa
felhatalmazott személy jogosult.
(8) Az utalvány ellenjegyzésére a körjegyző jogosult.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
58. §
(1) Az önkormányzat gazdálkodást az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) Az önkormányzat a képviselőtestület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a söjtöri Belsőellenőrzési Társulás útján gondoskodik.
X. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
59. §
(1) Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
Kustánszeg Község Önkormányzata Képviselőtestületének
2/2007. (II.5.) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatáról.
(3) Az SZMSZ függelékeinek folyamatos vezetéséről a körjegyző gondos-
kodik.
A Szervezeti és Működési Szabályzat függelékei:
1. számú függelék A képviselőtestület tagjainak névsora.
2. számú függelék A költségvetési bizottság tagjainak névsora.
3. számú függelék A körjegyzőség ügyfélfogadási rendje,
a polgármester ügyfélfogadási ideje.
4. számú függelék A körjegyzőség alapító okirata.
Kustánszeg, 2011. június 20.
Bécs Tiborné Juhász András
polgármester körjegyző
A rendelet kihirdetve: 2011. június …. -án
Juhász András
körjegyző