Szálláshelyek Kustánszegen

Látnivalók:

Katolikus templom

Református templom

Református templomkert

Kustánszegi-tó

Tájház

Kustánszeg Község Építési Szabályzata

Kattintson az építési szabályzatra a teljes (lapozható) tartalom megtekintéséhez!

Felhívás

Tisztelt Ebtartók!

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 42/B§ (1) bekezdése alapján Kustánszeg Község Önkormányzata ebrendészeti feladatinak elvégzése érdekében, illetve a veszettség elleni oltás járványvédelmi vonatkozásaira tekintettel Kustánszeg község területén február hónapbant ebösszeírást végzünk.

A 115/2012. (VI.11.) számú Korm. rendelet több ponton módosította az állattartás, különösen a kutyák tartásának szabályait. A korábban eltörölt eb nyilvántartást új alapokra helyezve állítja helyre. Az országos nyilvántartás három eleme a mikrochip (elektronikus transzponder), a beültetést és az országos nyilvántartásban történő adatrögzítést is végző állatorvos, és az eb összeírást végző önkormányzat.

Kustánszeg községben 2015. február 1 és 2015. február 16-a között végezzük el a 3 évente kötelező eb összeírást. Az adatszolgáltatás kötelező, melyhez szükséges nyomtatványt levelünk mellékleteként küldünk el a lakosokhoz.

Az ebösszeíró adatlap ebenkét külön külön kitöltendő. Amennyiben több adatlapra lenne szüksége személyesen igényelheti a Teskándi Közös Önkormányzati Hivatalban Kustánszegi Ügyfélszolgálati Irodában (8919 Kustánszeg, Kossuth u. 45.) vagy a www.kustanszeg.hu honlapon.

Az adatlap visszaküldésének határideje: 2015. február 16. (hétfő)

A kitöltött adatlap leadható személyesen a Teskándi Közös Önkormányzati Hivatal Kustánszegi Ügyfélszolgálati Irodában vagy ügyfélfogadási időn kívül a Hivatal falán elhelyezett postaládában.

2012. augusztustól a kutyatartó kötelessége, hogy az állatorvosnál kezdeményezze kutyája megjelölését, illetve a korábban már megjelölt kutyák regisztrációját. 2013. január 1. után a 4 hónaposnál idősebb kutya már csak chippel ellátva (és regisztrálva) tartható. A kutyák chipezéséhez követelmény a veszettség elleni védőoltás felvétele.

Az eb összeírás elvégzése után a későbbi időpontan bekövetkező  esetleges adatváltozásokat az ebtulajdonos 3 munkanapon belül köteles bejelenteni.

Kérem, szíveskedjenek a hivatkozott jogszabályi rendelkezéseknek eleget tenni, ellenkező esetben szabálysértési bírság szabható ki.

Kustánszeg, 2015. január 28.

Fazekas István

jegyző

Ebnyilvántartási adatlap

Az eb tulajdonosának neve: …..…………………………..………………………………………..……………

Az ebtartó neve (ha nem azonos a tulajdonossal): ……………………………………..……………………..

Az ebtartó lakcíme: ………………………………………………………………………………………………..

Telefonszáma: …………….……… ……….          Elektronikus levélcíme: …………………………………..

Az eb fajtája: ……………………….…………………………… Neme: ………………………………….……

Születési ideje:………………..………………………….. Színe: ………………………………………………..

Hívóneve: ……….………………………….… Az eb tartási helye: …………………………………………….

Amennyiben már rendelkezik vele, a beültetett transzponder sorszáma, a beültetés időpontja: ……… ………………………………………………………..………………………………………………………………

A beültetést végző magánállatorvos neve, kamarai bélyegzője száma:…………………………………….

……………………………………..………………………………………………………………………………..

Ivartalanított eb esetén az ivartalanítás időpontja: ………………………..…………………………………..

Az ivartalanítást végző magánállatorvos neve, kamarai bélyegzője száma: ………………………………

………………………………………….…………………………………………………………………………………

Az eb oltási könyvének száma: ……………………………………………………………………………………………

Az oltási könyvet kiadó magánállatorvos neve, kamarai bélyegzője száma: ………………………………

…………………………………………..…………………………………………………………………………..

Az eb veszettség elleni védőoltásainak időpontja: ..…………………………………………………………

A védőoltás során használt oltóanyag neve, gyártási száma: ………………………………………………

……………………………………………………………..………………………………………………………..

Az oltást végző magánállatorvos neve, kamarai bélyegzője száma: ……………………………………….

………………………………….…………………………………………………………………………………………..

Veszettség szempontjából aggályos eb megfigyelési státuszának ténye, időpontja: ……………………..

……………………………………………………………………………………………………………………….

Kisállatútlevéllel rendelkező eb esetén az útlevél száma, kiállításának időpontja: ………………………..

……………………………………………………………………………………………………………………………………………….

A kiállító magánállatorvos neve, kamarai bélyegzője, száma:…………………..………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………….

Az eb veszélyessé minősítésének tényére és időpontjára vonatkozó adat:……………………………… ……………………………………………………………………………………………….………………………

Elismert tenyésztő szervezet által törzskönyvezett eb esetén a származási igazolás másolatát kérjük csatolni!

A nyomtatványt értelemszerűen kérjük kitölteni, majd azt követően visszajuttatni a Kustánszeg Község Önkormányzatába (8919 Kustánszeg Kossuth utca 45.)

Több kutya esetén minden kutyára külön adatlapot kell tölteni!

Az ebösszeíráshoz szükséges alábbi adatokat – az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII törvény 42/B § (5) bekezdésében foglaltak alapján – az eb tartója és tulajdonosa köteles az önkormányzat rendelkezésére bocsátani!

Korábban három település volt a helyén: Tompa, Gyertyánág és Szentiván nemesi települések. A török portyázások következtében azonban a lakosság a mai falu helyére menekült. A kialakuló új település ekkor még Becsvölgye része volt, önálló településként először 1542-ben említik Kustánosháza néven utalva a falu egyik jelentős nemesi családjára, a Kustánokra. Kustánszeg név 1769 óta használatos. A település a 17. században a néhány török portyázás ellenére gyarapodott is, mivel a római katolikus Göcsejben kálvinista község tudott maradni. A kezdetben szabadban tartott istentiszteletek után, 1700-ban épült első temploma fából, majd 1803 és 1813 között pedig a mai is álló református temploma, amely 1826-ra már anyatemplommá alakult. Ekkor mintegy négyszáz fő élt a településen, többségében református.

1894-ben egyesítették Kislengyellel, amely 1905-ben külön vált, és hozzácsatolták Vargaszeget és Paraszát. Az 1930-as években a lakosságszám mintegy ezer fő volt, mind katolikusok, mind reformátusok, de evangélikusok és izraeliták is éltek itt. Az ekkor kiépülő bekötőút és a létrejövő autóbusz-összeköttetés Zalaegerszeggel növelte az életszínvonalat, illetve a későbbiekben lehetőséget biztosított a lakosság iparban való elhelyezkedéséhez. Az 1959-ben erőszakosan megalapított termelő szövetkezet ösztönözte a lakosságot a Zalaegerszegen vagy a környező települések olajiparában való elhelyezkedésre. Így ekkortól jelentős elvándorlási hullám jellemezte Kustánszeget, amely csak az 1980-as évekre lankadt le a környék iparának hanyatlásával.

A faluban ekkor alapvető infrastrukturális fejlesztések történtek, kiépült az ivóvízhálózat, járdák készültek, majd 1991-ben a kábeltelevízió is kiépült. Az 1990-es évek közepétől pedig a turizmus is megjelent Kustánszegen, ahol mind a falu határában lévő Kustánszegi-tó, mind a környező táj szépsége és vadállománya jelentős vonzerőként szerepel.